POLITIK
"Az emberiségnek szüksége van Krisztusra!"
A következő pápának és az egyháznak az emberiség története drámai korszakában kell küldetését teljesítenie – mondta homíliájában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, aki római címtemplomában mutatott be misét vasárnap.
Erdő Péter hangoztatta: „ennek az emberiségnek szüksége van Krisztusra! Szüksége van ránk (az egyházra) is, ha Krisztushoz tartozunk!”.
Úgy vélte,
„a mai egyháznak mindenek előtt saját küldetése kérdésével kell szembesülnie”.
A május 7-én kezdődő pápaválasztáson részt vevő bíboros római címtemplomában, a Forum Romanumon található Santa Francesca Romana bazilikában mutatott be misét. A bazilika teljesen megtelt hívőkkel, köztük magyar zarándokokkal.
Hagyománynak számít, hogy a konklávé előtti napokban a bíborosok a pápa által számukra kijelölt templomban miséznek. A történelmi városközpontban levő Santa Francesca Romana, más nevén a Santa Maria Nova bazilikát 2023-ban Ferenc pápa jelölte ki Erdő Péter számára.
Olasz nyelvű homíliájában Erdő Péter az egyház „jelentős pillanatáról” beszélt. Kifejtette, hogy Krisztus megismerését és a vele való kapcsolatot a Szentírás mellett, maga az egyház tartja fent saját hagyományával.
„Ez a hagyomány nem merül ki a történeti események felidézésében, hanem tanúságtételt jelent”
– mondta.
Egy Gustav Mahlernek – a bíboros szerint talán tévesen – tulajdonított mondást idézett, miszerint a hagyomány a tűz őrzését jelenti, nem a hamu imádását.
Az egyháznak a Krisztussal való „közvetlen és azonnali” kapcsolatát emelte ki hangsúlyozva, hogy az szabja meg az egyház küldetése kritériumait és feladatait. Az egyház alapértékű missziójának nevezte az Evangélium hirdetését, a szentségek tiszteletben tartását, a krisztusi tanítás terjesztését.
A bíboros úgy vélte, az idők változását mutatja a lelkiségi mozgalmak és új közösségek virágzása, amelyek az egyház számára ajándéknak számítanak, ha autentikus hit szerint tevékenyek, egyensúlyban és élő kapcsolatban az egyházmegyékkel és plébániákkal.
Erdő Péter az egyház küldetésével, szerkezeti felépítésével és szolgálati feladataival kapcsolatban a II. vatikáni zsinatot idézte, valamint Ferenc pápának a Püspöki közösség kezdetű 2018-as apostoli konstitúcióját, a testületi munka és a helyi püspökök szerepét hangsúlyozva.
„Imádkozzunk a konklávéért, az új pápáért, akit megválasztanak és az egyházért, amelynek küldetését az emberiség története drámai korszakában kell teljesítenie” – mondta a bíboros.
A megtelt bazilikában a Rómában szolgáló papok, a magyar és nemzetközi diplomáciai élet képviselői, a fővárosban élő magyarok, valamint Kecskemétről érkezett népes magyar zarándokcsoport vett részt.
Erdő Pétert taps kísérte, amikor elhagyta a templomot. Áldást adott egy kisgyerekre, akit egy édesanya feléje tartott.
Sajtóértesülések szerint Emmanuel Macron francia elnök több francia bíborossal is kapcsolatba lépett, hogy megakadályozza a katolikus egyház konzervatív irányvonalát képviselő Robert Sarah bíboros pápává választását. Úgy tudják, hogy a politikai nyomásgyakorlásra Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is felhívta a figyelmet. A május 7-én kezdődő titkos konklávén 133 pápaválasztó bíboros vesz részt, köztük öt francia is. Amennyiben Emmanuel Macron beavatkozása beigazolódik, úgy komoly vita indulhat a katolikus egyház függetlenségéről.
Sajtóértesülések szerint Emmanuel Macron több francia bíborossal is kapcsolatba lépett, hogy megakadályozza a 79 éves guineai Robert Sarah bíboros pápává választását. A Le Monde szerint a francia elnök nemrég Rómában, a francia nagykövetség székhelyén személyesen is erre kérte a francia bíborosokat.
A Tribune Chretienne francia katolikus portál arról számolt be, hogy Erdő Péter bíboros a közelgő konklávé színfalai mögött zajló hatalmi játszmákra figyelmeztetett. Mint írták, az esztergom-budapesti érsek szerint Emmanuel Macron szeretné elérni, hogy egy liberálisabb szemléletű pápát támogassanak, szemben Robert Sarah bíborossal, aki a katolikus egyház hagyományos tanításainak képviselője.
A lap szerint Emmanuel Macron célja, hogy megakadályozza a katolikus egyház konzervatív irányvonalát képviselő Robert Sarah bíboros pápává választását.
Úgy tudják, hogy Erdő Péter bíboros kiemelte az iszlamizmussal szembeni éberséget, utalva arra, hogy a Robert Sarah bíboros által képviselt irányvonal erőteljesebben védené a katolikus egyház hagyományait és tanításait.
A háttérben zajló politikai próbálkozások különösen kényesek, mivel a katolikus egyház pápaválasztási folyamata mindenféle külső nyomástól független. Ha Emmanuel Macron közvetlen beavatkozása valóban beigazolódna, az súlyosan sértené a Vatikán autonómiáját, és komoly vitákat indíthatna a katolikus egyház jövőjéről.
A közelgő konklávén öt francia püspök is szavazhat, köztük:
- Jean-Marc Aveline bíboros – Marseille érseke,
- Francois-Xavier – Bustillo bíboros, Ajaccio püspöke,
- Dominique Mamberti bíboros, az Apostoli Signatura legfelsőbb bíróságának prefektusa,
- Christophe Pierre bíboros, washingtoni apostoli nunciusa,
- és Philippe Barbarin bíboros, Lyon emeritus érseke.
Vatikáni magyar nagykövet: a Le Monde-nál álhír jelent meg, Erdő Péternek nincs köze ehhez
Frissítés: az Index az ügyben megkereste vatikáni magyar képviseletet, és Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly nagykövet kérdésükre válaszolva azt írta: Erdő Péternek semmi köze nem volt a franciaországi ügyekhez, nem figyelmeztetett semmire, és hamisak az erről szóló sajtóértesülések.
„Ez az információ teljesen hamis, a Le Monde által átvett álhír”
–fogalmazott a nagykövet, aki arról is beszélt, hogy a Vatikánban és Rómában ezzel a témával senki nem foglalkozik, a bíborosok már a konklávéra készülnek.
Mint a lap megjegyzi, egy másik francia lap, a Le Figaro már egy hete, április 25-én megerősítette azt, hogy Emmanuel Macron valóban fogadta a bíborosokat, azt viszont cáfolták, hogy összefogtak volna Robert Sarah bíboros ellen – ahogy azt is, hogy Erdő Péter neve bármilyen szinten összefüggésben állna az üggyel. Egy későbbi cikkükben pedig azt írták, hogy
az egész álhír a közösségi médiából indult ki, amelyet a Le Monde ellenőrzés nélkül vett át.
Közlésük szerint a szóban forgó bejegyzés még április 22-én jelent meg az X-en, és a Le Monde után nemcsak a francia, hanem még az olasz sajtóban is elterjedt az álhír. Erdő Péter utóbb, április 28-án a Le Figarónak is cáfolta a róla megfogalmazottá állításokat.
Május 7-én kezdődik pápaválasztó konklávé
Mint írtuk, a Sixtus-kápolnában két kályhát állítanak fel a pápaválasztás napjaira: az egyikben a szavazócédulákat égetik majd el, a másikból száll fel az eredménytelen szavazást jelentő fekete vagy a sikeres pápaválasztást jelző fehér füst, amelynek színét adalékkal teszik jól láthatóvá. Hétfőn a múzeum úgynevezett kulcsmestere lezárta a látogatók előtt a kápolnát, ahová május 7-én 133 nyolcvan évesnél fiatalabb bíboros vonul majd be. Az első szavazási kör megtartása után így szerda este száll majd fel az első füst.
Május nyolcadikán a bíborosok délelőtt és délután is szavaznak: mindkét forduló után felszáll a füst, várhatóan helyi idő szerint a déli órákban és este hét óra körül, de az időpontot nem lehet előre megjósolni. Az azt követő napokban is ugyanezt az ütemezést követik.
A kápolnába való belépéskor a bíborosoknak le kell adniuk mobiltelefonjaikat. A konklávé idején vatikáni szállásukon, a Szent Márta-házban sem használhatnak telefont, sem internetet, nem nézhetnek tévét, nem hallgathatnak rádiót. Családtagjaikat sem hívhatják fel. A Sixtus-kápolna ablakait elsötétítik és áthatolhatatlanná teszik bármilyen mobileszköz számára. Még a kápolnában felszerelt klímaberendezéseket is eltávolítják, bármilyen interferencia elkerülésére.
Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel.
A Szent Péter térről és környékéről jól lehetett látni, ahogy több munkás mozgott a Szent Péter-bazilika és az apostoli paloták között található kápolna cserepes tetején. A munkások elhelyezték azt a csövet, amely meghosszabbítja a Sixtus-kápolna kéményét, és amelyet kizárólag a pápaválasztások alatt szoktak használni.
A kémény azzal a kályhával van összekötve, amelyet a Sixtus-kápolnába „bezárt” bíborosok szavazócéduláinak elégetésére használnak.
Sikertelen szavazási kör esetén fekete, sikeres választáskor fehér füst száll fel a kéményből.
Az egyszerű öntöttvas kályhát első alkalommal az 1939-es konklávén használták. 2005 óta a kéményhez egy másik kályhát is kapcsoltak, amely vegyi adalékanyaggal színezi a füstöt, hogy a választás eredménye jól látható legyen.
A nyolcvan évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok május 7-én délután vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ahol megtartják az első szavazási kört, így az első füst szerda este száll majd fel. Május nyolcadikán a bíborosok délelőtt és délután is szavaznak: mindkét forduló után felszáll a füst, várhatóan a déli órákban és este hét óra körül, de az időpontot nem lehet előre megjósolni. Az azt követő napokban is ugyanezt az ütemezést követik.
I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel.
II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel.
A fehér füst után az úgynevezett protodiakónus bíboros jelenti be a Szent Péter-bazilika lodzsájáról az örömhírt, hogy az egyháznak új pápája van. A füst és a bejelentés között akár egy óra is eltelhet, de ez alkalmanként változik.
Ripost hírek
