
Az oroszok élesen bírálták a nyugati fegyverszállításokat Ukrajnának
Folyamatosan érkeznek az újabb és újabb szállítmányok.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője határozott véleményt fogalmazott meg Ukrajna jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Az orosz diplomata szerint a nyugati fegyverszállítmányok, beleértve a német gyártmányú Puma páncélozott harci járműveket, a Leopard tankokat és a Taurus rakétákat, nem lesznek elegendőek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszerének megmentéséhez.

Zelenszkij ideje lejárt, már ez sem menti meg
Zaharova különös figyelmet szentelt a Taurus rakéták lehetséges szállításának kérdésére:
Ami a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták Kijevnek történő szállításával kapcsolatos fenyegetéseket illeti, mint már említettük, ezt a szándékot nem véletlenül kísérte számos feltétel.
A diplomata rámutatott arra is, hogy ez a döntés összetett folyamat eredménye lesz:
Ezt egyeztetni kell a jövőbeli kormánykoalíciós partnerekkel, a Bundestaggal, a szövetségesekkel és partnerekkel, akik között ebben a témában szélsőséges vélemények vannak.
Zaharova végkövetkeztetése szerint azonban „a tapasztalatok azt mutatják, hogy semmilyen német fegyver nem menti meg Zelenszkij rendszerét”.
A kérdés nemcsak Oroszországban, de Németországban is vitákat generál. Olga Petersen, a hamburgi tartományi parlament korábbi képviselője, az Alternatíva Németországért párt politikusa úgy véli, hogy „Berlin a konfliktus résztvevőjévé vált, miután fegyvereket kezdett szállítani Kijevnek”.
Petersen emlékeztetett arra is, hogy „Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ezért Németországnak nem kellett volna belekeverednie Kijev és Moszkva konfliktusába”.
Közben Friedrich Merz, Németország megválasztott kancellárja jelezte, hogy kész lenne Taurus rakétákat küldeni Ukrajnának, amennyiben ezt az Európai Unió országai jóváhagyják. Merz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „az ukrán hadseregnek ki kell lépnie védelmi pozíciójából, és befolyásolnia kell a konfliktus menetét”.

Az orosz álláspont szerint a nyugati fegyverszállítmányok nem fogják megváltoztatni a konfliktus kimenetelét, míg a nyugati háborúpárti országok, élükön Brüsszellel továbbra is támogatásukról biztosítják Ukrajnát. Amíg Donald Trump amerikai elnök mindent megtesz a konfliktus lezárása érdekében, Ursula von der Leyen és Manfred Weber a béke helyett a háborút választotta.
Az Európai Néppárt ugyanis eldöntötte, hogy gyorsított eljárással veszik fel Kijevet az EU-ba, valamint további pénzügyi és katonai segítséget nyújtanának Ukrajnának.
A legfrissebb jelentések szerint súlyos helyzet alakult ki Ukrajna keleti frontján: az orosz erők áttörték az ukrán védelmet Pokrovszktól (Krasznoarmejszk) északra. A legfrissebb jelentések szerint a donyecki Novoolenovka (Novoolenyivka) település az orosz hadsereg kezére került, ráadásul ellenőrzés alá vonták a T0504-es autópálya mintegy 10 kilométeres szakaszát. A területi hódítás tényét a nyílt forrású élő térképek mellett mind orosz, mind ukrán források megerősítik.
A német Bild lap külpolitikai újságírója, aki alig öt hete járt a térségben a következőképp kommentálta az ukrán területi veszteséget.
„Ami erősen aggasztó – anélkül, hogy bármilyen érzékeny információt felfednék –, az az, hogy ez a terület nagyon meg volt erődítve. A védelmi vonalakat hónapokon keresztül építették.”
Minden előzetes védelmi erődítés ellenére az orosz csapatok jelenleg jelentős létszám- és tűzerőfölénnyel rendelkeznek, és gyalogosaik mélyen be tudtak hatolni az lövészárokrendszereket áttörve.
A Bild elemzője szerint nyilvánvalónak tűnik, hogy az ukrán hadsereg – legalábbis az adott szektorban – nem rendelkezik megfelelő védelmi képességekkel, különösen a drónok és a tüzérség tekintetében. Az ukrán csapatok egyelőre nem tudják megállítani az orosz előrenyomulást, amelyet folyamatosan kamikaze drónok támadásai, tüzérségi csapások, aknavető és rakétatűz támogat. Egy oroszbarát csatorna videós anyagot is közzétett az említett területek elfoglalásáról:
A fejlemények egy újabb jelentős ukrán visszavonulást vetítenek előre a Donyecki területen, de egy újonnan meginduló orosz offenzívát is jelezhetnek. A katonai szakértők többsége jelenleg egyetért abban, hogy Moszkva az utóbbi időszakban képes volt a veszteségeinél nagyobb ütemben pótolni a kieső katonai állományát – így most készen állhat egy újabb jelentős támadásra.
Az elnök jobban szereti a diplomáciát, mint a katonai beavatkozást – erről beszélt Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti békefolyamattal megbízott különtárgyalója a Breitbartnak adott exkluzív interjúban. A beszélgetés során az elnöki megbízott arról is beszélt, miért szakítottak a Biden-adminisztráció korábbi politikájával és döntöttek a kapcsolatfelvételről Oroszországgal.
A közel 40 perces beszélgetés során szóba került a közel-keleti konfliktusok rendezése mellett az orosz–ukrán háború lezárása, valamint az iráni atomprogramról szóló tárgyalások jövője.
„A béke erő által elvében hisz”
– jelentette ki Witkoff, ami azt jelenti, hogy Donald Trump elnök szerint az erőszak és a háború nem feltétlenül jelentik az ország érdekeinek legjobb képviseletét, vagy a tűzszüneti és békemegállapodások betartatásának garanciáját annak ellenére, hogy Trump egy szuperhatalom vezetője. „Szóval, a tárgyalás és a diplomácia jelentik azt az utat, amelyet követni akar minden alkalommal, mert ha elér egy sikeres megállapodást békés úton, akkor az jobban szolgálja az Egyesült Államok érdekeit azoknak a problémáknak a megoldásában, amelyekkel manapság szembesülünk” – tette hozzá.
Ezt az állítást – többször is – szembeállította azzal az általa csak neokonzervatív elemeknek nevezett háborúpárti lobbival, amely nyomást akar helyezni a Fehér Házra, azonban ezeknek a befolyásolási kísérleteknek – Witkoff elmondása szerint – az elnök ellenáll.
„A neokonzervatív elemek azt hiszik, hogy a háború az egyetlen módja a problémák megoldásának.
Az elnök ugyanakkor abban hisz, hogy a személyiségéből fakadó ereje, valamint az, ahogyan bizonyos helyzetekre reagál, képes meghajlítani az emberek akaratát úgy, hogy jobban intézzék az ügyeiket, ahogyan azokat az Egyesült Államok érdekei diktálják. Én is ebben hiszek” – jelentette ki Witkoff, reagálva azokra a kritikákra, amelyeket az orosz-ukrán háború lezárásával kapcsolatban tanúsít a Fehér Ház.
Ugyanezek a háborúpárti, neokonzervatív elemek és globalista típusú alakok kritizálták Witkoff személyes megbeszéléseit is Vlagyimir Putyinnal, amire az elnöki különmegbízott úgy reagált, ennek alternatívája a Biden-adminisztráció bukott politikája, amely semmilyen kommunikációt sem folytatott az oroszokkal.
Trump ebből okulva utasította Witkoffot, hogy vegye fel a kapcsolatot Moszkvával, és dolgozzanak ki egy közös megoldást a háborúra.
„Azt hiszem, az elnök nagyon sok dolgot másképp akar csinálni, egy sokkal proaktívabb megközelítést akar ”– mondta, majd úgy folyatta: „azt akarja, hogy legyünk kint a terepen. Ott volt a találkozóm Vlagyimir Putyinnal, amelyen kívülállók nem vehettek részt. Azt kellett volna mondanom: nem akarok megbeszélést önnel, nem akarok kapcsolatokat építeni? Biden nem beszélt vele három és fél évig. Az elnök utasítására lehetőségem nyílt kapcsolatba lépni Putyin elnökkel.
Ő a főszereplője ennek a konfliktusnak. Ha nem beszélünk vele, hogyan akarunk elérni egy megállapodást?”
– jegyezte meg Steve Witkoff.
Beszélt a háborúpárti nyomásgyakorló szereplők szándékairól is. „Nem hiszem, hogy mindegyikük rosszindulatú. Szerintem egyszerűen csak hozzászoktak ahhoz, hogy ez volt a dolgok intézésének menete korábban, azonban ez nagyon száraz, bürokratikus és nem tűnik működőképesnek” – fejtette ki Witkoff, hogy milyen motivációk húzódhatnak meg a háborúpárti lobbiban. Szerinte a globalista és neokonzervatív erők saját elfogultságuknak estek áldozatul, erre hozta fel példaként az iráni atomalkuról szóló tárgyalásokat. „Szerintem itt megerősítési torzításról van szó. Folyamatosan azt halljuk: nem, nem, az erő nyelvén kell velük beszélni, mivel az irániak majd manipulálni fognak. Én nem hiszem, hogy képesek lennének engem manipulálni.”
„Ebben a konkrét helyzetben, ha az irániak azt hiszik, megengedhetik maguknak azt a hibát, hogy halogathatják a tárgyalást, akkor ebben én nem fogok részt venni, és az az alternatíva, amiről az elnök is beszélt, az sokkal rosszabb lenne”
– mondta Witkoff. Ugyanígy a közel-keleti konfliktusok rendezéséről szóló egyeztetésekkel kapcsolatban beszélt a Gázai övezetben, a Hamász palesztin terrorszervezet által fogvatartottak kiszabadítására irányuló tárgyalásokról. „(Bidenék) 15 hónapig dolgoztak a túsztárgyalásokon, majd jöttünk mi – a Trump-adminisztráció –, és kijavítottuk azt, amiatt addig nem volt hatékony a tárgyalás.
Ennek köszönhetően nagyon sok túszt sikerült élve hazajuttatni”
– mondta. Beszélt még azokról a sajtóértesülésekről is, miszerint közte és Marco Rubio külügyminiszter között konfliktus volna. „Ez totális fake news. A külügyminiszter és én közeli jó barátok vagyunk” – jelentette ki Witkoff, aki szerint kiváló az együttműködése a külüggyel, legyen szó a katonai hadműveletek megtervezéséről vagy az egyeztetésekről az Ovális Irodában.







