Még mindig csak durvul a vámháború

Az Egyesült Államok újabb súlyos lépést tett a Kínával folytatott kereskedelmi konfliktusban: Donald Trump amerikai elnök rendelete nyomán akár 245 százalékos vám is sújthatja a kínai importtermékeket – jelentette be a Fehér Ház.

A példátlan mértékű vámemelés az amerikai fél szerint Kína megtorló lépéseire adott válasz, és az USA nemzetbiztonsági érdekeinek védelmét szolgálja. A Newsweek cikke szerint Trump ezzel párhuzamosan vizsgálatot is indított az Egyesült Államok ásványianyag-importfüggőségének lehetséges kockázatairól.

A két nagyhatalom közötti vámháború globális aggodalmat kelt: az amerikai vállalatok számára egyre nehezebb fenntartani ellátási láncaikat, míg a vásárlók egyre magasabb árakkal szembesülhetnek.

Trump stratégiája egyértelmű: a vámokkal arra kényszeríteni a vállalatokat, hogy hazatelepítsék a gyártást.

Kína válaszul további exportkorlátozásokat vezetett be több ritkaföldfémből, amelyek elengedhetetlenek például a csúcstechnológiás iparágak és a védelmi ipar számára.

A kínai külügy szóvivője úgy fogalmazott: „Nem mi kezdtük a vámháborút, de nem is félünk tőle.” A pekingi vezetés új kereskedelmi főtárgyalót nevezett ki Li Chenggang személyében, aki korábban Kína nagykövete volt a Kereskedelmi Világszervezetben. Li a szabadkereskedelem elkötelezett híve, így egyes elemzők szerint új stílus jöhet a kínai diplomáciában.

Bár a retorika éles, mindkét fél jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra. Eközben Trump kormánya több mint 15 országgal folytat párhuzamos kereskedelmi tárgyalásokat – egyes elemzések szerint ezzel próbálja elszigetelni Kínát.

 Donald Trump amerikai elnök március 4-én megduplázta a kínai árukra kivetett vámokat 20 százalékra, ezzel kereskedelmi konfliktust indítva el az Egyesült Államok és Kína között.

Később Trump elnök történelmi jelentőségű vámintézkedéseket jelentett be április 2-án. A hivatalosan aláírt elnöki rendelet tartalmazta, hogy az Egyesült Államok minden olyan országgal szemben, amely magas vámtarifákat vagy nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat alkalmaz, az „enyhített kölcsönösség elve” alapján határoz meg vámokat.

Kína például addig 67 százalékos kombinált vám és kereskedelmi korlátozást érvényesített az amerikai termékekre. Az USA válasza erre egy 34 százalékos kölcsönösségi vám volt.

Peking ezt egy ugyancsak 34 százalékos viszontvámmal torolta meg.

Az amerikai elnök múlt kedden további 50 százalékos vámot jelentett be Kínával szemben, a kezdeti 20 százalékos vámon és a 34 százalékos kölcsönös vámon felül, miután Kína saját 34 százalékos adójával válaszolt a kölcsönös vámra.

A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi feszültség tovább fokozódott amikor Peking bejelentette, hogy újabb, 84 százalékos vámot vet ki az amerikai termékekre. A lépés az Egyesült Államok 50 százalékos vámtarifája nyomán született, amivel az USA összesen már 104 százalékra – 20, 34 és 50 százalék – emelte Kínával szembeni vámjait.

Ezzel a vámháború még közel sem ért véget. Donald Trump bejelentette, hogy tovább emeli a Kínából származó importra kivetett vámokat 104 százalékról 125 százalékra.

Ezt követően az amerikai kormány közölte, hogy az emelés nem tartalmazza a már bevezetett 20 százalékos vámokat, vagyis a Kínával szembeni különleges vámtétel 145 százalék. Ez a szám növekedhet ismét, ezúttal 245 százalékra.

Kína még múlt csütörtökön, válaszul az amerikai vámemelésre, 125 százalékra emelte az amerikai árucikkekre kivetett vámot.

Tiszteletben tart minden olyan felet Kína, amely az Egyesült Államokkal fennálló gazdasági és kereskedelmi nézeteltéréseket egyenlő feltételek mellett, konzultáció útján oldja meg, de határozottan ellenzi, hogy bármelyik fél Kína rovására kössön alkut – közölte hétfőn a kínai kereskedelmi minisztérium.

„Az Egyesült Államok az úgynevezett viszonosság zászlaja alatt visszaél a kereskedelmi partnerekkel szembeni vámokkal, miközben minden felet kölcsönös vámtárgyalásokra kényszerít” – mondta a kereskedelmi minisztérium szóvivője.

A minisztérium azokra a sajtójelentésekre reagált, amelyek szerint a Trump-kormányzat azt tervezi, hogy a kereskedelmi tárgyalások során nyomást gyakorol más országokra, hogy korlátozzák a Kínával folytatott kereskedelmüket – írja az MTI.

Kína határozott ellenlépéseket fog tenni, ha bármely ország ilyen alkura törekszik – jelentette ki a szóvivő.

Hozzátette: az ország eltökélt és képes megvédeni saját jogait és érdekeit, valamint hajlandó megerősíteni a szolidaritást minden féllel

– fogalmazott.

Az amerikai elnök a hónap elején jelentette be a szinte minden országra kivetett, úgynevezett „viszonossági vámokat”, amelyek többségét később határozott időre felfüggesztette, de a kínai importra folyamatosan megemelt vámokat továbbra is érvényben hagyta.

Peking válaszul szintén megemelte az amerikai importra kivetett vámtarifákat, és hajlandóságát fejezte ki, hogy a kölcsönös tisztelet és egyenrangúság alapján tárgyalna Washingtonnal a vámokról.

Donald Trump csütörtökön közölte, hogy várakozása szerint a Kínával zajló vámvita megoldásáról 3-4 héten belül megállapodás születhet, miután elmondása szerint Peking az elmúlt időszakban számos alkalommal jelezte tárgyalási szándékát.

Aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok közelmúltbeli vámemeléseinek a globális gazdasági fejlődésre és ipari növekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) a honlapján közzétett cikkében – írja az ENSZ.

Az UNIDO (United Nations Industrial Development Organization) véleménye szerint a vámemelések „rossz megközelítést követnek”, sem kiszámításuk, sem végrehajtásuk módja nem szolgálja a tervezett eredmények elérését. A cikk szerint ezek a vámok megnövelik az ipari termelés költségeit, ezáltal aláássák a gazdasági hatékonyságot, csökkentik a kereskedelem előnyeit és gyengítik a versenyképességet. Az UNIDO arra figyelmeztetett, hogy az ilyen politika végső soron világszerte veszélyezteti a munkahelyeket, és a legkiszolgáltatottabb országokat érinti a legsúlyosabban.

Ezenkívül figyelmeztetett arra is, hogy a fokozódó vámok negatív hatásai nemcsak a már most is sebezhető országokat, hanem a vámokat bevezető országokat is érintik, ami fokozza a geopolitikai feszültségeket és a bizonytalanságot.

„Akadályok felállítása helyett az ipari kereskedelem előtt igazságosabb és fenntarthatóbb világgazdaságra kellene törekedni”

– mondta Gerd Müller, az UNIDO főigazgatója. Müller sürgette az Egyesült Államokat és más iparosodott országokat, hogy működjenek együtt a fejlődő országokkal a mindenki számára előnyös helyzet kialakítása érdekében, és igazságosabb és fenntarthatóbb globális gazdaságot építsenek, amely hosszú távon mindenki számára jólétet biztosít.