Válaszol-e Brüsszel az NGO-k kényes finanszírozási kérdéseire?

A Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja az európai ombudsmanhoz fordul a nem kormányzati szervezetek (NGO) finanszírozásának ügyében, mert az Európai Bizottság a jelek szerint nem hajlandó kiadni a politikai aktivistákkal kötött szerződések listáját – nyilatkozta Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője csütörtökön az MTI-nek.

A képviselő elmondta: információik szerint az ilyen szerződések száma meghaladhatja a tízezret. Emlékeztetett, hogy 86 közérdekű adatigénylést nyújtottak be korábban az Európai Bizottsághoz, a főigazgatóságokhoz, illetve a háttérintézményekhez. „A válaszok nagy része megérkezett, és ami a főigazgatóságokat illeti, kivétel nélkül elutasító válaszokat kaptunk” – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta: az elutasítás háromféle érvre épül: az első szerint nem konkrét szerződést kértek, hanem csupán információt, ezért az ügyet lezárják – ez az érvelés önmagában is abszurd. A második érv az, hogy a kérelem tárgya túlságosan tág. Végül arra is hivatkoznak, hogy az igényelt adatok elérhetők a honlapon. Azonban az Európai Bizottság pénzügyi átláthatóságot szolgáló weboldalán szereplő információk – ahogy azt bárki láthatja, aki ismeri a felületet – csak részleges betekintést nyújtanak – taglalta.

„Ráadásul, hogyha megnézi ott valaki az összegeket, akkor nagyon sokszor köszönőviszonyban sincsenek azokkal az összegekkel, amelyeket az egyes tagországokban megjelenő beszámolókban láthatunk” – tette hozzá.

Dömötör Csaba hangsúlyozta, nem fognak megállni, a második körben ismét benyújtják az adatigényléseket.

„Ha egyszer nem engednek be az ajtón, még mielőtt bemásznánk az ablakon, ismét kopogtatunk – de most már határozottabban”

– fogalmazott.

Ezzel párhuzamosan az európai ombudsmanhoz is fordulunk, akit néhány hete választott meg az Európai Parlament. Ezen a területen bőven akad teendője – tette hozzá. A képviselő szerint nem lehet semmi fontosabb, mint az átláthatóság biztosítása –

különösen, ha európai adófizetők pénzének felhasználásáról van szó, illetve olyan liberális politikák támogatásáról, amelyeket ezek a szervezetek képviselnek,

noha azok sok esetben szembemennek az európai választók akaratával.

A képviselő egy súlyosbító körülményre is felhívta a figyelmet: információik szerint az uniós parlament költségvetési ellenőrző bizottságának egyes európai parlamenti képviselői – bizonyos főigazgatóságoktól – megkapták az aktivisták szerződéseinek listáját. „Ugyanakkor azt kérték tőlük, hogy ezt ne hozzák nyilvánosságra. Sőt, még azt is előírták, hogy az egyes frakciók legfeljebb annyi szerződésbe tekinthessenek be, ahány képviselőjük a szakbizottságban helyet foglal. Ez teljesen abszurd” – emelte ki.

„Ez olyan, mintha mondjuk Hadházy Ákosnak azt mondanánk egy magyarországi adatigénylésére, hogy annyi szerződésbe tekinthet be, amennyiben ő van. Egyben az összes állami szerződés közül” – hozta fel példának Dömötör Csaba.

Arra is kitért hogy az Európai Parlament nagykoalíciójának pártjai azért vannak csendben az ügyben, mert ő maguk is érintettek.

Utalt arra, hogy egy európai néppárti képviselőnő, aki ugyan néhány kérdést feltett az ügy kapcsán, egy olyan bajor cég felügyelőbizottságában ül, amely eurómilliós nagyságrendű támogatásokat kapott az Európai Bizottságtól.

„Mindezt úgy, hogy a képviselőnő ezért a másodállásáért évi 75 ezer eurós javadalmazásban részesül. Ez jól mutatja, miért nem különösebben aktívak a nagykoalíciós frakciók ezekben az ügyekben: mert ők is érdekeltek” – hangsúlyozta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon törvény írja elő a szerződések nyilvánosságát: a minisztériumok honlapján minden megkötött szerződés – összeggel együtt – elérhető, és ezekbe 14 napon belül be is lehet tekinteni. Ezzel szemben az Európai Bizottság, miközben a jogállamisági eljárás keretében még szigorúbb átláthatósági követelményeket támaszt a tagállamokkal szemben, saját maga nem hajlandó kiadni még az alapvető adatokat sem – fűzte hozzá.

Arra is kitért, hogy

az Európai Bizottság által támogatott aktivistacsoportok közé tartoznak az úgynevezett tényellenőrzők is, akik – ahogy az amerikai példa is mutatja – gyakran cenzorszerepet töltenek be.

Mint mondta, legalább 54 ilyen szervezet működik Európa-szerte, köztük magyar, baloldali-liberális irányultságú csoportok is. „Két alkalommal is érdeklődtünk az Európai Parlament demokráciapajzs-bizottságában a támogatott tényellenőrök listájáról és működésük szabályairól, de egyszer sem kaptunk választ. Sőt, a legutóbbi ülésen még a kérdésfeltevést is megpróbálták megakadályozni. Ez mindent elmond az átláthatósághoz való hozzáállásukról” – szögezte le.

Dömötör Csaba úgy fogalmazott:

„Egyhez nagyon nincsenek hozzászokva – ez pedig az átláthatóság.

Az, hogy saját magukra is alkalmazzák azokat a demokratikus értékeket, elveket és erényeket, amelyeket másoktól, a tagállamoktól és azok kormányaitól éjjel-nappal számonkérnek, valahogy sosem része a gyakorlatuknak. Ezen szeretnénk változtatni. És változtatni is fogunk.”