Trump szerint haladnak az oroszokkal folytatott tárgyalások

Nagyon jól haladnak a tárgyalások Oroszországgal, Ukrajnával azonban nehezebb megállapodni – erről beszélt Donald Trump amerikai elnök újságírók előtt pénteken az Ovális Irodában, a washingtoni Fehér Házban, amelyet a The New York Times élőben közvetített. A sajtótájékoztatón az ukrajnai háború lezárásának kérdése mellett szóba kerültek szakpolitikai kérdések is, valamint a 2020-as tüntetéseket és zavargásokat kiváltó George Floyd-gyilkosság elkövetőjének felmentése és a Columbia Egyetem támogatásainak megvonása, amiért az intézmény nem tett eleget a zsidó diákok védelme és az antiszemita támadások elleni fellépés érdekében.

„A végleges rendezést illetően könnyebb lehet megegyezni Oroszországgal (…) Ami meglepő, mivel náluk van minden kártya és a pokolba bombázzák Ukrajnát.”

– mondta Trump. Ugyanezen a sajtótájékoztatón beszélt az amerikai elnök arról is, hogy épp az Ukrajna elleni légitámadások miatt vette most ismét fontolóra, hogy szankciókat vetne ki Oroszországra. Az elnök erről egy bejegyzést is közzétett a Truth Social közösségi médiafelületen. „Oroszországnak és Ukrajnának azt üzenem, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz még most, mielőtt túl késő lenne” – írta Donald Trump.

Az elnök azt mondta, nem tervez elnöki kegyelmet adni Derek Chauvin volt rendőrnek, akit George Floyd megöléséért ítéltek 22 és fél év börtönre. Az amerikai jobboldalon viszont sokan támogatták volna az ötletet, például Elon Musk is. Derek Chauvint azért ítélték el, mert rendőri intézkedés közben megölte a 46-éves George Floydot, afro-amerikai férfit Minneapolisban, 2020. május 25-én, az esetről videófelvételek is készültek.

Floyd halála pedig hatalmas felháborodást és tiltakozási hullámot váltott ki az Egyesült Államokban.

Az elnök bejelentette azt is, hogy

visszavonnak 400 millió dollárt, amit a Columbia Egyetemnek szántak, mert az intézmény nem védte meg a zsidó diákokat a zaklatástól.

Az amerikai egyetemeken az utóbbi időben megszaporodtak az antiszemita indíttatású, zsidó diákok elleni támadások azóta, hogy rendszeresen tartanak palesztinpárti tüntetéseket az egyetemi kampuszokon, ezzel tiltakozva az izraeli hadsereg gázai hadműveletei ellen. Ugyanakkor ezeknek a hadműveleteknek az a célja, hogy megsemmisítsék a szélsőséges terrorszervezetet, a Hamaszt, amely felelős az Izrael elleni, több mint 1200 emberéletet követelő 2023. október 7-i terrortámadásért.

Az amerikai-ukrán tárgyalások a jövő hét elején folytatódnak Szaúd-Arábiában – közölte Donald Trump.

Az elnök újságírók előtt elmondta, szeretne megbizonyosodni arról, hogy Ukrajna valóban rendezést akar-e a konfliktusban. „Ha nem akarnak rendezést, kivonulunk onnan” – fogalmazott Donald Trump, és hozzátette, hogy véleménye szerint jelenleg nehezebb Ukrajnával a tárgyalás, amelynek „nincsenek kártyái” és komoly orosz bombatámadás alatt áll.

Kifejtette és egyben meglepőnek nevezte, hogy egy végső megállapodást most könnyebben elérhető Oroszországgal, és kijelentette, hogy várakozása szerint az orosz elnök „nagyvonalúbb lesz, mint lennie kellene”.

Donald Trump ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy pénteken súlyos szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen, ha folytatja a jelenlegi katonai nyomást Ukrajnára.

A tájékoztatón Michael Waltz, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadója az elnök szavaihoz azt tette hozzá, hogy a jövő heti szaúd-arábiai találkozón Marco Rubio külügyminiszter és ő ül majd tárgyalóasztalhoz az ukrán delegációval. Arról is beszámolt, hogy azt követően folytatódhat az amerikai „árnyékdiplomácia”, ami azt jelenti, hogy az amerikai fél külön-külön egyeztet a háborúban szemben álló felekkel.

Donald Trump még megjegyezte, hogy a következő Irán kérdésének kezelése lesz, amivel kapcsolatban „érdekes napokat” helyezett kilátásba, és egyfajta végjátékot, valamint világossá tette, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez. Az elnök úgy fogalmazott, hogy „nagyon hamarosan történni fog valami”, és azt is megismételte, hogy békemegállapodásra törekszik, de konkrétum említése nélkül hozzátette, hogy „a másik út” megoldaná a problémát.

Oroszország elleni szankciók bevezetését helyezte kilátásba Donald Trump amerikai elnök a csütörtök éjjeli légitámadások miatt. Február 12-én beszélt először egymással az amerikai és az orosz elnök a háború 2022-es kitörése óta, az ezt követő rijádi csúcstalálkozókon pedig az amerikaiak felmérték Oroszország szándékait, és elvi megállapodás született a felek között.

Szankciók és büntetővámok kivetését helyezte kilátásba Oroszországgal szemben Donald Trump a múlt éjjeli, Ukrajna elleni orosz légitámadások miatt – írja a BBC. Az elnök ezt a Truth Social közösségi platformon írt bejegyzésben közölte.

„Amiatt, hogy Oroszország abszolút módon ütlegeli Ukrajnát a csatatéren, most komolyan fontolgatom a nagyszabású bankszektort érintő szankciók és vámok kivetését Oroszországra, amíg a tűzszünet és a végső békemegállapodás létrejön” – írta, majd úgy folytatta:

„Oroszországnak és Ukrajnának azt üzenem, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz még most, mielőtt túl késő lenne.”

Február 12-én megtörtént az első kapcsolatfelvétel az amerikai és az orosz elnök között a háború 2022-es kirobbanása óta, amikor telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A februári megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy meg akarják fékezni az orosz–ukrán háborúban bekövetkező több millió halálesetet. Kifejtette, hogy megállapodtak abban, hogy szorosan együttműködnek, beleértve a kölcsönös látogatásokat a saját országaikban. Trump arról is beszélt, hogy megbízott egy csapatot, köztük Marco Rubio külügyminisztert, hogy vezesse a tárgyalásokat.

A februári telefonos egyeztetést követően Trump arról beszélt, hogy valószínűleg Szaúd-Arábiában találkozhat majd személyesen Vlagyimir Putyinnal, ahol időközben már többször is találkozott Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az első megbeszélés még nem a béketárgyalásokról, hanem Oroszország szándékainak felméréséről szólt az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. A második találkozó után pedig Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes arról beszélt a RIA Novosztyinak adott interjúban, hogy a a felek közt elvi megállapodás született a problémás ügyek átbeszélésével kapcsolatban.

Andrei Kelin londoni orosz nagykövet egy interjúban arról beszélt csütörtökön, hogy Oroszország gyors békével szeretné lezárni a háborút.

Mindannyian igazságos és tartós, de az erő pozíciójából kiinduló békét akarunk, ez Donald Trump érdeke is, és ha ezt el akarja érni, akkor ez csak az EU és tagállamai támogatásával lehetséges, mert előfeltételeket kell teljesíteni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendkívüli uniós csúcsot lezáró csütörtök esti sajtótájékoztatóján.

Felhívta a figyelmet, hogy Európa kulcsszerepet játszott Ukrajna gazdasági túlélésének biztosításában, jelentős befektetésekkel támogatja az ukrán védelmi ipart és katonai képességeit. Emellett gondoskodott az energiarendszer fenntartásáról, amely lehetővé tette a tél átvészelését. „Számos példa bizonyítja, hogy Európa támogatása elengedhetetlen a pozitív eredmények eléréséhez és a béke megteremtéséhez, amely közös érdekünk” – tette hozzá.

Az uniós vezetők tanácskozását összefoglalva Von der Leyen úgy fogalmazott: „Európa ma történelmet ír, elszántan dolgozunk biztonságunk megőrzésén, gyors és határozott intézkedésekkel”.

Hangsúlyozta, hogy Európa komoly fenyegetéssel néz szembe, ezért az uniós felfegyverzési terv akár 800 milliárd eurót mozgósíthat a katonai képességek megerősítésére. A helyzet sürgető, ezért az Európa Bizottság a következő EU-csúcs előtt részletes jogszabályi javaslatokat terjeszt elő – jelentette be.

A terv keretében első lépés a Stabilitási és Növekedési Paktum Nemzeti mentesítési aktiválása, amely nagyobb költségvetési rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, lehetővé téve számukra, hogy jelentős mértékben fektessenek be a védelembe. Ha ezt teljes mértékben kihasználják, akár 650 milliárd eurónyi védelmi kiadás válhat elérhetővé – taglalta.

Ezen túlmenően egy új pénzügyi eszköz létrehozását is javasolja a bizottság, amely 150 milliárd eurónyi hitelt biztosítana a közös védelmi beszerzések felgyorsítására. Ez a rendkívüli intézkedés – mint mondta – az európai képességek fejlesztését célozza, gyors szállításokat tesz lehetővé, és biztosítja, hogy a hitelekből finanszírozott beszerzések európai gyártóktól történjenek. További lehetőségként a tagállamok önkéntesen átcsoportosíthatják az EU meglévő költségvetési forrásait, különösen a kohéziós alapokat, védelmi célokra.

Az Európai Bizottság március 19-én bemutatja az európai védelmi fehér könyvet, valamint egy javaslatot a védelmi ipar egyszerűsítésére, amely hozzájárulhat a gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésekhez az ágazatban.

„Ukrajna fegyveres erőinek támogatása soha nem volt ennyire sürgető, ezért szorosan együtt fogunk működni Ukrajnával és a védelmi iparral annak érdekében, hogy az katonai szükségletei teljesüljenek” – zárta beszédét von der Leyen.

Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön bejelentette, hogy az év első feléig ad időt annak megvizsgálására, hogy az Európai Unión belül létrejöhetnek-e új együttműködések, amelyek lehetővé tennék más szövetséges országok számára, hogy részesüljenek Franciaország nukleáris elrettentő képességéből.

„Megnyitunk egy szakaszt, amelyben a szakértőink eszmecserét folytatnak” – mondta a francia elnök csúcstalálkozó után. Hozzátette, hogy „stratégiai és technikai párbeszédre” kerül sor, amelyet állam- és kormányfői szintű megbeszélések követnek majd. Ennek célja, hogy az első félév végéig megvizsgálják, milyen új együttműködések jöhetnek létre ezen a téren. Macron elmondása szerint a brüsszeli csúcstalálkozón több vezető is megkereste őt, hogy erről a kérdésről tárgyaljanak.