Összedöntheti az Európai Uniót Ukrajna csatlakozása

Az orosz–ukrán háború kitörése után két évvel, 2024 júniusában az Európai Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt csütörtöki Európai Tanács-ülésen megvétózta Kijev további uniós támogatását, ezt követően pedig bejelentette: a kormány véleménynyilvánító szavazást kezdeményez az ukrán EU-tagságról. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a hirado.hu-nak elmondta: Ukrajna felvétele az Európai Unió közösségébe számos negatív következménnyel járna Magyarország számára.

A szakértő rámutatott: az EU eddig is nagymértékben támogatta Kijevet, hiszen 135 milliárd eurót fordított az orosz–ukrán háború finanszírozására, amely összeg a hétéves uniós költségvetés tíz százalékának felel meg. Dornfeld László szerint Ukrajna teljes jogú tagállammá emelése minden szempontból szétfeszítené az Európai Unió jelenlegi kereteit.

„A források elosztása terén borulna minden, amit eddig ismertünk. Például Ukrajnán kívül megszűnnének a kohéziós források, hiszen az ukrán megyék annyira fejletlenek, hogy még Bulgária is az uniós átlag szintjére kerülne. Hazánk nettó befizetője lenne az uniós költségvetésnek”

– értékelte a helyzetet az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Dornfeld László kiemelte: az Európai Unió Tanácsának becslése szerint az ország évente 26 milliárd euró közvetlen támogatásra lenne jogosult, vagyis összesen 186 milliárd eurót kapna egy költségvetési időszakban.

Ez a teljes uniós költségvetés nagyjából tizenöt százaléka lenne.

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó szakértő úgy látja, hogy mezőgazdasági kérdésekben is komoly változásokat hozna egy lehetséges ukrán uniós csatlakozás. Ukrajna ugyanis nagyobb termőterülettel rendelkezik, mint Olaszország, és a földalapú támogatások mintegy felét egymaga kapná meg. Kifejtette: a magyar gazdák jelenleg is kevesebb pénzt kapnak, mint a nyugat-európaiak, ez a helyzet pedig még tovább romlana az ukránok belépésével.  Emellett Dornfeld László szerint olcsó és rossz minőségű termékek dömpingje szakadna rá az EU-s belső piacra, csődbe juttatva a helyi termelőket a legtöbb tagállamban.

A szakértő külön felhívta a figyelmet az élelmiszer-biztonsági kockázatokra is, hiszen Ukrajna korántsem támaszt olyan szigorú előírásokat a mezőgazdasági termelők felé, mint az EU.

Így például nyugatabbra már betiltott növényvédő szereket használhatnak, amelyek csökkentik az előállítás költségeit, ezzel együtt viszont a termékek minősége is romlik. „Ukrajnában többnyire amerikai cégek kezében vannak a termőföldek, akik az Egyesült Államokhoz hasonlóan ott is génmódosított terményeket (GMO) termesztenek. Magyarország tudatosan GMO-mentes, az ezzel kapcsolatos hazai politika hosszú évekre nyúlik vissza” – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Dornfeld László összességében úgy véli,

hazánkra nézve katasztrofális következményekkel járna Ukrajna európai uniós tagsága.

Mégis az látható, hogy a brüsszeli elit nem tett le erről, mivel egy lehetséges békemegállapodás minden bizonnyal ki fogja zárni Ukrajna NATO-csatlakozását, így az ukrán EU-belépés egyfajta vigaszdíjként is szolgálhat. Sokan azt gondolják Brüsszelben, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás kárpótolná az ukrán elitet, amely a nyugati ígéreteknek hitt, és 2022 tavaszán a háború folytatása mellett döntött a békekötés helyett.

A bővítés egyetlen, fő nyertese Ukrajna lenne. A legnagyobb vesztesek között azok az országok lennének, amelyek a kohéziós alapok jelenlegi kedvezményezettjei  (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia) , de nagyon rosszul járnának a mezőgazdaságban érdekelt EU-tagállamok is (Franciaország, Olaszország, Magyarország, Spanyolország). Vagyis például hazánk minden szempontból megszenvedné az ukrán csatlakozást. Az Origo összeszedte, milyen hátrányokkal járna a csatlakozása Zelenszkijéknek az EU-ba:

1. Növekvő pénzügyi terhek: Ukrajna gazdasági fejlettsége jelentősen elmarad az EU átlagától, ezért jelentős támogatásokra szorulna, ami megterhelheti az EU költségvetését. 
2. Mezőgazdasági verseny fokozódása: Ukrajna az egyik legnagyobb agrártermelő Európában, ami versenytársat jelentene az olyan országok számára, mint Franciaország, Lengyelország vagy Spanyolország. A magyar gazdák is rosszul járnának.
3. Munkaerő-elszívás Kelet-Európából: Az ukrán munkavállalók elvándorlása tovább növelheti a munkaerőhiányt Kelet-Közép-Európában. 
4. Intézményi reformok szükségessége: Ukrajna csatlakozásával az EU-nak módosítania kellene döntéshozatali mechanizmusait, mivel egy ekkora ország belépése jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat. 
5. Korrupció és jogállamisági kérdések: Ukrajnának jelentős reformokat kell végrehajtania a korrupció visszaszorítása és az európai normák betartása érdekében. 
   + 1: Oroszország reakciója: A bővítés további feszültségeket okozhat az Oroszországgal fenntartott viszonyban, ami gazdasági és politikai következményekkel járhat egyes EU-tagországok számára (pl. Németország, Magyarország).

Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós tagsága összedönti az európai gazdaságot, ezért ennek nem szabad megtörténnie! Magyarországnak döntő szava van az ukrán uniós tagságot illetően, most kell világossá tenni, hogy akarjuk-e vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket, vagy sem. A kormányfő a véleménynyilvánító szavazáson való részvételre buzdított.

Ha a jelenlegi költségvetési szabályok mellett Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, akkor több mint 186 milliárd euró (70 ezer milliárd forint) támogatásra lenne jogosult a közösség költségvetéséből - derült ki az Európai Tanács főtitkárságának titkos számításából, amit a Financial Times hozott nyilvánosságra korábban.

A Tanács számítása szerint Ukrajna hét év alatt 96,5 milliárd euróra lenne jogosult az EU közös agrárfinanszírozási rendszeréből - a hatályos uniós szabályok alapján. Továbbá jogosult lenne 61 milliárd euróra is az EU-bővítési (kohéziós) alapjából, amelyet a legszegényebb EU-tagállamok infrastruktúrájának javítására fordítanak. A Financial Times értékelése szerint Ukrajna felvételével Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Málta is elveszítené az ilyen finanszírozáshoz való jogát.

Ukrajna felvételének a legnagyobb hatása egyértelműen az uniós mezőgazdasági támogatások rendszerére lenne. Ez az ország lenne ugyanis a a blokk legnagyobb segélyezettje 41,1 millió hektár mezőgazdasági területtel, megelőzve a jelenleg első helyezett Franciaországot. Ez azt jelenti, hogy a meglévő kedvezményezetteknek folyósított kifizetések hektáronként 20 százalékkal csökkennek.

Rengeteg pénzt kellene tehát Ukrajnába pumpálni a felzárkóztatásért, amivel értelemszerűen megnőnének a jelenlegi tagállamok befizetési terhei, miközben ők maguk kevesebb pénzt vehetnének ki az EU költségvetéséből. 

A Financial Times által idézett tanulmány nemcsak Ukrajna, hanem Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Grúzia, Koszovó, Moldova, Montenegró és Szerbia belépésének lehetséges anyagi következményeit is próbálta megbecsülni a jelen, 2021-2027-es kifizetési ciklus szabályai alapján. 

A kilenc ország együttesen 256,8 milliárd euróra lenne jogosult, ebből tehát Ukrajna támogatása 186 milliárdot kóstálna. Mindeközben pedig a jelenlegi tagoknak jutó agrártámogatások ötödével csökkennének.

Ursula von der Leyen szerint  Ukrajna még 2030 előtt – még az Európai Bizottság jelenlegi elnöki megbízatásának idején – csatlakozhat az Európai Unióhoz – olvasható a Politico cikkében. A portálon azt írják: ha Ukrajna az Oroszországgal vívott háború végeztével bekerülne az EU-ba, az segíthetne elrettenteni Moszkvát a jövőbeni agressziótól – ami fontosabb, mint valaha, tekintve, hogy az Egyesült Államok vonakodik attól, hogy Kijev csatlakozzon a NATO-hoz, vagy katonákat adjon a háború utáni békefenntartó erőkhöz.