Olaszország nem küld katonákat Ukrajnába

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök leszögezte: nem lát esélyt arra, hogy olasz katonák Ukrajnába kerüljenek, sem békefenntartóként, akár bármilyen más minőségben – írta meg a Mandiner.

Az olasz kormány közleménye szerint „Olaszország továbbra is együtt kíván működni az európai és nyugati partnerekkel, valamint az Egyesült Államokkal hiteles és hatékony biztonsági garanciák meghatározása érdekében”, ugyanakkor Meloni hangsúlyozta: „nem terveznek olasz részvételt egy esetleges szárazföldi katonai hadseregben”.

Az Ukrajnának nyújtott, Washington által felfüggesztett amerikai katonai segítségnyújtás újraindítása is szóba került Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump hétfői telefonbeszélgetésén.

A londoni kormányfői hivatal bejelentette azt is, hogy Starmer szombatra újabb – ezúttal virtuális – csúcsértekezletet hívott össze az ukrajnai rendezés ügyében – számolt be róla az MTI.

A Downing Street szóvivője közölte: Starmer a Szaúd-Arábiában e héten tartandó amerikai–ukrán tárgyalások előtt beszélt Trumppal, akinek elmondta, hogy brit és ukrán kormányilletékesek a hétvégén egyeztetést tartottak a tartós béke eléréséről.

A brit kormányfő ezzel megerősítette azt a hétfői sajtóértesülést, amely szerint brit illetékesek készítették fel az ukrán kormány tagjait a szaúd-arábiai amerikai–ukrán tárgyalásokra.

A The Times című konzervatív brit napilap londoni kormányforrásokat idéző beszámolója szerint Jonathan Powell, a brit kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadója a hétvégén Kijevben egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel,

akit tanácsokkal látott el arról, hogy az ukrán delegáció milyen tárgyalási stratégiát kövessen a szaúdi ukrán–amerikai találkozón.

A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint a brit kormányfő az amerikai elnökkel tartott telefonos megbeszélésén kifejezést adott annak a reményének is, hogy a szaúdi tárgyalásokon olyan kedvező eredmény születik, amely lehetővé teszi az Ukrajnának nyújtott, Trump által a minap felfüggesztett amerikai katonai segítségnyújtás folytatását és a hírszerzési értesülések ugyancsak leállított megosztásának újrakezdését.

A londoni miniszterelnöki hivatal hétfőn bejelentette azt is, hogy Keir Starmer szombatra újabb Ukrajna-konferenciát hívott össze.

A csúcsszintű értekezletet ezúttal online kapcsolaton keresztül rendezik, fő témája az ukrajnai tűzszünet elérése és a békemegállapodás elősegítése.

A Downing Street szóvivője szerint még folynak az egyeztetések arról, hogy mely országok vesznek részt a tanácskozáson. Március 2-án már tartottak egy Ukrajna-csúcsértekezletet Londonban 18 ország vezetőinek személyes részvételével.

Ezen megállapodás született arról, hogy a résztvevők Nagy-Britannia és Franciaország irányításával, Ukrajnával együttműködve

hozzákezdenek az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához, és ezeket a terveket az érintett országok áttekintik majd az Egyesült Államokkal is.

Keir Starmer a londoni csúcstalálkozón megerősítette, hogy Nagy-Britannia kész katonákkal és légierővel részt venni a jövőbeni ukrajnai békefenntartásban.

Az értekezleten megállapodtak egy olyan koalíció kialakításáról is, amelynek alapján a cselekvésre hajlandó országok garanciát vállalnak a béke megőrzésére.

Növelni kell az európai fegyveripar kapacitását, és a kontinens védelmében fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre is – szögezte le egybehangzóan Donald Tusk lengyel és Petteri Orpo finn miniszterelnök a kétoldalú tárgyalásaikat követő közös varsói sajtóértekezleten.

Orpo elmondta: egyetértettek abban, hogy szükség van erős európai védelmi rendszerre, valamint a lőszergyártás növelésére is.

„Amíg csak lehetséges, támogatni kell Ukrajnát” – hangsúlyozta a finn kormányfő, hozzátéve: Vlagyimir Putyin orosz elnök céljai nem változtak meg, ezért az európaiaknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságukért.

„Azt hiszem, mi mint Oroszországhoz közel fekvő országok, pontosan tudjuk ezt” – jegyezte meg Orpo.

Tusk elmondta: a két ország szükségesnek látja a védelmi ipar kapacitásának bővítését. Ezen a területen egész Európának növelnie kell a kiadásokat és erőfeszítéseket – tette hozzá.

„Radikális növelésről beszélünk” – húzta alá a lengyel kormányfő. Úgy ítélte meg, hogy Európának, ezen belül Finnországnak és Lengyelországnak „a legrosszabb forgatókönyvekre kell felkészülnie”.

Tusk elmondása szerint a tárgyalások napirendjén szerepelt az európai menedékjogi rendszer „szükséges reformja” is . „A jelenlegi szabályozás nem ad választ azokra a fenyegetésekre, amelyeket Oroszország és Fehéroroszország politikája teremtett e téren” – fogalmazott.

A fenyegetések miatt csökkentek az idegenforgalmi bevételek Lengyelország és Finnország érintett határ menti térségeiben, és ezek a veszteségek közös, megoldandó problémát jelentenek – mondta Tusk. Bejelentette: Varsó és Helsinki együtt fog működni annak érdekében, hogy az Európai Unió forrásokat különítsen el az érintett határ menti régiók támogatására.

Lengyelország tovább erősíti a fehérorosz határon 2022-ben a migrációs nyomás miatt létesített, riasztórendszerrel felszerelt acélfalat, és Finnországgal, valamint a három balti országgal, Észtországgal, Lettországgal és Litvániával együtt összehangolja a határvédelmét – folytatta. „Nem lehetnek gyenge láncszemek” – fogalmazott Tusk.

A lengyel kormányfő bejelentette: Varsó és Helsinki a polgári védelem terén is együtt fog működni, mivel a varsói kormány e téren korszerűsítésre törekszik. Orpo elmondta: kész támogatni Lengyelországot, hiszen Finnország jól felkészült ezen a téren, tekintve, hogy átfogó polgári védelmi rendszert épített ki.

Emmanuel Macron francia elnök szerint egyértelműnek kell lennie a nyomásnak, amelyet az Ukrajna mellett álló országok az Egyesült Államokkal együtt gyakorolnak Oroszországra, mert Moszkva nem olyan benyomást kelt, mintha őszintén akarná a békét.

A francia elnök szerint Oroszország nem válaszol az Egyesült Államok és Ukrajna által az egyhónapos tűzszünettel kapcsolatban tett javaslatra, „fokozza támadása hevességét”, és Vlagyimir Putyin orosz elnök „előbb mindent meg akar kapni, és csak utána tárgyalni”.

„Ha békét akarunk, Oroszországnak egyértelműen kell válaszolnia, és az Egyesült Államokkal közösen rá gyakorolt nyomásnak világosnak kell lennie, hogy elérjék a tűzszünetet”

– közölte Macron azután, hogy részt vett a Keir Starmer brit miniszterelnök által kezdeményezett szombati londoni videokonferencián.

Macron köszönetet mondott ukrán kollégájának, Volodimir Zelenszkijnek, amiért „volt bátorsága kezdeményezést tenni a béke érdekében Donald Trump amerikai elnökkel és egyhónapos fegyverszünetet javasolni”.

„A tartós béke érdekében segítenünk kell Ukrajnát az ellenállásban, hogy erős hadsereget hozhasson létre, amely megvédelmezi az országot, és nekünk késznek kell állnunk garantálni ezt a békét”

– áll a francia elnök üzenetében.

Macron sikeresnek nevezte azt a minapi párizsi találkozót, amelyen több mint harminc ország vezérkari főnöke vett részt, mondván, valamilyen módon mindegyik ország kész részt venni a béke szavatolásában. „Most tervet kell készíteni és minden országgal külön kell találkozni” – tette hozzá.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter a videokonferenciával kapcsolatban megállapította, hogy az azon részt vevő

mintegy 25 ország egységesen Ukrajna mellett áll, és továbbra is támogatja az orosz agresszióval szemben, valamint egyetért abban, hogy Oroszországra nyomást kell gyakorolni.

„A konferencia Európa feletti volt, hiszen részt vett rajta Recep Tayyip Erdogan török elnök, a kanadai miniszterelnök, Új-Zéland és Ausztrália képviselői” – mondta krakkói sajtóértekezletén Kosiniak-Kamysz.

A videokonferencián szintén részt vevő Olaf Scholz német kancellár közleményt adott ki, és ebben felszólította Oroszországot, hogy törekedjen egy „igazságos és tartós béke” megkötésére Ukrajnával. Hozzátette, hogy ennek elérésében Donald Trump amerikai elnöknek vezető szerepet kell játszania.