Árréscsökkentés: 874 élelmiszer ára csökkent

Az új adatok szerint 874 élelmiszernek csökkent az ára az árrésstopnak köszönhetően – mondta Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára szerdán a TV2 Mokka című műsorában.

Zsigó Róbert hozzátette, azért vezették be az árrésstopot, mert látszott, hogy „az árak nem emelkednek, hanem az árakat emelik”. Az elmúlt napok alatt bebizonyosodott az, hogy a kereskedelmi láncok valóban extraprofitot tettek az élelmiszerekre – jegyezte meg.

Elmondta, az elmúlt 9 napban az átlagos árcsökkenés 17,7 százalék volt, van olyan élelmiszer, amely 60 százalékkal, 27 élelmiszer 50 százalékkal, több tíz áru 40 és 50 százalék közötti arányban lett olcsóbb.

A legnagyobb mértékben a tejtermékek ára csökkent, korábban a tejnél 68, tejfölnél 129, a joghurtnál 70 százalék volt az árrés.

Az árrésstop-rendelet betartását a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság valamint a Gazdasági Versenyhivatal hetente körülbelül száz üzletben ellenőrzi. Azt is vizsgálják, hogy a kereskedők nem terhelik-e át más termékekre a profitot. Hetvenkét terméknek nőtt az ára, aminek egyenként megvizsgálják az okát, az is lehet, hogy egy korábban akciós termék lett drágább – fűzte hozzá.

Közölte, termékkategóriánként ötmillió forintos bírságot kaphatnak a kereskedők, végső esetben be is zárhatják az üzletet, ha nem tartják be ezt az embereknek, a családoknak fontos intézkedést. „Nem fenyegetőzünk, nem akarunk háborút a kereskedelmi láncokkal, de minden egyes ügyet megvizsgálunk, és ahol jogszabálysértés történt, meg fogjuk büntetni a kereskedőt” – fogalmazott.

Kitért arra, hogy az árréscsökkentés hatása az áprilisi inflációs adatokban látható majd először.

„Az árrésstopot május 31-ig vezettük be, meglátjuk a tapasztalatokat, hogyan kell tovább folytatni, nem szabad engedni, hogy az árak emelkedjenek” – mondta.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a kormány a legnagyobb adócsökkentési programot hajtja végre a családokkal kapcsolatban. A 25 év alatti fiatalok, a négy és több gyermekes édesanyák eddig is szja-mentesek voltak, a 30 év alatti édesanyák pedig 2023. január 1. óta, de csak az átlagbér erejéig.

Most a 30 év alatti édesanyák a teljes jövedelmük után adómentesek lesznek, és a 2023. január 1. előtt született gyermekeket is figyelembe veszik a mentességnél.

Zsigó Róbert felidézte, hogy az árrésstop 30 termékkategória mintegy 1000 termékét érinti, és ezeknek az élelmiszereknek átlagosan 16 százalékkal csökkent az ára, de van közöttük 27 olyan termék, amelynek közel a felére. Az intézkedés lényege, hogy a kereskedelmi láncok a beszerzési árra nem tehetnek 10 százaléknál nagyobb árrést – jelezte.

Az államtitkár kiemelte: a beavatkozásra a nagyon magas élelmiszerárak miatt volt szükség. Példaként említette, hogy

a csirkeszárnyra 42 százalékos árrést tettek a kereskedők, a sertéskarajra 55, a tejre 68, a tejfölre 129 százalékost.

Fontos volt beavatkozni, hogy megvédjék a családokat, az időseket attól, hogy indokolatlan és túlzott élelmiszerárakat kelljen fizetniük – fogalmazott.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal folyamatosan ellenőrzi, hogy betartják-e az előírásokat a kereskedők, illetve azt is, hogy a kieső profitot ne más termékeken keressék meg – mutatott rá Zsigó Róbert.

Ha a kereskedelmi láncok elkezdik emelni azoknak az élelmiszereknek az árát, amelyek nem tartoznak az árrésstop hatálya alá, akkor a kormánynak lehetősége van arra, hogy minden élelmiszer-kategóriára kiterjessze az intézkedést – közölte. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem háborúzni akarnak a kereskedőkkel, hanem azt szeretnék, ha megértenék, hogy a családokra és az idősekre nem lehet a túlzott és indokolatlan áremeléseket ráterhelni.

Zsigó Róbert jelezte: hogy

a kormány május 31-ig vezette be az árrésstopot, és vizsgálni fogják, hogyan sikerül elérni a kitűzött célt.

„Úgy néz ki, hogy az intézkedés működik, nagyjából betartják a kereskedelmi láncok az előírásokat” – mondta, ugyanakkor példaként említette, hogy nagyjából 70 termék ára nőtt, ezeket megvizsgálják.

Az államtitkár kérdésre válaszolva kitért arra: ha az árrésstop nem vezetne eredményre, akkor jöhet az árstop, de érdemes még időt hagyni a tapasztalatok összegzésére. Az az érdeke mindenkinek, hogy az élelmiszerek ára csökkenjen – emelte ki.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy kedd reggeli Facebook-bejegyzésben közölte: az előző héthez képest még tovább csökkent az élelmiszerek ára az árréstop miatt.

„Működik az árrés csökkentés! A legfrissebb adatok szerint tovább mérséklődtek az árak, átlagosan 17,7%-kal lettek olcsóbbak az érintett élelmiszerek!”

– írta kedd reggeli Facebook-posztjában Nagy Márton.

A miniszter által említett 17,7 százalék valóban jelent némi változást az előző héten közölt adatokhoz képest. Nagy Márton a múlt héten még csak 16 százalékos árcsökkenésnél számolt be az árrésstop által érintett termékek körében (közlése szerint a kormányzat előzetesen ennél jóval mérsékeltebb, 10 százalékos csökkenéssel számolt).

A tárcavezető arról is beszélt akkor, hogy  folyamatosak az egyeztetések a megfizethető élelmiszerárak biztosítása érdekében. „Elvárjuk a beszállítóktól, hogy tartózkodjanak az indokolatlan áremelésektől, és ezt minden tárgyalásunk alkalmával egyértelművé tesszük. Az intézkedések betartását folyamatosan ellenőrizzük, és ha a kereskedelmi láncok megpróbálják kijátszani a szabályokat, akkor az árréskorlátozást minden élelmiszer-kategóriára kiterjesztjük” – figyelmeztetett Nagy Márton.

Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője közölte, hogy a nemrég bevezetett árrésstop hatását figyelembe véve milyen áron lehet majd hozzájutni a tojáshoz a húsvéti ünnepek előtt. A számokból kiderült, hogy a tojás így sem lesz igazán olcsó – noha évekkel ezelőtti árszinten lehet majd hozzájutni –, a kormányzati intézkedés nélkül viszont példátlan magasságokba emelkedhetne az ára a jövőben egy olyan uniós jogszabály miatt, amelyet előbb-utóbb várhatóan be fognak vezetni.

Húsvétkor várhatóan a most is tapasztalható, 85 és 90 forint közötti fogyasztói átlagáron lehet majd hozzájutni a tojáshoz. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók körülbelül a két évvel ezelőtti árszinten juthatnak hozzá az ünnepkörtől elválaszthatatlan élelmiszerhez – közölte Héjja Csaba az Agroinform gazdasági portál szerint.

A szakértő kifejtette: „Az árrésstop a tojás bolti árában összességében egy számjegyű árcsökkenést okozott. A most beállt átlagár a növekvő kereslet hatására tovább emelkedhetne a csúcsszezonhoz közeledve, hiszen a beszállítói árakat nem fagyasztották be, így azok emelésével automatikusan nőhet a fogyasztói ár is.” 

„Ám a piaci folyamatok most arra utalnak, hogy a következő hetekben nem lesz számottevő árváltozás”

– tette hozzá Héjja Csaba a tojás árával kapcsolatban.

Friss tojás egy élelmiszerboltban 2025.03.12-én (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Az Agroinform cikkében arra is kitértek, hogy a húsvét előtt megnövekvő kereslet ellenére sem várható ellátási probléma, a hazai termelők idén is képesek lesznek ellátni az igények mintegy háromnegyedét – a fennmaradó részt pedig a kereskedelem az ilyenkor szokásos módon, importból egészíti majd ki.

Helyi szinten véletlenszerűen előállhat napi szintű tojáshiány, így aki biztosra akar menni, akár már most nyugodtan megveheti a tojást húsvétra, mivel megfelelő tárolási körülmények mellett 28 napos szavatossággal rendelkezik – tették hozzá.

A KSH adatai szerint Magyarországon 2023-ban 2,4 milliárd darab tojást termeltek, az egy főre jutó éves tojásfogyasztás pedig átlagosan 233 darab volt. A tojás mára sikeresen beépült az egészségtudatos táplálkozási trendekbe, ami stabil keresletet biztosít a termék iránt, és Európán belül a magyar tojástermelés alapvetően versenyképesnek tekinthető, a hazai költségszint nagyjából a lengyellel megegyező.

50–100 százalékos áremelkedés sincs kizárva a tojásnál, ha életbe lép egy új uniós tiltás

Héjja Csaba ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy előbb-utóbb be fogják vezetni a ketreces állattartás európai uniós tiltását, ami szintén jelentős változtatásokat tesz majd szükségessé ebben az ágazatban. Mint kifejtette, ma jellemzően (80 százalék feletti arányban) a feljavított ketreces tartást alkalmazzák a telepeken, de a most induló állattartótelep-fejlesztési pályázatok segítségével az új kapacitások létrehozásakor várhatóan már a technológiacserében gondolkodnak majd a támogatásokat elnyerő gazdálkodók.

Piaci becslések szerint a ketreces tartás gyors ütemben történő betiltása a jelenlegi tojásárak legalább 50–100 százalékos emelkedésével járna.

„Termelői szinten a profittermelést jelentősebb mértékben tudja befolyásolni a madárinfluenza. Abban az esetben, ha az állományt fertőzés éri, akár egy teljes év is kieshet a termelésből. Magyarországon a tojóállomány nagy része Bács-Kiskun vármegyére koncentrálódik, ami ebből a szempontból veszélyeztetettebb körzetnek számít a magas telepszám és állománysűrűség miatt” – tette még hozzá Héjja Csaba.