Elnökválasztásról határozott az ukrán parlament

Másodszori próbálkozásra elfogadta kedden az ukrán parlament azt az előterjesztést, amely kimondja, hogy a törvényhozás elnökválasztást hirdet ki, amint „biztosítva lesz az átfogó, tisztességes és fenntartható béke” Ukrajna területén – tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő kedden a Telegramon.

A határozati javaslatot a képviselő közlése szerint 268 képviselő támogatta.

Az előterjesztés elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség, de a hétfői szavazáskor csupán 218-an támogatták.

A dokumentum egyebek mellett leszögezi, hogy „az ukrán parlamentet és Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna elnökét szabad, átlátható, demokratikus úton választották meg nemzetközi megfigyelők részvétele mellett, és ezeknek a választásoknak az eredményét az egész nemzetközi közösség elismerte”.

Hangsúlyozza, hogy hadiállapot mellett lehetetlen ilyen választásokat szervezni, s ezért a kijevi törvényhozás szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök viseli a felelősséget.

A dokumentumban az is szerepel, hogy Volodimir Zelenszkij elnök mandátumát az ukrán nép és a parlament nem kérdőjelezi meg. „Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek gyakorolnia kell hatáskörét Ukrajna újonnan megválasztott elnökének hivatalba lépéséig az ukrán alkotmány 108. cikkelyének első részével összhangban” – áll az elfogadott határozatban.

Petro Porosenko volt államfő keddi parlamenti beszédében bejelentette, hogy az általa vezetett Európai Szolidaritás párt frakciója felfüggeszti a parlamenti munka blokádját,

és nem kérdőjelezi meg a jelenlegi vezetés legitimitását, beleértve Zelenszkij elnökét.

Porosenko pártja február közepén döntött a parlamenti munka bojkottja mellett tiltakozásul az ellen, hogy a volt elnököt szankciókkal sújtotta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács.

Az Egyesült Államok a héten kétoldalú megállapodást ajánl Ukrajnának, ami az erőforrásoknak egy Újjáépítési Befektetési Alapon keresztül történő közös kezeléséért cserébe garantálná az ország biztonságát.

Az Egyesült Államok biztonsági megállapodást kínál Ukrajnának – írja a Euronews. A lap hozzáteszi, a felajánlott kétoldalú megállapodás garantálná Ukrajna biztonságát, cserébe az ország erőforrásainak közös részesedéséért egy Újjáépítési Befektetési Alapon keresztül.

A megállapodástervezet kimondja, hogy az Egyesült Államok 100 százalékos pénzügyi érdekeltséget rendelkezne alapban, és Ukrajnával közösen kezelné azt „az ukrán erőforrásokhoz kapcsolódó gazdasági érték előmozdítása érdekében, beleértve, de nem kizárólagosan az ásványi erőforrásokat, az olaj- és gázforrásokat, valamint az infrastruktúrát és a kikötőket, amíg az alap finanszírozása nem teljesen biztosított.” A befektetési alap a háborús védekezés, az újjáépítés és Ukrajna gazdaságának helyreállítása alatt működne majd, célja, hogy az ország GDP-je elérje a 2021. végi szintet.

A dokumentum szerint az ukrán kormány az alapbevételeiből 50 százalékos részesedést kap, azonban ez az arány 66 százalékra nő minden olyan terület esetében, ami jelenleg orosz megszállás alatt áll, de sikerül visszafoglalni. A dokumentum szerint Ukrajna hozzájárulása az alaphoz „addig folytatódik, amíg a hozzájárulások el nem érik az 500 milliárd dollárt”.

A kiszivárgott dokumentumtervezetet 2025. február 21-ei keltezésű, de a forrás szerint a dokumentumot szerdán (február 26-án) kívánták jóváhagyni, „változtatások nélkül”. Sem Ukrajna, sem az Egyesült Államok kormánya nem válaszolt a megállapodástervezettel kapcsolatos észrevételekre.

Vlagyimir Putyin szerint Európának végül részt kell vennie az ukrajnai béketárgyalásokban, de először Moszkvának és Washingtonnak kell kiépítenie a kölcsönös bizalmat. Bár Donald Trump azt állította, hogy a háború heteken belül véget érhet, Putyin szerint a megállapodás még messze van.

Az orosz elnök hétfőn a helyi állami televíziónak adott interjúban beszélt arról, hogy Trump racionálisan és érzelmektől mentesen közelíti meg az ukrán konfliktust, ám Putyin úgy véli, hogy a háború nem érhet véget olyan gyorsan, mint azt az amerikai elnök sugallja – írja a Reuters.

Putyin elismerte, hogy a múlt héten Szaúd-Arábiában zajlott amerikai-orosz tárgyalásokon Európa és Ukrajna nem vett részt, ami Kijev és az európai vezetők részéről komoly kritikát váltott ki. Az orosz elnök azonban kijelentette, hogy a rijádi tárgyalások elsődleges célja az Egyesült Államok és Oroszország közötti bizalom építése volt, és nem a szélesebb nemzetközi együttműködés.

„Olyan összetett és éles kérdések megoldásához, mint az ukrán konfliktus, először Oroszországnak és az Egyesült Államoknak kell megtennie az első lépést”

– mondta Putyin, hozzátéve: „De mit keresnének ott az európaiak?”

A későbbiekben azonban Putyin szerint Európa szerepe elkerülhetetlen lesz a tárgyalások során.

„Soha nem utasítottuk el az európaiak részvételét, folyamatosan egyeztetünk velük, és amikor eljutunk a végső megállapodás kérdéséhez, logikus lesz a jelenlétük.”

Putyin és Trump védelmi költségcsökkentésről tárgyalna

Putyin az interjú során egy jelentős védelmi kiadáscsökkentési megállapodás lehetőségét is felvetette, amelyben Oroszország és az Egyesült Államok akár 50%-kal csökkenthetné katonai kiadásait.

„Meg tudnánk egyezni ebben az Egyesült Államokkal. Nem ellenezzük” – mondta az orosz elnök, hozzátéve, hogy Kína is csatlakozhatna a kezdeményezéshez.

Ezzel szemben Trump szerint a háború heteken belül véget érhet, Putyin azonban ezt kétségbe vonta, mondván, hogy még számos kérdés tisztázásra vár. Putyin úgy véli, hogy Trump szabadabban cselekedhet, mint az európai vezetők, mivel nem kötik őt korábbi ígéretek Ukrajnának, ami nagyobb mozgásteret biztosít számára a tárgyalások során.

„Trump nem csupán azt mondja, amit gondol, hanem azt is, amit valóban akar. Ez az egyik nagyhatalom vezetőjének kiváltsága.”

Bár Trump bízik a gyors megállapodásban, Putyin szerint a béketárgyalások még hosszú folyamat előtt állnak, és a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek a konfliktus végleges lezárása szempontjából.

Emmanuel Macron francia elnök kész nukleáris védelmet biztosítani Európának, mivel Donald Trump megkérdőjelezte a kontinens biztonsági garanciáit.

A Telegraph értesülései szerint Franciaország készen áll arra, hogy nukleáris védelmet nyújtson Európának, válaszul az Egyesült Államok azon fenyegetésére, hogy csökkenti jelenlétét a kontinensen. Friedrich Merz, aki a vasárnapi német választásokon aratott győzelme után várhatóan Németország új kancellárja lesz, arra kérte Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy terjesszék ki nukleáris védelmüket Németországra is.

Macron vasárnap este beszélt Merzzel, majd Washingtonba utazott, hogy Donald Trumppal egyeztessen az európai biztonság kérdéséről és Ukrajna védelméről. A Fehér Házban tartott találkozón Trump jelezte, hogy az Egyesült Államok nem biztosítana biztonsági garanciákat Ukrajnának egy békemegállapodás után.

Macron viszont határozottan kijelentette: „A békének nem szabad Ukrajna megadását jelentenie.”

Németország és Európa függetlenedni az USA-tól

Az Egyesült Államok eddig körülbelül 100 nukleáris robbanófejet állomásoztatott Németországban, és ezek képezték Európa biztonsági védőernyőjének egyik alappillérét. Franciaország nukleáris védelme azonban független a NATO-tól, míg Nagy-Britannia fegyverarzenálja szerves része az atlanti szövetségnek.

Merz pénteken kijelentette, hogy „Párizsnak és Londonnak meg kellene vizsgálnia, hogy nukleáris védelmük kiterjeszthető-e ránk is”, majd vasárnap hozzátette, hogy a Trump-kormányzat hozzáállása miatt az Egyesült Államok egyre közömbösebb Európa sorsa iránt.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök hétfőn Kijevbe látogatott, ahol kijelentette: morális érvek is szólnak amellett, hogy Ukrajnának saját nukleáris fegyverekre lenne szüksége az orosz fenyegetés miatt.

Eközben a brit külügyminiszter, David Lammy, a parlamentben úgy jellemezte Vlagyimir Putyint, mint „egy KGB-ügynököt, aki megtévesztésre épít”, és hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai inváziója „provokálatlan és barbár támadás volt”.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei között egyre élesebb vita bontakozott ki az ENSZ-ben is. Washington Oroszországgal együtt szavazott egy olyan határozat ellen, amely elítélte Putyin háborúját és az orosz csapatok kivonását követelte.

Trump európai csapatokat küldene Ukrajnába

Hétfő este Donald Trump újságíróknak azt mondta, hogy „Európai csapatok akár békefenntartóként is bevonulhatnak Ukrajnába”, és Putyin ezt elfogadná.

„Feltettem neki ezt a kérdést”, mondta Trump, miközben Macronnal tárgyalt. „Nincs ellenvetése.”

Az amerikai elnök szerint a háború heteken belül véget érhet, amit Macron is megerősített, hozzátéve, hogy a tűzszünet „heteken belül megköthető”.

Trump továbbá bejelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hamarosan Washingtonba utazhat, hogy véglegesítse a két ország közötti ásványkincs-egyezményt.

Egy ukrán kormányzati forrás szerint Kijev még várja az amerikai választ a „végső módosításokra”, amelyeket a megállapodásba javasoltak. Az Egyesült Államok azonban nem szívesen építene be biztonsági garanciákat a dokumentumba.

A briteken is nagy a nyomás

Macron Európa nukleáris védelméről szóló javaslata komoly nyomást gyakorolhat Nagy-Britanniára is. Egy a lapnak nyilatkozó berlini diplomata szerint „ha Franciaország nukleáris védőernyőt biztosít Németországnak, az valóban növelné a nyomást a briteken is, hogy hasonló lépést tegyenek.”

A forrás hozzátette, hogy a CDU vezetésében is egyre inkább megfogalmazódott az igény egy európai nukleáris védőernyőre, amelybe Németország is beleszólhat, és akár finanszírozást is biztosíthatna hozzá.

Ugyanakkor ezt a kezdeményezést hivatalosan csak akkor terjesztenék elő, ha az Egyesült Államok valóban kivonná nukleáris fegyvereit Németországból.

Franciaország jelenleg 300 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, amelyeket a „force de dissuasion” (elrettentő erő) program keretében szárazföldi és tengeri indítóállásokról lehet bevetni.

Nagy-Britannia nukleáris védelmét a Trident rakétaprogram biztosítja, amely négy Vanguard-osztályú tengeralattjáróból áll, és mindegyikük akár 16 robbanófejet is hordozhat.

A következő hetekben eldőlhet, hogy Európa valóban függetlenedhet-e az amerikai nukleáris védőernyőtől, és hogy Franciaország és Nagy-Britannia hajlandó-e vezető szerepet vállalni Európa biztonságában.