POLITIK
Nem tudni a nemét.
Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét, míg a vádlott védője azt hangsúlyozta, hogy jogellenesen adták ki a német hatóságok Magyarországnak, valamint a magyar rendszerben is „sérültek a jogai”.
Fotó: Hatlaczki Balázs
A budapesti antifa-támadások egyik német vádlottja, Simeon Ravi Trux a bíróság előtt nem a brutális támadások miatti felelősségéről beszélt, hanem arról panaszkodott, hogy Magyarország szerinte nem elég demokratikus, és a börtönben nem kapja meg a számára fontos vitaminokat – írja az Index.
Antifa-verőemberek a fővárosban
A szélsőbaloldali anarchisták 2023 februárjában Budapesten több embert is brutálisan megtámadtak, válogatás nélkül ütve-rúgva azokat, akikről úgy vélték, hogy jobboldaliak. A támadásokat előre kitervelten hajtották végre, az elkövetők egy része külföldről érkezett, hogy részt vegyen az erőszakos akciókban. Az eset óriási felháborodást keltett, és rávilágított az antifa-hálózatok szervezettségére és veszélyességére.
A vádlott a magyar jogállamiságot kritizálja
Simeon Ravi Trux (aki egybként nembinárisként határozza meg magát, és olykor Maya Truxként is hivatkoznak rá) nem az áldozatokért aggódik, hanem saját helyzetét panaszolja.
A tárgyaláson arról beszélt, hogy szerinte Magyarország nem elég demokratikus, és a börtönben nem fér hozzá a vitaminjaihoz.
A vádlott hozzáállása jól mutatja az antifa-mozgalom kettős mércéjét: míg ők másokat agyonvernek, ha nem tetszenek nekik a politikai nézeteik, addig saját magukat „áldozatként” próbálják beállítani, ha felelősségre vonják őket.
Német politikai beavatkozás
Az ügyben a német diplomácia is megpróbált nyomást gyakorolni, ugyanis politikai ügyként kezelték a szélsőbaloldali vádlottak kiadatását. Ez is jól mutatja, hogy míg a baloldali erőszakos csoportok ellen a nyugati országok gyakran elnézőek, addig a jobboldaliakra azonnal lesújtanak.
Tavaly előtt február közepén legalább tizenöt, zömmel külföldi – német, olasz és görög – szélsőbaloldali radikális nyolc járókelőt támadott meg Budapest négy pontján, brutálisan összeverve őket, néhányukat súlyosan megsebesítve.
Az áldozatokat találomra választották ki a katonai jellegű ruházatuk alapján. Valamennyiüknek az volt a „bűne”, hogy terepmintás ruhában, fekete bakancsban és dzsekiben voltak, ám ők nem a február 11-i, kitörés napi megemlékezés résztvevői voltak, ahogy azt támadóik feltételezték.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt folytatott büntetőeljárást. A rendőrök a támadók közül már a ruházatuk alapján felismertek néhányat, akiket aztán követni kezdtek, és végül a belvárosban, egy taxiban fogták el őket: egy német férfit, egy német és egy olasz nőt. Műanyag borítású kalapács, ólommal bélelt gumikesztyű, vipera, gázspray volt náluk. Az embervadászat a hírhedt német szélsőbaloldali bűnszervezet, a Hammerbande módszereivel történt. Ez már csak azért is valószínűsíthető, mert az elfogottak közül a német férfi kapcsolatba hozható a vörös bűnbandával.
A nyolc fős társaság három tagját elfogták a magyar rendőrök. Kiderült, hogy a német és az olasz nemzetiségű támadók az Antifa nevű nemzetközi szélsőbaloldali szervezet szimpatizánsai, és csak azért jöttek Budapestre, hogy általuk szélsőjobboldalinak gondolt emberekre vadásznak.
Az üggyel kapcsolatos megrázó fotókat tavaly februárban hozta nyilvánosságra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A fotókon a gazdagréti támadás áldozata szerepel. Az áldozat fejét több öltéssel kellett összevarrni.
A támadások kapcsán azóta több, magyar és külföldi lap is arról írt: az antifa mozgalom tényleges terrorszervezetként működik, követői pedig olyan tiltakozóknak tekintik magukat, amely a náci Németországban és a fasiszta Olaszországban a második világháború előtt működő ellenzéki csoportokig nyúlik vissza – áll a Magyar Nemzet elemzésében.
A portál a Congressional Research Service háttéranyagára hivatkozva azt írja: az Antifa egy transznacionális mozgalom, mely szélsőséges ideológiájával a kommunista és az anarchista elvek legrosszabb elemeit egyesíti.
Az elemzést író szakértő úgy véli, hogy a csoport a szélsőséges iszlám csoportokhoz, azaz egyfajta világméretű dzsihadizmushoz hasonlítható. Példaként említenek egy konkrét esetet, amikor az ismert terrorszervezet módszereihez kísértetiesen hasonló tervet helyeztek kilátásba.
Egy 2022-ben, az Európai Parlamentnek feltett kérdésben az áll: az Antifa összeállított egy „halállistát”, amelyen a jobboldali AfD párt 53 politikusa szerepelt, a bombakészítéshez szükséges utasításokkal együtt.
A német AfD egyik politikusa azonban úgy látja: a baloldali német nagypolitika támogatja az Antifát. Úgy vélik, hogy Olaf Scholz kancellár és a német kormány külső csoportokra bízza a politikai ellenfelekkel szembeni zaklatást és erőszakot.
Ezek a szélsőbaloldali aktívák Németországban hosszú évek óta rettegésben tartják az embereket – fogalmaz cikkében a Magyar Nemzet. A lap szerint mostanra már a nyugat-európai és az amerikai elit is azt követeli, hogy az Antifát nyilvánítsák terrorszervezetté, és ezzel együtt tiltsák is be.
A vádirat szerint egy német férfi – az élettársával együtt – 2017. évtől kezdődően Lipcsében, egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló szervezetet hozott létre, amelynek az elkövetők, köztük az újabb vádemeléssel érintett német és olasz állampolgár is a tagjai voltak.
A szervezet tagjai egyetértettek abban, hogy a szélsőjobboldali szimpatizánsokkal szemben, erőszakkal kell felvenni a harcot.
Ennek megfelelően megállapodtak abban, hogy szervezett támadásokat követnek el általuk kiválasztott, szélsőjobboldali szimpatizánsként azonosított, vagy annak vélt, gyanútlan áldozatok sérelmére. Céljuk az volt, hogy a szándékoltan súlyos, akár életveszélyes sérülések, illetve a váratlan támadás körülményei elrettentő üzenettel bírjanak a szélsőjobboldali mozgalmak képviselői számára – fogalmazott az Ügyészség.
A támadások szervezése
A szervezet tagjai a támadások szervezése során – a lelepleződés elkerülése érdekében – egy darknetes alkalmazáson keresztül, vagy személyes találkozók alkalmával egyeztettek egymással. Az elkövetők megosztották egymás között az előkészületekkel kapcsolatos feladatokat.
Ezek kiterjedtek az utazásra, a szálláshelyek biztosítására, a támadás eszközeinek beszerzésére, a helyszín, illetve menekülési útvonalak feltérképezésére is.
A támadásoknak alaposan megtervezett, pontos, begyakorolt forgatókönyv szerinti menete volt, ami az előre egyeztetett feladatmegosztásban is megnyilvánult. A támadások időtartamát 30 másodpercben határozták meg, amelynek mérése az irányító feladata volt, aki a támadást vezényszavakkal indította meg, illetve állította le, majd ezután a társai menekülésében segédkezett. A figyelő feladata a környezet figyelése, valamint kívülálló személyek beavatkozásának megakadályozása volt, a további tagok pedig a támadás végrehajtói voltak. A támadások során az elkövetők törekedtek az arcfelismerés és a nyomazonosítás meghiúsítására is.
A fentiek szerint megszervezett, 2018. október és 2020. február közötti, németországi támadásokat követően, a szervezet tagjai 2022-ben elhatározták, hogy a németországihoz hasonló erőszakos támadásokat követnek el Budapesten is. A támadásokat a Becsület Napja elnevezésű eseményre tekintettel, 2023. február 11. napjára, illetve az azt megelőző, valamint azt követő napokra tervezték.
A magyarországi támadásról
Az Ügyészség felhívta rá a figyelmet, hogy ilyen előzmények után, az újabb vádemeléssel érintett 2 vádlott, más tagokkal együtt, kifejezetten azért érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen a budapesti támadásokban.
2023. február 9. és 11. között öt támadás történt Budapesten, amelyben kilencen sérültek meg. Az első támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik támadás február 10-én, a Gazdagréti téren, valamint a Bank utcában, az ötödik pedig február 11-én, az I. kerületi Mikó utcában történt.
A sértettek között volt magyar és külföldi állampolgár is.
Közülük hatan súlyos, hárman könnyű sérüléseket szenvedtek, azonban többüknél fennállt az életveszélyes sérülések okozásának lehetősége is.
A vád szerint a német állampolgár, a Fővám téri, a Gazdagréti téri és Bank utcai támadásban vett részt, részben figyelő-követő, részben bántalmazó szerepben, az olasz pedig a gazdagréti és a Mikó utcai agresszióban mint bántalmazó.
A Fővárosi Főügyészség döntése
A Fővárosi Főügyészség a német állampolgárt 4 rendbeli bűnszervezetben – részben társtettesként, részben bűnsegédként – elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, és 1 rendbeli aljas indokból, bűnszervezetben elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével; az olasz állampolgárt – mint távollévő vádlottat – 3 rendbeli bűnszervezetben és társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével vádolja.
A főügyészség velük szemben fegyházbüntetés kiszabását, valamint Magyarország területéről történő, határozott idejű kiutasítást indítványozott.
A főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék a korábban benyújtott vádirat alapján még folyamatban lévő ügyhöz egyesítse jelen ügyet.
A szervezetet érintően Németországban is folyik büntetőeljárás, az ott még 2018. október és 2020. február között elkövetett támadások, illetve egy terhelt esetében a magyarországi bántalmazások miatt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a bántalmazások miatt indult nyomozásban korábban videós közleményt is kiadott, amely itt érhető el.
Ripost hírek
