Végre! Tűzszünet a Hamasz és Izrael között

Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti tűzszünetet és a 467 napja elrabolt izraeli túszok kiszabadulásáról megkötött egyezményt jelentett be kormányzati forrásokra hivatkozva a 12-es és a 13-as izraeli kereskedelmi televíziós csatorna szerda este. A túszokról szóló megállapodás megszületését Donald Trump megválasztott amerikai elnök is megerősítette közösségi oldalán.

Az egyiptomi, amerikai és katari közvetítéssel folytatott tárgyalásokon a Hamász végső döntéseit Mohamed Szinvár, a Hamász jelenlegi gázai vezetője, a terrorszervezet megölt vezetőjének, Jahja Szinvárnak a nála tíz évvel fiatalabb testvére hozta meg.

Izraelben csütörtök reggelre összehívták a biztonságpolitikai kabinetet, majd azt követően a teljes kormányt, hogy hivatalosan is jóváhagyják a megállapodást.

Az izraeli közlések szerint az egyezménynek három szakasza van. Az első szakaszban harminchárom élő túszt, illetve holttestet fognak átadni a Gázai övezetben fogva tartott kilencvennyolc emberből. Gyermekek, nők, ötvenévesnél idősebb férfiak és a fiatal férfiak közül a súlyos egészségi állapotban lévők vannak köztük.

Az izraeli kormányon belül az egyezmény elfogadásához egyszerű többség szükséges, amely akkor is Benjámin Netanjahu miniszterelnök rendelkezésére áll, ha az alku ellen tiltakozó két miniszter, a nemzetbiztonsági tárcát vezető Itamár Bengvír és Becalel Szmotrics pénzügyminiszter ellene szavazna.

A kormány döntése után az izraeli lakosságnak is lesz 48 órája, hogy fellebbezzen amiatt, hogy izraelieket meggyilkoló terroristákat is szabadon engednek.

A tervek szerint a kabinet ülése után nyilvánosságra hozzák az első fázisban hazajutók névsorát. Az első három túszt várhatóan vasárnap engedik szabadon.

Az izraeli hadsereg már az első szakaszban elhagyja a sűrűn lakott palesztin területeket, a Gázai övezet közepén létrehozott Necer tengelyt, valamint jelentős mértékben feladja az egyiptomi határnál fekvő Philadelphi tengelyt, és a gázai határoknál kialakított ütközőzónákba vonul.

Az első szakasz hat héten, vagyis negyvenkét napon át tart. Életbe lépésének első napján három, a hetedik napon négy túsz szabadul ki, majd a 14., a 21., a 28. és a 35. napon alkalmanként három-három elhurcolt izraeli juthat haza otthonába. Az utolsó héten 14 embert engednek el a gázai terrorszervezetek.

Az izraeli kórházak felkészülnek a túszok fogadására, várhatóan hosszan tartó rehabilitálásukra.

Izrael minden elengedett élő túszért szabadon bocsát harminc palesztin foglyot, illetve az elrabolt öt katonalányért fejenként ötven palesztin fogoly szabadul ki a börtönből, azonban egyelőre nem világos a kiszabadulók száma, mert a Hamász nem közölte, hogy a szóban forgó túszok közül hányan vannak életben.

Emellett Izrael szabadon enged mintegy ezer elfogott palesztin terroristát, akik közül azok, akiknek „vér tapad a kezéhez”, vagyis részt vettek izraeliek meggyilkolásában, csak a Gázai övezetbe, Katarba vagy Törökországba távozhatnak akkor is, ha korábban nem a Hamász uralta Gázai övezetben, hanem a másik palesztin területen, Ciszjordániában éltek. A gázai humanitárius segélyeket napi hatszáz teherautóra emelik, és az egyezmény életbe lépésének huszonkettedik napjától visszatérhetnek az övezet északi részébe az onnan a háború miatt délre kiköltöztetett palesztinok.

A későbbiekben, tizenhat nappal a fogolycsere kezdete után meginduló tárgyalásokon megszülető feltételek mellett, a második szakaszban adnák át további hatvanöt túszt, akik közül Izraelben már halottnak minősítettek harminchatot.

A harmadik szakaszban izraelieknek az iszlamista terrorszervezeteknél őrzött holttesteit fogja visszaadni a Hamász, s kivonulnak az izraeli csapatok a Gázai övezetből, és ezzel véget ér a Hamász terrortámadásával 2023. október 7-én kezdődött fegyveres konfliktus.

A túszok családtagjainak szervezete átfogó, minden elrabolt emberre kiterjedő megállapodást követelt, amely garantálja az összes, Gázába hurcolt túsz visszatérését és az utolsóként érkezők hazatérésének időpontját is. A megállapodás az izraeli szakértői vélemények szerint kisebb eltérésekkel megegyezik a már tavaly májusban létrejött, de akkor elutasított egyezséggel.

Donald Trump szerint a Gázai övezetben elért tűzszünetre építve lehet tovább lépni a szélesebb közel-keleti megbékélést szolgáló Ábrahám Egyezmények kiterjesztésében – a leendő elnök közösségi oldalán reagált a szerdán bejelentett megállapodásra.

A január 20-án hivatalba lépő elnök szerint a megállapodás annak nyomán jöhetett létre, hogy novemberben őt választották elnökké, ami – megfogalmazása szerint – „jelezte az egész világ számára, hogy adminisztrációm a békét keresi, és olyan egyezségekre törekszik, amelyek biztosítják minden amerikai biztonságát”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a béketárgyalások helyszínén tartózkodott leendő, Közel-Keletért felelős elnöki megbízottja, Steve Witkoff.

A bejelentés előzménye Donald Trump megválasztott elnök részéről az, hogy múlt héten tartott sajtótájékoztatóján nyomatékosította, hogy amennyiben a túszok elengedéséről nem történik megállapodás hivatalba lépéséig, „pokol következik a Hamász számára”.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója kedden Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a tűzszüneti tárgyalások kiindulási alapja a Joe Biden jelenlegi elnök által tavaly tavasszal körvonalazott, több szakaszból álló tűzszüneti terv, amely elvezethet a tartós békéhez a Gázai övezetben.

John Kirby már úgy fogalmazott, hogy „nagyon-nagyon közel áll” egy megállapodás, és szavai szerint a jelenlegi amerikai adminisztráció Közel-Keletért felelős elnöki megbízottja, Brett McGurk is részt vesz közvetítőként az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti egyeztetéseken.

A gázai tűzszüneti megállapodás nyomán most a kétállami megoldás megvalósítására kell összpontosítani a figyelmet – mondta szerdai nyilatkozatában Sir Keir Starmer brit miniszterelnök.

Starmer nyilatkozatának közvetlen előzményeként Katarban – a tűzszüneti tárgyalások egyik fő helyszínén – és Izraelben egyaránt bejelentették, hogy 15 havi háború után tűzszüneti és fogolycsere-megállapodás jött létre Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet között.

A munkáspárti brit kormányfő a Downing Street által szerda este ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott: a konfliktust az robbantotta ki, hogy a Hamász terroristái 2023. október 7-én a holokauszt óta nem tapasztalt mészárlást hajtottak végre a zsidó nép ellen.

Starmer hozzátette ugyanakkor, hogy ártatlan palesztinok otthonai váltak egyik napról a másikra háborús övezetté.

A brit miniszterelnök szerint a most elért tűzszünetnek lehetővé kell tennie, hogy hatalmas mértékben növekedhessen a Gázába irányuló humanitárius segélyszállítmányok mennyisége, annak érdekében, hogy véget lehessen vetni a gázai lakosság szenvedéseinek.

Starmer szerint a figyelmet ezután arra kell összpontosítani, hogy miként lehet véglegesen a jelenleginél jobb jövőt biztosítani az izraeli és a palesztin népnek. A brit kormányfő hangsúlyozta: ezt olyan kétállami megoldásra kell alapozni, amely garantálja Izrael biztonságát és stabilitását egy szuverén és életképes palesztin állam szomszédságában.

A kétállami megoldást London régóta az izraeli–palesztin konfliktus egyetlen lehetséges megoldásának tartja.

Starmer a Hamász izraeli terrortámadásának tavalyi első évfordulóján, a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében is annak a véleményének adott kifejezést, hogy a konfliktus egyetlen életképes rendezési módja a kétállami megoldás, mert csak ez törheti meg az erőszak ördögi körét, és ez nyújthat lehetőséget arra, hogy Izrael végre biztonságban élhessen a „régóta ígérgetett palesztin állam” szomszédságában.

A Hamász által 2023. október 7-én Izrael déli térségében végrehajtott terrortámadásban 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek. A szervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan azóta is fogságban vannak, számos túsz pedig meghalt.

Öt újabb izraeli katona esett el a palesztinok lakta Gázai övezet északi részén, továbbá tízen megsebesültek, nyolcan közülük súlyosan – jelentette az izraeli hadsereg szóvivője.

Az izraeli katonák a Gázai övezet északi részén található Bét-Hanúnban vesztették életüket. A legfiatalabb tizenkilenc, a legidősebb huszonhárom éves volt. A hadsereg egyelőre nem tette közzé haláluk közvetlen körülményeit.

A hadsereg összesítése szerint a gázai övezeti fegyveres konfliktus 2023. október 7-i kezdete óta 840 izraeli katona esett el, közülük a palesztin övezetben 2023. október 27-én megindult szárazföldi harcokban 405-en haltak meg.