Magyarország lendületet ad a szerb uniós tárgyalásoknak

A magyar soros uniós elnökség komolyan vette a nyugat-balkáni integráció előmozdítását, és ennek köszönhetően Szerbia előtt is megnyílt az út az európai csatlakozás felé. Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke és az integrációs bizottság elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban kiemelte Magyarország támogató szerepét, és körvonalazta, milyen további lépésekre számíthatunk a közeljövőben Szerbia európai integrációja terén. A magyar uniós elnökség kitartó munkájának köszönhetően mostanra a balkáni ország csatlakozási tárgyalásai is újból lendületet vettek.

Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke

– A magyar uniós elnökség egyik fontos célkitűzése volt a nyugat-balkáni országok európai integrációjának előremozdítása. Milyen segítséget jelentett a magyar soros uniós elnökség?

– A magyar soros uniós elnökség valóban komolyan gondolta és keményen dolgozott azon, hogy a nyugat-balkáni integráció elmozduljon a holtpontról, és ebben sikeres is volt Albánia és Montenegró esetében elsősorban.

Egyet le kell tisztáznunk, Szerbia valóban készen áll az újabb lépésre, és ezt maga az Európai Bizottság is megerősítette már három országjelentésben, de sajnos elsősorban a balti országok és egyes fontosabb tagállamok időnként újabbnál újabb politikai akadályokat tesznek Szerbia elé. Ezért problémáztak még az év második felének vége felé is, de a magyar soros elnökségnek köszönhetően rengeteg háttérmunka folyt. Egyrészről Magyarország javasolta, és Szerbia is úgy gondolta, hogy ez jó, és megszületett egy úgynevezett, „non paper”, tehát egy extra dokumentum, amiben Szerbia konkrét vállalásokat tett, hogy mit fog teljesíteni a lehető legrövidebb időn belül, konkrétan január végéig, hogy valóban előrelépés történjen, mert nem jó, ha a folyamat egy helyben áll. Nő az euroszkepticizmus. 

 Ez egy óriási előrelépés, mert azt jelenti, hogy valóban lesz fejezetcsoport nyitás, és hogy erre most már mindenki rábólintott.

– Ez februárra esedékes, legalábbis ezt mondta Tanja Miscsevics illetékes szerb miniszter az Integrációs Bizottság legutóbbi ülésén. A hármas fejezet megnyitása mit jelent?

– A versenyképességre és a fejlődésre vonatkozik. Konkrétan inkább gazdasági kérdésekre, persze van benne szociálpolitika is, de ami a legnagyobb akadály volt, az az úgynevezett információs társadalom, tehát ezek a fejezetek. 

 Azóta már Szerbiában járt a bővítéssel foglalkozó igazgatóság vezetője, akivel konkretizáltunk időpontot is. A „non paperben” megfogalmazott határidőkkel egy kicsit csúszik Szerbia, remélem, hogy maximum egy-két hetet, és ha ezt most befejezzük január végére, illetve február elejére tervezett parlamenti ülésen, akkor február végén várható a kormányközi konferencia, amin megnyílhat ez a fejezetcsoport. Idénre az Európai Tanács, a tagállamok nagyon sok kormányközi konferenciát terveznek, vagy húszat. Szerbiára vonatkozóan hármat, és ez valóban azt mutatná, hogy itt a pillanat.

– Brüsszelből ugyanakkor nagyon sokszor azt hallottuk, hogy az Oroszország elleni szankciók elmulasztása miatt büntetik Szerbiát. Belgrád ugyanis nem hajlandó arra, hogy büntetőintézkedéseket vezessen be Moszkvával szemben. Most ettől eltekintenek?

- Konkrétan igen. A balti államokat nem volt egyszerű meggyőzni. Most a legnagyobb akadály a hármas fejezetcsoport megnyitása volt, konkrétan azon belül egy tárgyalási fejezet az információs társadalom, egyes tagállamok rendkívül fontosnak tartják a médiaszabadságra vonatkozó vállalások teljesítését, illetve a választási feltételek jobbá tétele, módosítása is meg kell történjen. Itt is megalakult a munkacsoport, a munkacsoport egy témára vonatkozóan, a választói névjegyzék módosítására vonatkozóan, két törvényjavaslattal állt elő. Megvolt a meghallgatás a szerbiai képviselőházban, és most napirenden lesz a plenáris ülésen. Tehát ez a két minimum, melynek teljesítése után a tagállamok rá fognak bólintani a fejezet csoportnyitására.

– Szerbia a háború kezdete óta nem változtatott a külpolitikáján, elutasítja a szankciókat.

– Szerbia nem fog most változtatni a külpolitikáján, és nem vezet be szankciókat Oroszország ellen. Az is világos mindenki előtt, hogy ez nem kötelező. 

Török Áramlat: Magyarország és Szerbia megvédi közös érdekeit

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton élő Facebook-videóban számolt be Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Alekszandar Vucsics szerb elnök belgrádi találkozójáról, amely a közép-európai energiabiztonság kérdésére fókuszált. A tájékoztatóban Szijjártó kiemelte a Török Áramlat gázvezeték stratégiai szerepét, amely Magyarország és Szerbia földgázellátásának kulcsa.

Orbán Viktor miniszterelnök és Alekszandar Vucsics szerb államfő találkozója Belgrádban 2025. január 18-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán 

A Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkező földgáz 2023-ban 7,6 milliárd köbmétert tett ki Magyarországon, ami abszolút rekord. Ez a mennyiség biztosította, hogy a magyar háztartások és vállalatok folyamatos energiaellátásban részesüljenek, miközben az ország fenntartotta Európa egyik legalacsonyabb földgázárát. 

A magyar–szerb együttműködés további fontos eleme a villamosenergia-hálózatok közötti kapacitás megduplázása, amely 2027–2028-ra valósulhat meg. Emellett elkészült egy új kőolajvezeték megvalósíthatósági tanulmánya is, amely összeköti a két ország hálózatait. 

Szijjártó Péter beszámolt a Török Áramlatot érő támadásokról is. Az elmúlt időszakban dróntámadások történtek, valamint politikai nyomásgyakorlás is zajlik. A bolgár ellenzék például a tranzitdíjak növelésére tett javaslatot, ami veszélyeztetheti a szállítási biztonságot. A külügyminiszter ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a bolgár kormány nem kívánja feladni a megbízható tranzitország szerepét.

A két ország vezetői a békepárti politika melletti elköteleződésükről is biztosították egymást, hangsúlyozva, hogy a régió stabilitása érdekében Ukrajnában mielőbb békét kell teremteni.