Szoboszlai Dominik
A baloldal próbálkozik ezzel.
Újabb támadás a katolikus egyház ellen? Lengyelországban a kiskorúak gyóntatását korlátoznák egy megosztó kezdeményezéssel -írta a hirado.hu.
Petíciót nyújtottak be egyházellenes keresztények Lengyelországban, azt követelve a parlament alsóházától, hogy tiltsák be a kiskorúak gyóntatását – adta hírül a zarándok.ma portál. Bár a támogató aláírások aránya minimális (a 36,7 milliós országban mindössze 13 ezer szignót sikerült összeszedni), a meglepő kezdeményezés fiatalokkal szimpatizáló álcája mögött az intézményes egyházat rongáló, a vallásszabadságot csorbító és kifejezetten képmutató szándékok húzódnak meg.
Noha a katolikus egyház lejáratására Lengyelországban is nagy erőket mozgósítanak (elsősorban a médiában, gondoljunk csak a Szent II. János Pál pápa emléke ellen a közelmúltban elkövetett kirohanásokra), a tavaly ősszel indított, a napokban a Szejm elé kerülő petíció mégis különös – és jelzésértékű. A kezdeményező, bizonyos Rafał Betlejewski színész és aktivista azt szorgalmazza, hogy állami-jogszabályi keretek tiltsák a szentgyónás lehetőségét a 18 éven aluliak számára.
Ha az egyébként a katolikus értékrenddel szemben politizáló jelenlegi parlamenti többség netán rábólintana az indítványra, az a vallásszabadság rendkívül súlyos csorbítása lenne,
Az állam ráadásul aránytalanul és indokolatlanul avatkozna be az egyház életébe (az ezt támogatók persze hangosan jajveszékelnek, ha egy egyházi szereplő erkölcsi alapokra helyezné a politikát…), ami a sokszor és sokféleképpen hangoztatott szekularizáció ellenpéldája. (Kevesen tudják, hogy a szekularizációt éppen az egyház “találta ki” és éppen ilyesféle kísérletek miatt – az elmúlt kétezer év tanulsága alapján ugyanis jellemzően éppen az egyházat és a hitgyakorlás szabadságát kell megvédeni az államtól, nem pedig fordítva.)
(Fotó: Getty Images)
A petíció megfogalmazóinak és támogatóinak érvei sajnos nagyon kétszínűek. Szerintük a kiengesztelődés szentsége (amely gyógyít, nagyon erőteljesen gyógyítja lelkünket, ez szintén majd’ kétezer év tapasztalata) ugyanis idejekorán szembesíti a fiatalokat olyan fogalmakkal, mint jó és rossz.
Igen, ők úgy érvelnek, hogy
Pedig a jóra és rosszra tanítás szükségességéről az juthat eszünkbe, amit Kodály Zoltán a zenei nevelésről mondott, hogy tudniillik azt a gyermek születése előtt kilenc hónappal érdemes elkezdeni. A felelős szülő már kisgyermekének lelkiismeretesen tanítja, mi helyes és mi helytelen, de talán felesleges is csodálkoznunk azon, ha a mammon világa nagy erőkkel szeretné elmosni a határokat. Az ördög legagyafúrtabb húzása, hogy elhiteti önmagáról, hogy nem is létezik…
De nehéz lenne szó nélkül elmenni a kezdeményezés képmutatása mellett, amely egyszersmind rámutat arra is, hogy valójában szó sincs itt a fiatalok odaadó védelméről, sokkal inkább az egyházba rúgnának egyet. A kezdeményező kör ugyanis csak azt rosszallja, ha a szentgyónását végezné el egy fiatal lengyel, ugyanakkor semmi kifogása nincs az ellen, ha ugyanő adott esetben szélsőséges szektához csatlakozik, ha a pszichologizmus hálózza be, ha erőszakos tartalommal találkozik az online térben vagy a médiában, ha már tizennégy éves korában szexuális életet él, ha keleti hiedelmek szellemeket idéző gyakorlatát végzi, vagy ha gender-okításon vesz részt valamelyik jólpénzelt liberális közösség szervezésében.
Nem arról van szó tehát, hogy a gyónás idejekorán szembesíti a fiatalt a jó és a rossz fogalmával, nem. Arról van itt szó, hogy a jót elvegyék tőle, de a valóban rossz dolgok nyugodtan elragadhatják. Fordítva ülnek a lovon. Nem Jézustól kell félteni a fiatalokat.
Megváltoztatnák, hogy mely szerv ellenőrzi a választás rendjét, és korlátoznák az X elérhetőségét: ezeket az intézkedéseket kezdeményezi a kormányzó baloldal a május 18-ára meghirdetett lengyel elnökválasztás kapcsán. Lengyelországban az államfő megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényjavaslatokat.
„Sorsdöntő pillanat lesz Donald Tusk lengyel miniszterelnök kormánya számára” – írta az amerikai kézben levő Politico című brüsszeli lap a lengyel elnökválasztásról, melynek időpontját
szerdán.
A jelenlegi elnök, a szélsőjobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párttal szövetséges Andrzej Duda idén augusztus 6-án tölti ki második mandátumát, és törvényesen nem indulhat újra. Bár az elnök szerepe némileg szimbolikus, megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényjavaslatokat – írja a Politico.
A fő lengyel kormányzó erő,
állítja jelöltnek.
Rafal Trzaskowski varsói polgármester, a lengyel kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) államfőjelöltje (Fotó: MTI/EPA/PAP/Marcin Bielecki)
A fő ellenzéki erő,
a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke – teszi hozzá a távirati iroda.
Karol Nawrocki, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének igazgatója (Fotó: MTI/EPA/PAP/Lukasz Gagulski)
A választáson Holownia is indul a Lengyelország 2050 nevű koalíciós párt jelöltjeként, a szintén koalíciós Új Baloldal pedig Magdalena Biejat szenátusi alelnököt indítja.
Miközben a Politico úgy fogalmaz, hogy a konzervatív Duda az elnöki jogosítványt arra használta fel, hogy hatékonyan akadályozza a kulcsfontosságú ügyekben a törvényhozást,
aki a Jog és Igazságosság párt színeiben az előző, szintén konzervatív lengyel kormány igazságügyiminiszter-helyettese volt. Az európai körözés alatt álló Romanowskit a lengyel ügyészség tizenegyféle bűncselekménnyel vádolja.
Mindeközben lengyel konzervatív körökben ma ismét arról beszélnek, hogy Varsóban visszatért a politikai üldöztetés korszaka. A Magyar Nemzet például felidézi, hogy tavaly januárban a lengyel elnöki palotában tartóztattak le két volt kormánytagot annak ellenére, hogy mindketten elnöki kegyelemben részesültek.
A választások kihirdetésével egy időben a szejm szerdán napirendre tűzte a Lengyelország 2050 tervezetét, amelynek értelmében az elnökválasztás eredményét nem az ebben eddig illetékes legfelsőbb bírósági kamara, hanem a legfelsőbb bíróság három egyéb kamarája hagyná jóvá.
A választások kapcsán az is felmerült, hogy korlátoznák az X közösségi oldal, a korábbi Twitter elérhetőségét.
A Wpolityce.pl című lengyel konzervatív lapban Magdalena Biejat, a szenátus alelnöke és a baloldal lengyel köztársaságielnök-jelöltje válaszolt arra a kérdésre, hogy
„Megfontolnám és bátorítom” – válaszolta Biejat, aki szerint „már folynak megbeszélések arról, hogy mit tehetünk a platformok jobb ellenőrzése érdekében”. Szerinte a cél, hogy a közösségi oldalak úgymond ne befolyásolják a demokratikus folyamatokat.
A lengyel lap idézte Anne Applebaum amerikai–lengyel publicistát, Radoslaw Sikorski külügyminiszter feleségét is, aki, mint a Wpolityce.pl megjegyzi, gyakran beszélt erről.
A lap szerint Lengyelországban és nyugat-európai országokban sokan attól tartanak, hogy az X tulajdonosa, Elon Musk többek között megpróbálja befolyásolni a választási eredményeket.