POLITIK
Nagy csoda lenne...
Nagyobb hangsúlyt fektetne a túszok kiszabadítására és egyúttal a gázai harcok befejezésére Donald Trump megválasztott amerikai elnök, utalt Lindsay Graham szenátor a közel-keleti körútján arra, hogy Trump a beiktatása előtt gázai megállapodást akar. A szenátor szerint a Hamásszal szembeni fellépés kulcsa a palesztin társadalom megreformálásában rejlik.
Nagyobb hangsúlyt fektetne a túszok kiszabadítására és egyúttal a gázai harcok befejezésére Donald Trump – írja a The Times of Israel online újság republikánus forrásokra hivatkozva. A lap hozzáteszi, a tervezett kairói béketárgyalásokon a palesztin Hamász részvételére is számíthatnak.
A közelmúltban találkozott Lindsay Graham republikánus szenátor Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, és a megbeszélést követően arról beszélt az amerikai politikus, hogy Donald Trump még beiktatása előtt szeretne tető alá hozni egy, a túszok szabadon engedésével egybekötött tűzszüneti megállapodást.
„Trump eltökéltebb abban, hogy engedjék el a túszokat, valamint támogat egy olyan tűzszünetet, amely tartalmaz egy túsztárgyalási megállapodást, méghozzá most”
– mondta Graham, majd hozzátette: a megválasztott elnök azt szeretné láttatni, hogy egyszerre képes foglalkozni a túszok ügyével és a harcok leállításával. Trump azt szeretné elérni, ha Izrael gyorsan megnyerné a háborút. A júliusi választási kampányában arról is beszélt, hogy a túszejtők súlyos árat fizetnek majd azért, ha nem a beiktatása előtt engedik el a fogságban tartott amerikai állampolgárokat. Mindezt hétfőn megismételte a megválasztott elnök.
Lindsay Graham ugyanakkor elutasította azokat a híreszteléseket az izraeli kormány tagjai részéről, miszerint Trump támogatni fogja a Gázai övezet lakosságának kitelepítését. A szenátor hangsúlyozta, szintén nem támogatja a Gázai övezet határozatlan ideig tartó megszállásának ötletét. Közel-keleti körútján Graham Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel is találkozott, akivel az izraeli helyzet rendezéséről beszélt egy „palesztin elemmel” kiegészítve.
„A legjobb biztosítási politika a Hamásszal szemben nem az izraeli megszállás, hanem a palesztin társadalom megreformálása. Ezt egyedül az arab országok képesek elérni”
– mondta a szenátor.
A gázai helyzet rendezése a leköszönő elnök, Joe Biden számára is kiemelt jelentőséget kapott a libanoni helyzet rendezése óta. Az izraeli online újság hozzáteszi, a megállapodás megkötése előtt palesztin és amerikai tisztviselők is arról számoltak be, hogy
a Hamász készen áll elhagyni Jahja Szinvár kiiktatott Hamász-vezér stratégiáját, és hajlandóságot mutathat a tűzszüneti tárgyalásokra.
Az izraeli lap szerint a Hamász akár az izraeli–egyiptomi határszakasz jeruzsálemi ellenőrzésébe is belemehet, ugyanakkor a terrorszervezeten belül megosztottság tapasztalható a háború utáni szerepét illetően.
A Gázai övezetben tovább folynak a harcok Izrael és a Hamász iszlamista, palesztin terrorszervezet között.
Az izraeli börtönökben meghalt két gázai palesztin fogoly – közölték jogvédő szervezetek. Ezzel negyvenhétre nőtt a háború tavaly októberi kezdete óta börtönben elhunyt rabok száma.
Az izraeli büntetés-végrehajtás szerint az esetek nem tartoznak a joghatósága alá, és az őket fogva tartó létesítményeket üzemeltető hadsereg sem nyilatkozott a kérdésben azonnal. Izrael tagadta a palesztin és nemzetközi emberi jogi szervezetek azon vádjait, melyek szerint a fogvatartottakat bántalmazták és kínozták volna.
A Hamász vezetése bejelentette, hogy megvizsgálnak minden megállapodási javaslatot, feltéve, hogy garanciákat tartalmaznak Izrael teljes kivonulására a Gázai övezetből. A szervezet „nyitott minden olyan kezdeményezés és javaslat megvitatására, amely a háború végéhez, a palesztin nép védelméhez, Izrael Gázai övezetből történő kivonulásához, a gázai evakuáltak visszatéréséhez, a humanitárius segélyek bejutásához és a fogolycseréhez vezet” – mondták a szaúdi as-Sark tévécsatornán.
A jobboldali Zsidó Erő pártot vezető Itamár Bengvír belbiztonsági miniszter kijelentette, hogy a túszok kiszabadítását célzó jelenlegi javaslat nem releváns számára, és Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem akarja, hogy pártjával kilépjen a kormánykoalícióból.
„Jelenleg a helyes úton járunk Gázában” – mondta Bengvír az izraeli katonai rádióban, és hozzátette, hogy szerinte „az olyan ötletek mint a Gázai övezetben való letelepedés, üdvözlendőek.”
„De be kell vallanom, hogy ez nem elégít ki, én a kivándorlást is ösztönözni szeretném. Szerintem meg kell engedni, hogy önként kivándorolhassanak más országokba” – tette hozzá. „Keményen dolgozom azon, hogy ez megtörténjen, és a miniszterelnök kezd bizonyos nyitottságot mutatni ez iránt”- vélekedett a belbiztonsági miniszter.
Móse Jaalon volt védelmi miniszter szombaton arra figyelmeztetett a Democrat TV nevű csatornán, hogy „az út, amelyen végigrángatnak bennünket, a megszállás, az annektálás és az etnikai tisztogatások útja a Gázai övezetben”.
„Transzfer,- nevezzék, ahogy akarják, – és zsidó telepek” – tette hozzá. „Mi történik ott? Nincs Beit Lahíja, nincs Beit Hanún, jelenleg Dzsabálijában működnek, és lényegében megtisztítják a területet az araboktól” – mondta.
Joáv Galant volt védelmi miniszter visszautasította Jaalon vádjait az X-en. „Jaalon szavai hazugságok, melyek ellenségünket segítik és ártanak Izraelnek” – írta Galant.
„Az izraeli hadsereg a legszigorúbb, a ránk kényszerített bonyolult és nehéz háborúban alkalmazható normák szerint járt el. Az utasításokat és parancsokat mindig a törvényeknek és az izraeli hadsereg szellemének megfelelően adták ki” – hangsúlyozta. „Javaslom, hogy Jaalon tanulja meg a tényeket, vonja vissza szavait, és kérjen bocsánatot a harcosainktól” – követelte Galant.
Izrael tagadja az etnikai tisztogatás vádját, de jobboldali politikusok a helyi médiában többször közölték, hogy céljuk izraeli telepek létrehozása Gázában, a palesztinokat pedig „önkéntes kivándorlásra” ösztönzik.
A Ciszjordániát kormányzó Palesztin Hatóság (PH) gerincét adó Fatah mérsékelt palesztin párt, valamint a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Egyiptom javaslatával összhangban megállapodott egy közös bizottság megalakításában az övezet ügyeinek intézésére – közölte a Fatah egy meg nem nevezett tisztségviselője kedden a Háárec című izraeli lappal.
A Gázai övezetre vonatkozó egyiptomi rendezési javaslatnak megfelelően a közös bizottság a PH-nak lesz alárendelve, feladatai közé tartozik majd a humanitárius segélyek biztosítása és elosztása, a civil ügyek intézése, a polgári közigazgatás, valamint az övezetet Egyiptomtól elválasztó rafahi átkelőhely újjáépítésének és működtetésének felügyelete.
Egy másik, de szintén meg nem nevezett,
magas rangú palesztin tisztségviselő megkérdőjelezte a lépés megvalósíthatóságát, mert Izrael mindeddig ellenezte a PH bármilyen részvételét az övezet irányításában.
A Fatah és a Hamász magas rangú tisztségviselői szerint az Egyiptom által szorgalmazott bizottságról az előző napon befejezett kairói tárgyalásokon egyeztek meg.
Egyiptom azt szerette volna, ha a tárgyalásokon főleg a Hamász által túsznak elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről, vagyis az Izraellel megkötendő úgynevezett túszalkulról beszéltek volna, de ez nem így lett, a Hamász főként a Fatahhal és egy másik radikális szervezettel, az Iszlám Dzsiháddal a háború utáni időszakra kialakítandó kapcsolatáról, a Gázai-övezet majdani igazgatásáról akart tárgyalni, vagyis gyakorlatilag saját túléléséről.
A testület neve „Közösségi Támogató Bizottság” lesz, Mahmúd Abbász palesztin elnök rendelettel fogja létrehozni, és alárendeltje lesz a palesztin kormánynak adminisztratív, pénzügyi és jogi kérdésekben. A Háárecnek nyilatkozó egyik palesztin tisztségviselő szerint nem világos, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és kormánya együttműködik-e a majd a bizottsággal, ugyanis Izrael mindeddig ellenezte a PH bármilyen részvételét az övezet igazgatásában. A Hamász magas rangú vezetői azt mondták, azért fogadták el a javaslatot, mert így a Gázai övezet lakossága rendezett módon juthat humanitárius segélyhez.
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége (UNRWA) vasárnap közölte, hogy leállítja a segélyszállítmányokat a Gázai övezetbe vezető fő átkelőn keresztül fegyveres bandák fenyegetése miatt, akik a közelmúltban konvojokat fosztottak ki.
A döntés a hideg, esős tél beköszöntével súlyosbíthatja a humanitárius válságot Gázában, ahol több száz ezer ember él sátortáborokban, és nemzetközi élelmiszersegélyre szorul. Szakértők máris éhínségre figyelmeztettek a terület északi részén, amelyet az izraeli erők október eleje óta szinte teljesen elszigeteltek.
Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője szerint a kerem-salomi átkelőhöz vezető útvonal Izrael felől túl veszélyes a gázai oldalon. November közepén fegyveresek mintegy száz teherautót fosztottak ki.
A Gázai övezet elleni izraeli csapások az éjszaka folyamán legalább hat emberrel végeztek, köztük két kisgyerekkel – közölték vasárnap helyi egészségügyi tisztviselők. Egy másik csapás a déli Rafah városában, az egyiptomi határon négy férfi életét oltotta ki a kórházi feljegyzések szerint.
Ripost hírek
