kulcsár edina
Létrehozva: 2024.12.11. 17:32
Magyar és orosz oldalról is fenn akarják tartani az energetikai együttműködést
Erről beszélt Szijjártó Péter.
Orbán Viktor miniszterelnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel teljes egyetértés volt abban, hogy mindent meg kell tenni az energetikai együttműködés fenntartása mellett – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Hungarian Minister of Foreign Affairs and Trade Peter Szijjarto (Photo: MTI/Boglarka Bodnar)
A tárcavezető arról számolt be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több mint egy órán keresztül tárgyalt telefonon az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal, amelynek során többek között szó volt Magyarország energiabiztonságáról, az ukrajnai háborúról és a szíriai fejleményekről is.
Aláhúzta, hogy az orosz Gazprombank szankciós listára helyezésével a jelenlegi amerikai adminisztráció komoly nehézségek elé állított néhány közép- és délkelet-európai országot, köztük hazánkat is, ugyanis ezen a pénzintézeten keresztül zajlik a fizetés a földgázért, a nukleáris fűtőelemekért és a paksi bővítés munkálataiért is.
Szavai szerint emellett Szlovákia, Szerbia és Törökország is kihívásokkal néz szembe e döntés miatt, így velük is folyamatos az egyeztetés.
A miniszterelnök úr és Oroszország elnöke között egyetértés volt abban, hogy mindent meg kell tenni, és mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy ezt a problémát kiiktassuk
– szögezte le.
Majd arra is kitért, hogy Vlagyimir Putyin világossá tette, hogy országa elkötelezett az energetikai együttműködés fenntartása, Magyarország energiaellátásának biztosítása mellett.
Elkötelezettek tehát, s közös szándék van arra, hogy az energetikai együttműködést folytassuk. Semmi olyan tényező nincs egyik oldalon sem, sem a magyar, sem az orosz oldalon, amely akadályát jelentené annak, hogy megoldást találjunk erre a helyzetre
– fűzte hozzá.
Üdvözölte, hogy a paksi atomerőmű működtetéséhez szükséges fűtőelemek ügyében már megtalálták a megoldást. „Jelenleg a Paks II. munkálataiért és a földgázért való fizetési módszerek összehasonlítása és kidolgozása zajlik” – tudatta. Ezzel kapcsolatban pedig azt közölte, hogy ő maga Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával egyeztetett a paksi beruházás felgyorsításáról, s délután az energiaügyért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel, Alekszandr Novakkal is megbeszélést fog folytatni.
Szijjártó Péter ezt követően érintette az ukrajnai háború kérdését is, és
kiemelten fontosnak nevezte a diplomáciai és kommunikációs csatornák folyamatos nyitvatartását, különösen a jelenlegi helyzetben, amely szerinte talán a fegyveres konfliktus eddigi legveszélyesebb időszaka.
„Jól látszik, hogy az amerikai elnökválasztás óta számos elkeseredett, kétségbeesett kísérlet történt és történik arra vonatkozólag, akár Amerikából, akár Nyugat Európából, hogy a háború elmérgesedjen, a háború eszkalálódjon” – figyelmeztetett.
Rámutatott, hogy Magyarország ezer napja ugyanazt az elkötelezett békepárti álláspontot képviseli, és ezért Orbán Viktor hosszasan beszélt ma Vlagyimir Putyinnal egy fenntartható béke megteremtésének lehetőségeiről.
Putyin elnök elmondta azt is, hogy ő hogyan látja ezt a kérdést, és azt is elmondta, hogy bizony vannak akadályok, amelyek a béke útjában állnak. Ilyen például az a törvény is Ukrajnában, amely gyakorlatilag megtiltja a jelenlegi elnöki adminisztrációnak, hogy Oroszország elnökével a békéről tárgyaljon
– húzta alá.
Mindent összevetve tehát a magyar békemisszió folytatódik. Miniszterelnök úr a héten járt Floridában és találkozott Donald Trumppal, járt a Vatikánban, ahol találkozott a Szentatyával, és a mai napon pedig Vlagyimir Putyinnal tárgyalt telefonon
– sorolta a miniszter.
„A legfontosabb tehát: most a diplomáciai csatornákat, kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani. Ez jelenti a béke megteremtésének reményét, és ezért a magyar békemissziót tovább fogjuk folytatni, keresve a békéhez vezető leggyorsabb utat, amelyekkel emberéleteket lehet menteni” – hangsúlyozta.
Végül kifejtette, hogy az orosz elnök tájékoztatást adott a szíriai fejleményekről, a Kreml álláspontjáról is. „Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a Közel-Keleten stabilitás, nyugalom legyen (...) Hogy az extrém, szélsőséges ideológiák, politikai mozgalmak ne rombolhassák tovább a biztonságot” – mondta.
Emellett pedig mi, magyarok különösen odafigyelünk a keresztény közösségek helyzetére, és továbbra is a szükséges humanitárius támogatást megadjuk a számukra
– tette hozzá.
Szijjártó Péter: Az eszkaláció fokozott veszélye miatt tovább kell erősíteni a magyar békemissziót
Tovább kell erősíteni a magyar békemissziót, mivel miközben az amerikai elnökválasztás nyomán még soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború lezárására, az eszkaláció kockázata is most a legerősebb – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Vallettában.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Adea Pirdeni albán közigazgatási és korrupcióellenes ügyekért felelős államminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. november 28-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A tárcavezető az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsülésén arról számolt be, hogy az emberiség ma a veszélyek korában él, a kontinens is számos súlyos válsággal került szembe az elmúlt években, például a tömeges illegális bevándorlással, a koronavírus-járvánnyal, majd az ukrajnai háborúval.
Utóbbi kapcsán kifejtette, hogy Magyarország szomszédos országként közvetlen szembesül a fegyveres konfliktus negatív hatásaival, ennek ellenére a valaha volt legnagyobb humanitárius műveletét hajtotta végre, beengedve 1,4 millió menekültet Ukrajnából.
„Már több mint ezer napja élünk ennek a háborúnak a szomszédságában. És mi ugyanazt az álláspontot képviseltük ebben az ezer napban” – szögezte le.
Az eltelt idő megmutatta, hogy a csatatéren nincs megoldás. A fegyverszállítások nem vittek közelebb a békéhez, de mindenképpen több áldozatot okoztak. Ezért úgy gondolom, az eddig követett stratégiák kudarcot vallottak, és új stratégiára van szükségünk, a béke stratégiájára
– fűzte hozzá.
Ahelyett, hogy a sorkötelezettségi korhatár csökkentését sürgetnénk, a tűzszünet megteremtésén és a béketárgyalások megkezdésén kellene dolgoznunk – folytatta.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy ezért indított a magyar kormány idén nyáron békemissziót, amelyet most tovább kell erősíteni, mivel egyfajta kettős helyzet állt elő azáltal, hogy noha az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, de másrészt minden eddiginél erősebb jelenleg az eszkaláció veszélye.
Mi a szomszédságban nagyon reméljük, hogy január 20-ig nem történik semmi visszafordíthatatlan – mondta.
Ezért továbbra is hozzájárulunk a kommunikációs és diplomáciai csatornák nyitva tartásához, s ebben a tekintetben az EBESZ-t rendkívül fontos platformnak tekintjük, alapvetően az utolsó olyan térségbeli platformnak, amely biztosítja a civilizált kelet-nyugati párbeszéd lehetőségét
– emelte ki.
A miniszter végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban számos esemény demonstrálta, hogy jelentősen megerősödött a vallási alapú megkülönböztetés a világban.
Nyugat-Európában jelen van a modernkori antiszemitizmus. Szíriában, a Közel-Keleten és több afrikai országban üldözik a keresztényeket. Ahogyan az iszlámellenesség is felbukkan a világ számos pontján
– sorolta.
Majd emlékeztetett a tíz éve elfogadott bázeli nyilatkozatra az antiszemitizmus elleni fellépésről, s azt is felidézte, hogy akkor célként lett kitűzve egy hasonló dokumentum elfogadása más vallások védelme érdekében is, ami azóta sem történt meg.
Ezért most azt kérem, hogy ezen az ülésen fogadjunk el közös nyilatkozatot a keresztények, a muszlim közösségek és más vallások elleni diszkriminációval szembeni küzdelemről – tette hozzá.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
