Az orosz hadsereg 502, főként a keleti fronton elesett ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának, és hazaszállításuk a kormány felügyelete alatt befejeződött – jelentette be pénteken a hadifoglyok ügyeiért felelős ukrán kormányzati központ.

Hozzátették, hogy a halottak közül 397 katona a jelenleg folyó harcokban leginkább érintett Donyeck megyében esett el, ahol az orosz hadsereg egyre nagyobb területet von ellenőrzése alá. A közlemény szerint a holttestek azonosítása a lehető legrövidebb időn belül elkezdődik.

Novemberben ez volt a második eset, hogy Oroszország elesett katonák földi maradványait adta át Ukrajnának; a hónap elején 563 holttestet szállítottak haza.

Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

Az SZVR szerint a Fekete-tenger partvidékének felügyeletét Románia, a nyugati területekét Lengyelország, az ország központi és keleti részét Németország, az északi területekét – beleértve a főváros régióját is – pedig Nagy-Britannia látná el. A kémszervezet közleménye értelmében a terv keretében 100 ezer békefenntartót terveznek Ukrajnába vezényelni.

A szolgálat szerint a német hadsereg az akcióban felhasználná Ukrajna náci megszállásának tapasztalatait.

„A Bundeswehr arra a következtetésre jutott, hogy a rendőri feladatok ellátása lehetetlen lesz ukrán nacionalistákból álló sonderkommandók nélkül. Ezek az egységek új nevet kapnak, de lényegében ugyanazok a banderista kollaboránsok lesznek”

– áll a közleményben.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az SZVR közleményével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek azt okozták. Mint mondta, ez a kérdés mélyebb annál, mint hogy békefenntartó missziót küldjenek a térségbe. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva hozzájárul-e bármilyen békefenntartó erő, például ENSZ-misszió Ukrajnába telepítéséhez.

„Békefenntartók telepítése csak az adott konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Másodszor, nekünk teljesen világos paramétereink vannak, amelyek a rendezéshez szükségesek” – mondta Peszkov.

Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes Moszkvában újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy egy katonai kontingens Ukrajnába vezénylésével a Nyugat még inkább részese lesz az Oroszországgal való közvetlen katonai konfrontációnak. A tervet provokatívnak minősítette.

„Valójában a Nyugat már most is nagyon mélyen benne van (a konfliktusban), amiről Washington és más nyugati fővárosok döntése tanúskodik, amely jóváhagyja, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel az orosz területek mélyén lévő létesítményekre mérjenek csapást”

– mondta.

Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Kreml szóvivőjéhez hasonlóan arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése nem lesz tartós a konfliktus okainak megszüntetése nélkül. Arra hívta fel az ukrán válság megoldására irányuló békekezdeményezések szerzőit, hogy az ENSZ Alapokmányának valamennyi elvét vegyék figyelembe.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában megsértették az orosz ajkú emberek jogait, törvényben tiltották be az orosz nyelvet, és a kánoni ukrán ortodox egyházat is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat, amely minden más helyzetben az emberi jogokat helyezi a középpontba, az ukrajnai jogsértések esetében „hallgat, mint a (sült) hal”.

Lavrov pozitív példaként hozta fel a globális biztonságról szóló kínai kezdeményezést, amely rögzíti mindazokat az elveket, amelyeket minden konfliktus megközelítésekor be kell tartani. Az egyik fő elv ezek között az, hogy erőfeszítéseket kell tenni a konfliktus kiváltó okainak azonosítására és felszámolására.

Az orosz hadsereg amerikai ATACMS rakéták indítóállásait és nyugati szakemberek tucatjait semmisítette meg a héten, válaszul az Oroszországra nyugati fegyverekkel mért mélységi csapásokra – közölte csütörtökön az orosz védelmi tárca.

A minisztérium szerint hétfőn az ukrajnai Szumi megyében Iszkander ballisztikus rakétákkal végrehajtott csapások megsemmisítették nagy hatótávolságú ATACMS rakétakilövő sorozatvető rendszerek öt indítóállását mintegy 30 főnyi személyzetükkel együtt: két MLRS típusút szállító-rakodó járműveikkel együtt Tokari közelében és három HIMARS típusút Malij Bobrik közelében. A beszámoló szerint szintén Iszkander rakéták hétfőn és kedden az Odessza megyei Novomihajlivkánál elpusztították ukrán Grom-2-es kísérleti ballisztikus rakéták két, a Neptun hajóelhárító rendszernek pedig egy indítóállását, utóbbit szállító-rakodó járművével együtt. Emellett csapások érték a nyugati nagy hatótávolságú fegyverrendszerek harci használatát és karbantartását biztosító szakemberek, köztük külföldiek telepítési helyeit is.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökége (GUR) Kraken alakulatának harkivi főhadiszállására mért csapás mintegy negyven külföldi, főleg amerikai szakember halálát okozta hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium szerint. Egy Iszkander rakéta Odesszában az ukrán hadsereg különleges műveleti erői ideiglenes telepítési pontján 72 olyan embert ölt meg, aki vízi drónokat irányított, köztük kilenc francia kiképzőt és technikust.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka pénteken csapaterősítést ígért a kelet-ukrajnai frontszakaszon a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében állomásozó csapatoknál tett látogatása során.

Telegram oldalán azt közölte, hogy hamarosan katonákat, lőszert és egyéb felszerelést küldenek a csapatokhoz. Pokrovszk és Kurahove térségében gyors iramban tör előre az orosz hadsereg, pénteken újabb két település bevételét jelentette be az orosz védelmi minisztérium.

Szirszkij ugyanakkor arról beszélt, hogy az ukrán csapatok feltartóztatják az orosz haderőt. „Továbbra is vissza tartjuk az ellenséget és súlyos veszteségeket okozunk neki élőerőkben és felszerelésben” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken leváltotta az ukrán szárazföldi erők parancsnokát, Olekszandr Pavljukot, helyére pedig Mihajlo Drapatijt nevezte ki.

„Az ukrán hadseregnek belső változásokra van szüksége, hogy teljességében elérhesse államunk céljait”

– hangoztatta az ukrán elnök a Telegramon.

Az ukrán hadvezetés közlése szerint péntekre virradóra megtámadták a dél-oroszországi Rosztov megyében található Atlasz olajraktárat, tüzet okozva a létesítményben. „Az Atlasz része az orosz katonai-ipari komplexumnak, amely olajszármazékokkal látja el az orosz hadsereget” – ismertette az ukrán hadsereg a Telegram-oldalán hozzátéve, hogy eltalálták egy Buk típusú orosz légvédelmi rakétarendszer radarállomását a dél-ukrajnai Zaporizzsja régióban.

A nap folyamán Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai katonai és humanitárius helyzetet vitatta meg telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Steffen Hebestreit német kormányszóvivő szerint Scholz „Ukrajnával való tartós és töretlen szolidaritását” erősítette meg a beszélgetés során, valamint további katonai segélyeket ígért Kijevnek.

Több száz ukrán katona holttestét adták át az oroszok