Orbán Viktor Kirgizisztánban

Magyarország nagyra becsüli Kirgizisztán globális biztonság érdekében tett erőfeszítéseit, és azért dolgozik, hogy az országnak ne csak hazánkkal, hanem az Európai Unióval is minél szélesebb körű együttműködése valósulhasson meg – erről Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélt sajtónyilatkozatában kedden Biskekben.

Szadir Dzsaparov kirgiz elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Biskekben 2024. november 5-én Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor a kirgiz elnökkel történő találkozóján arról beszélt, a sors kezét látja abban, hogy hat évvel ezelőtt éppen Kirgizisztánban vették fel Magyarországot a Türk Tanácsba. Azóta tagja Magyarország politikailag is ennek a közösségnek. Hozzátette: Magyarország európai uniós tagként jó szolgálatot tesz a kirgizeknek és Kirgizisztánnak is azzal, hogy az európai politika fórumain mindenhol fellép az érdekében.

Orbán Viktor azt mondta, nagyra becsülik a térség és azon belül is Kirgizisztán erőfeszítéseit a globális biztonság érdekében. Nagyra értékelik a terrorszervezetekkel szembeni következetes fellépésüket és sokra tartják a békepárti álláspontjukat, hiszen Magyarország egy ezer napja háborúban álló ország szomszédja – közölte.

Rámutatott: Ukrajna a szomszédunk, és a háború ellentétes a magyarok érdekével, annak minél gyorsabb lezárásában vagyunk érdekeltek. 

– fogalmazott. Felidézte, hogy négy évvel ezelőtt a kétoldalú kapcsolatokat a stratégiai partnerség szintjére emelték. Ennek eredménye, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom nő, idén meg is duplázódik. Ugyancsak felidézte, hogy a legutolsó tárgyaláson a kirgiz elnök megjelölte azt a két területet, amelyet az együttműködés középpontjába kívánt állítani: az egyik a vízenergia volt, a másik pedig a mezőgazdaság.

Fókuszban a partnerség

Emlékeztetett, hogy korábban létrehoztak egy magyar–kirgiz befektetési alapot, annak forrásait egy vízerőmű építésére fogják felhasználni, és a mezőgazdaság területén is értek el eredményeket. Magyar vállalatok, azon belül is mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok jelentek meg Kirgizisztánban, ahol az első vetőmagtermelési területeket ki is jelölték.

– mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök biztosította a kirgiz elnököt arról, hogy a küszöbön álló bakui COP29 csúcstalálkozón Magyarország támogatni fogja a kirgiz kezdeményezést, amely a hegyvidéki kultúrának és életformának a fenntartását és védelmét célozza. Köszönetét fejezte ki a kétszáz kirgiz ösztöndíjas Magyarországra küldéséért. Azt mondta, örülnek annak, hogy nagy a túljelentkezés és még többen szeretnének jönni.

– fogalmazott. Kiemelte, a kinti magyar barátságot leginkább azok a fiatalok viszik tovább majd, akik most egymás országában tanulnak, úgyhogy „mi ezt egy oktatási ügynek tekintjük, de egyben politikai beruházásként is tekintünk rá”. Köszönetét fejezte ki azért is, hogy most már Kirgizisztánban is lehetséges magyar nyelven tanulni. Közölte, 2025-ben Budapesten lesz az újabb informális Türk Tanács találkozó, amelyre várják a kirgiz elnököt is.

Nyugatra vándorolt keleti nép

Orbán Viktor kiemelte, hogy a magyarok az egyetlen olyan keleti nép, amely miközben nyugatra vándorolt, sikerült megmaradnia, és saját államot létrehoznia. 1100 év hosszú idő, de a magyarokból nem veszett ki az eredet tudata. – Mindig is baráti és testvéri érzelmekkel viszonyultunk a türk népekhez, köztük a kirgizekhez is – mondta.

Élen járt Magyarország a közép-ázsiai országokkal való kapcsolatépítésben, pedig eleinte kinevették és támadták miatta − írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Hazánk élen járt a közép-ázsiai országokkal való kapcsolatépítésben, nem törődve a nyugati támadásokkal − mutatott rá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

− írta a tárcavezető a Facebookon.

Mint arról beszámoltunk, a magyar küldöttség Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével magas szintű tárgyalásokat folytat Kirgizisztán fővárosában, Biskekben, ahova ma hajnalban érkeztek meg. A szerdai nap folyamán részt vesznek a Türk Államok Szervezetének ülésén is.

Orbán Viktor miniszterelnök tegnap este érkezett Kirgizisztánba, ahol a kétoldalú tárgyalásokon kívül részt vesz a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján is. – Magyarország pragmatikus, többvektorú külpolitikát folytat, amelynek célja, hogy a gazdasági racionalitás mentén kölcsönösen kedvező kapcsolatokat építsen partnereivel – emelte ki a magyar Nemzetnek a miniszterelnök kirgizisztáni látogatása kapcsán Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Orbán Viktor miniszterelnök

Orbán Viktor kirgizisztáni látogatása során magas szintű megbeszéléseket terveznek, a felek a kirgiz–magyar stratégiai partnerség számos kérdését megvitatják. A találkozót követően a tervek szerint több, a kétoldalú együttműködés további fejlesztését és erősítését célzó dokumentumot írnak alá. Emellett a magyar miniszterelnök részt vesz a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) november 6-án tartandó ülésén is – erősítette meg lapunk kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

– mondta el lapunknak a miniszterelnök útja kapcsán Seremet Sándor. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte, hogy a TÁSZ-tagállamokon egyre nagyobb volumenben halad át a kelet–nyugat irányú áruszállítás, és Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán rendkívül nagy szénhidrogénkészletekkel rendelkeznek, amelyek jelentősen hozzá tudnak járulni Magyarország, de Európa energiabiztonságához is. Emlékeztetett, 

– Mindez nagymértékben növeli az országok fontosságát a kelet–nyugat irányú gazdasági konnektivitásban. A közép-ázsiai országok egyik fő gazdasági célja, hogy a nyersanyagok helyett fokozatosan az azokból helyben előállított magas hozáadott értékű termékeket exportáljanak. Ez jó lehetőség a magyar befektetők számára is – emelte ki Seremet Sándor. 

– tette hozzá. 

A szakértő arról is beszélt lapunknak, hogy az elmúlt évek során a magyar–kirgiz kapcsolatok több területen is aktívabbak lettek. Ez elsősorban a gazdasági, kulturális és oktatási együttműködést jelenti. – Magyarország 200 helyet biztosít a kirgiz diákok számára a Stipentidum Hungaricum ösztöndíjprogramon belül, de emellett igen élénkek a kétoldalú együttműködések a magyar és a kirgiz egyetemek között, Budapest adott otthont például a magyar–kirgiz rektori konferenciának is. S bár a kétoldalú kereskedelmi forgalom még nem túl nagy, pozitív dinamikákat mutat, 2023-ban például 71 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest. 

– emlékeztetett.