Migráns bűnbandák uralják Svédországot

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a főleg migránsokból álló bűnbandák egyre többször alkalmaznak maffiamódszereket- írja a VN4NA hírügynökség.

A migráns bűnbandák Svédországban ma már rendszeresen toboroznak kiskorúakat a legsúlyosabb bűncselekmények, köztük gyilkosságok elkövetésére, mivel a kiskorúak csak enyhe büntetést kaphatnak. Az ország speciális, napköziszerű, kiskorúak számára fenntartott fogvatartási központjaiban jelenleg rekordszámú, 123 kiskorút tartanak fogva, akiknek többsége nem nyugati bevándorlói hátterű. Gyilkosság, gyilkossági kísérlet és súlyos fegyveres bűncselekmények gyanúja miatt vannak őrizetben – hívta fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

Az ország nappali intézetei túlzsúfoltak, jelenleg állandóan jóval száz fő feletti fogva tartott kiskorúval működnek. Ahogyan az igazságszolgáltatás vagy a szociális szolgálatok kiengedik őket, szinte azonnal újabb gyermekbűnözők érkeznek – írja a Samnytt svéd hírportál.

Ez az adat is jól mutatja, hogy a szervezett bűnözés egyre jobban behálózza Svédországot. Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a szervezett bűnözés olyannyira megerősíti befolyását a svéd társadalomban, ahogyan azt a maffia tette Olaszországban.

– erre a következtetésre jutott Carina Gunnarson, az Uppsalai Egyetem politikatudományi docense, a Svéd Védelmi Kutatóintézet (FOI) munkatársa jelentésében.

„Gyakran kérdezik tőlem, hogy Svédországban is van-e maffia, mint Olaszországban. A válaszom az, hogy nagy hasonlóságok figyelhetők meg és hasonló munkamódszerek is vannak” – mondta egy szemináriumán, amelyet a Dagens industri kiemelt.

Példákat hozott a hulladékgazdálkodásban, az építőiparban, valamint a segítségnyújtásban és az otthoni ápolásban elkövetett bűncselekményekre.

Gunnar Appelgren nyomozó felügyelő a södertäljei rendőrségtől, aki részt vett az önkormányzat több botrányának feltárásában, szintén megerősíti a helyzet súlyosságát és azt, hogy a bűnözők beszivárognak a testületbe.

– mondta.

Södertälje városában azzal is voltak problémák, hogy a bűnszervezetek zaklatták a kisvállalkozókat és kereskedőket, hogy fizessenek.

Több tízezer fővel az élet számos területére beszivárogtak a migrációs hátterű bűnbandák, uralják a drog- és fegyverkereskedelmet, most pedig az derült ki, hogy már az állami lakásotthonok üzemeltetésében is részt vesznek, hogy minél közelebb legyenek az utánpótláshoz. A bandák szervezettségére és a hálózat nagyságára jellemző, hogy már a szomszédos Dániába és Norvégiába is átnyúlik a tevékenységük.

Illusztráció. Svéd rendőrök egy bűncselekmény helyszínén (Fotó: AFP)

Bomba robbant szeptemberben Malmö központjában egy étteremben pénteken, nem sokkal később a város hírhedt, bevándorlók lakta Rosengard negyedében hajnalban további két bombát inaktivált a rendőrség. Ugyanebben a városrészben a hét elején, fényes nappal, ebédidőben, a nyílt utcán végzett ki több lövéssel egy 18 éves egy 25 éves férfit. A svéd köztévé értesülése szerint a bűncselekményhez AK–47-es automata fegyvert használtak.  

De nem ez volt az egyetlen lövöldözés a héten, kedden Stockholm külvárosában sérült meg két férfi lövések következtében, ugyanaznap a fővárostól egy órára fekvő kisvárosban pedig egy iskola mellett dördültek el a fegyverek.

A malmői leszámolás 18 éves elkövetőjéről kiderült, hogy egy lakásotthonból (HVB) szökött meg, ahová problémás gyerekeket és fiatalokat helyez el a szociális hivatal. Ezeket az intézményeket magáncégek üzemeltetik állami megbízásból. Épp a bűncselekmény napján jelent meg a Dagens Nyheterben, hogy egy rendőrségi jelentés szerint több HVB otthont is családi alapon működő bűnözői csoportokhoz köthető cégek üzemeltetnek, ahol a gondozók, szociális munkások maguk is, vagy közvetlen rokonaik tagjai a bandáknak. 

A feltárt súlyos problémára a szociális miniszter is reagált. Camilla Waltersson Grönvall szerint elfogadhatatlan, hogy a szervezett bűnözés még a szociális szektorba is beépült, és megerősítette, a kormány nagy hangsúlyt helyez a bandák felszámolására. Többek között áttekintik a teljes gyermek- és ifjúsági ellátást, valamint szeretnék elérni, hogy a titoktartási szabályok ne lehetetlenítsék el a különböző hatóságok közötti információáramlást. 

Malmö 22 ezres városrésze, Rosengard egyike azon számos svédországi no-go zónának, ahol a rendőrség nem ura a helyzetnek. A lakosság 86 százaléka bevándorló-hátterű, azaz svéd definíció szerint vagy önmaga, vagy mindkét szülője más országban született, de van olyan része a negyednek, ahol ez a szám a 96 százalékot is eléri. 

A bandabűnözés nem új keletű dolog az országban, de az előző évtized közepétől robbanásszerűen növekedett az erőszakos bűncselekmények száma, amelyek döntő hányada migrációs hátterű bandákhoz köthető. Összehasonlításképpen, 2017-ben Svédországban évente egymillió lakosból négyen haltak meg lövöldözés miatt, szemben az európai átlag 1,6 személlyel – azóta csak romlott a helyzet. 

A bandák újabban már a környező országoknak is gondot okoznak, nemrégiben Dániában több svédországi bűnözőt is letartóztattak, a norvég rendőrség pedig azt közölte, hogy az ország összes kapitányságának területén azonosítottak már svéd bandatevékenységet, ezért kérik a kormányzattól, szigorítsák meg a svéd határ védelmét. 

Már a korábbi, baloldali kormányok is többször bejelentették, hogy térdre kell kényszeríteni a bandákat. A jobboldali Kristersson-kormány végül tavaly komolyabb lépésekre is elszánta magát, a kormányfő tavaly a hadsereg segítségét is kérte annak érdekében, hogy a tomboló erőszakot meg tudják fékezni. A rendőrség pedig – dán példára – jogkört kapott arra, hogy a bűnözéssel különösen érintett területekre ideiglenes jelleggel úgynevezett vizitációs zónákat jelölhessen ki, azaz olyan biztonsági területeket, ahol konkrét bűncselekmények gyanúja nélkül is átkutathatnak embereket vagy járműveket. Bár kormányzati szándék van és konkrét lépések is történtek, a bandák létszáma és szervezettsége elérte azt a kritikus szintet, amit már nagyon nehéz megfordítani.