A Nyugat-Balkánnak az Európai Unió részévé kell válnia

A Nyugat-Balkánnak az Európai Unió részévé kell válnia, hogy ne legyen kitéve esetleges külső veszélyeknek. A régió országai, köztük Albánia a remények szerint még ebben az évtizedben csatlakozhat az EU-hoz – mondta az albán miniszterelnök csütörtökön Budapesten.

Edi Rama az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón köszönetet mondott a magyar EU-elnökségnek, amiért nagyon határozottan kiállt a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása mellett. Albánia és társai előtt most új utak nyíltak, megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások – mondta, és leszögezte: minden nap küzdeni fog azért, hogy a tagság bekövetkezzen.

„Az EPC olyan fórum, ahol sokkal szabadabban beszélhetünk, mint máshol, még a veszélyes témákról is. Ahogy Macron francia elnök fogalmazott, a fórumon jelen lévő országok és szervezetek 700 millió embert képviselnek. Mindent meg kell tenni azért, hogy ezt a néptömeget a jövőben jobban tudjuk képviselni. A magyar szervező csapattal együtt kell dolgoznunk azon, hogy állandó struktúrát biztosítsunk számára, folyamatos munkával” – közölte az albán miniszterelnök. Jövőre Albánia ad otthont az EPC találkozójának.

Beszélt arról, hogy ebben a 700 milliós közösségben különféle gondolkodásmódok, álláspontok vannak, de hatalmas lehetőségeket rejt magában a további együttműködésre. Az albán kormányfő úgy fogalmazott, hogy ami az Európai Unióban, annak kapcsolatrendszerében mostanában történik, az néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt.

„Putyin orosz elnök nehéz időket hozott az EU-ra, de napjainkban számos bátorító dolog történik, és ilyen az Európai Politikai Közösség fóruma is, amely csütörtökön Budapesten ülésezett”. Kitért arra, hogy bátorító az is, ami az Európai Bizottságban a növekedési terv, a fokozatos integráció terén történik.

Az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki budapesti találkozóján egyetértettek abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában, és abban is, hogy reagálni kell az amerikai elnökválasztás eredményére – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, amelyen arról is beszélt, nem hiszi, hogy meg tudják állítani a migrációt, ha nem lázadnak fel a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen.

„A helyzet, amiben ma tanácskoztunk, úgy írható le, hogy nehéz, bonyolult és veszélyes” – fogalmazott a magyar kormányfő, hangsúlyozva, hogy az európai békét, stabilitást és jólétet egyszerre fenyegetik veszélyek.

Harmadik éve dúl a háború, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen, a Közel-Kelet lángokban és eszkalációs veszély fenyeget, Észak-Afrikában destabilizáló konfliktusok, az illegális migráció egy szűnni nem akaró kihívás és a korábbi csúcsot megközelítő nagyságrendű, a globális gazdaságban pedig olyan blokkosodás és töredezettség látható, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa – hangsúlyozta.

Rögzítette: az Európai Politikai Közösség ötödik találkozóját, Magyarország történelmének legnagyobb diplomáciai eseményét tartották meg, amelyen 42 állam- és kormányfő, valamint az európai intézmények vezetői, a NATO-főtitkár és az EBESZ képviselője is részt vett. Hozzátette: azért találkoztak, mert úgy hiszik, hogy ezekre a veszélyekre együtt jobb válaszokat tudnak adni, mint külön-külön.

A kormányfő azt mondta: személyes értékelése a helyzetről, hogy mindannyian érzékelték, nincs idő, amit elvesztegethetnének.

Értékelése szerint „a történelem láthatóan felgyorsult”, az amerikai választásokkal lezárult egy fejezet, a világ pedig meg fog változni, mégpedig „gyorsabban, mint mi azt gondoljuk”.

„Háború vagy béke, migráció vagy védelem, blokkosodás vagy konnektivitás, alárendelődés vagy európai szuverenitás” – sorolta azokat a hatalmas kérdéseket, amelyek véleménye szerint terítéken vannak.

A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozáson nem hoztak formális döntéseket, és eltérő vélemények is voltak „szép számmal”, ezért arról tud beszámolni, hogy mi az, amiben egyetértés volt. Elmondta: a tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy az amerikai választási eredményre reagálni kell. „Tudnunk kell, hogy nagy változások jönnek” – jelezte.

Értékelése szerint abban is egyetértés volt, hogy legyen minél hamarabb béke Európában, és abban is, hogy Európa vállaljon nagyobb felelősséget a jövőben a saját békéjéért és biztonságáért. „Nem várhatjuk” az amerikaiaktól, hogy csak ők „védjenek meg bennünket” – tette hozzá a magyar miniszterelnök.

Közölte: abban is egyetértés volt, hogy Európának érdemi szereplőnek kell maradnia az előttünk álló, a jövőt eldöntő tárgyalásokban és folyamatokban. Ezek a tárgyalások Európa sorsát fogják érinteni, és Európának kellő súllyal kell jelen lennie, hogy befolyásolhassa a későbbi döntéseket – rögzítette.

Orbán Viktor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a migráció kérdése újra az európai intézményi kereteket feszegeti. Nagyon nagy feszítő ereje van ennek a kérdésnek, mindenki elégedetlen a mostani helyzettel, és mindenki változást akar – tette hozzá. Közölte, a politikai vezetők változtatási szándéka előtt egy komoly akadály tornyosul, amelyen át kell törni, és ezt úgy hívják, hogy bírósági aktivizmus.

Kifejtette, „eldöntünk dolgokat”, a kormányok azokat végrehajtják, és a közös döntések beleütköznek először az európai, aztán pedig nemzeti bírói döntésekbe, és a migráció visszaszorítása érdekében elért eredmények egyszer csak „szétpukkannak”. Ez alól egyetlen ország kivétel: Magyarország, amelyik mindig a bírósági aktivizmus elleni lázadás pártján állt – hangsúlyozta.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, „nem hiszem, hogy meg tudjuk állítani a migrációt, ha nem lázadunk föl a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen”.

Elmondta, a plenáris ülés mellett munkacsoportokban is tanácskoztak, volt olyan munkacsoport, amely a gazdasági biztonsággal foglalkozott, volt, amelyik a migrációval. Orbán Viktor közölte, a tanácskozáson megköszönték Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két évvel ezelőtt útjára indította ezt az együttműködési formát.

A magyar miniszterelnök – aki az albán kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatót – kitért arra is: a tanácskozás résztvevői megállapították, szükség van a folytatásra, sőt erősíteni kell azt, és mindannyian vállalták, hogy a következő év májusában Albániában, Tiranában Edi Rama miniszterelnök vendégei lesznek.

Ma már nyilvánvaló, hogy a békepártiak tábora nő, az amerikai választással pedig a békepártiak tábora hatalmasra nőtt – mondta újságírói kérdésekre válaszolva Orbán Viktor.

A béke dolgát illetően nincs följogosítva, hogy olyan kérdésben képviseljen álláspontot, amelyben nem volt teljes egyetértés – közölte, hozzátéve: véleménykülönbségek vannak a háború folytatása vagy a gyors tűzszünet és béketárgyalás kérdésében.

„Mi nem győzelemről és vereségről beszélünk. Mi tűzszünetről beszélünk, emberéletekről beszélünk, a pusztítás leállításáról beszélünk” – fogalmazott, rámutatva, az amerikai választásokkal felálló új helyzetre Európának reagálnia kell. Ez nem megy egyik napról a másikra, de ma fontos lépést tettünk, hogy megtaláljuk azt a választ, ami az Európai Unió mind a 27 tagállama számára elfogadható lesz – jelezte.

Hozzátette, az EPC-csúcsot követően informális vacsora következik a huszonhét európai vezetővel, majd a pénteki uniós találkozó is alkalmat nyújt arra, hogy közelebb kerüljenek egy közös válaszhoz.

A magyar miniszterelnök a háborúval kapcsolatban egy régi magyar mondást idézett, miszerint „régi bűnnek hosszú az árnyéka”.

Szerinte ez intellektuálisan is igaz, azaz ha valaki a szükséges intellektuális munka nélkül kezd el cselekedni, akkor annak előbb-utóbb meg kell fizetni az árát. Kifejtette: a háború lényege a győzelem vagy a vereség, az európaiak azonban úgy mentek bele a háborúba, hogy nem tisztázták, mi a győzelem. Ha nincs definíciója a győzelemnek, honnan tudod meddig kell harcolnod? – tette fel a kérdést.

„Sosem tisztáztuk: a Krímet is vissza kell-e venni? Szevasztopol NATO-zászló? Moszkva? Mi a győzelem?” – fogalmazott, hozzátéve: mivel ezt nem határozták meg, nehéz megállni.

Rámutatott: ezt az intellektuális munkát nem tudják megspórolni, „vissza kell menni az elejére”, és újra föl kell tenni a kérdést: mit is akartak elérni. Reményét fejezte ki, hogy péntek estére közelebb lesznek az el nem végzett munka bepótlásához, mint voltak ma reggel.

Arra a kérdésre, hogy Putyin orosz elnök a háború-, vagy a békepárti táborban helyezkedik el, úgy reagált: most nem az orosz hanem a nyugati álláspontot, a NATO álláspontját beszélik meg, ki béke-, és ki háborúpárti. Most csak a nyugati közösségről szól, az oroszokról nem, nem ez a feladata – mutatott rá.

Az első lépésnek a tűzszünetet nevezte, mert értékelése szerint ez szükséges a kommunikációhoz, amely pedig előfeltétele a békekötésnek. Orbán Viktor aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ha túl sokat beszélnek arról, mi lesz a hosszútávú béke megoldása, akkor csökken az esélye a tűzszünetnek. „Most hagyják abba egymás megölését, ez az én ajánlásom” – rögzítette.

Az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós hitelről, amelyet az Európai Unió és az Egyesült Államok közösen finanszírozna azt mondta, felmerül a kérdés, hogy ha az Egyesült Államok nem vesz majd részt a finanszírozásban a jövőben, akkor Európa ezt hogyan oldja meg önállóan, egyáltalán kész-e erre.

Ráadásul ez az összeg nyilván nem lesz elég, jönnek majd újabb kérések, és felmerül a kérdés, hogy ezt ki fogja finanszírozni és miből, mely nemzet kész még ebbe beruházni – hívta fel a figyelmet.

Megjegyezte azt is, hogy az európai emberek egyre kevésbé akarnak finanszírozni egy olyan háborút, amelyet nem értenek, nem értik, mi a célja, meddig fog tartani, és hogy a szankciók eredményesek lesznek-e. Orbán Viktor kérdésre válaszolva azt is hangsúlyozta, hogy a béketárgyalások eredménye nem csak Ukrajna jövőjét határozza meg, hanem azt is, hogy milyen új biztonsági európai architektúra épül fel.

„Ha az európaiak szeretnének részt venni az európai biztonsági architektúra építéséről szóló tárgyalásokban, akkor fontos, hogy legyünk kommunikatívak minden féllel a háborúban, különben valaki más teszi ezt meg” – hangsúlyozta.

Az amerikai-magyar kapcsolatokra kitérve elmondta: ott sok minden elromlott az elmúlt négy évben, Magyarországnak diszkriminációt kellett elszenvednie sok területen. „Ezeknek a kijavítása lesz az első kérdése az együttműködésünknek az új adminisztrációval, és vannak gazdasági természetű terveink is, azokról majd időben fogok beszélni” – közölte.

A miniszterelnök a kapcsolatáról Donald Trumppal azt mondta, kétségkívül óriási esély Magyarország számára, hogy olyan közeli szövetségben van az Egyesült Államokkal, mint még soha. Ez lehetőségeket tartogat a számunkra, amelyeket ki is fogunk használni„ – emelte ki.

Hozzátette, hogy mindig büszke rá, ha azokkal harcolhat együtt, akik a mindenkori hatalmi elittel szemben próbálnak érvényt szerezni az emberek akaratának. Ezt hívják demokráciának – mutatott rá.

Arra is kitért: kereskedelmi kérdésekben Donald Trump amerikai elnök nagyon kemény tárgyaló partner, ezért szerinte „senkinek ne legyenek illúziói”, mert nehéz tárgyalások lesznek az Egyesült Államokkal a jövőbeni kereskedelmi struktúrával kapcsolatban.

Arra a kérdésre, hogy csütörtök este pezsgőzik-e a 26 európai vezetővel Donald Trump győzelme után, azt mondta: csak részben tartotta be erre vonatkozó korábbi ígéretét. Bontanak pezsgőt, de mivel Kirgizisztánban volt az elnökválasztás idején, ott mások a szokások, ezért a vodkakészletet „csapolták meg” és közösen örültek a fantasztikus eredménynek – jegyezte meg.

Orbán Viktor az illegális migrációval kapcsolatban emlékeztetett arra: 2015-ben, amikor a migrációs válság elkezdődött, az első dolga a magyar kormánynak egy lázadás volt.

„Fölépítettük a kerítésünket, amikor ez még ősbűnnek számított” – fogalmazott.

Hozzátette, azóta más országok is építenek kerítést, de ez már nem számít bűnnek. Aztán Magyarország bevezette azt a rendszert, amely az egyetlen megoldás a migrációra: hogy senkit nem szabad beengedni egy országba, amíg a kérelmét el nem bírálták – idézte fel, kiemelve: az elmúlt tíz évben egyetlen olyan javaslatot sem hallott, amely a magyar modellen kívül megoldást jelentett volna.

Ezt azonban ma jogszabályok nehezítik, Magyarországot például az Európai Bíróságon elítélték az egyetlen, védelmet jelentő megoldás miatt – nehezményezte. Leszögezte ugyanis: Magyarország nemcsak saját határait, hanem egész Európát védi, és nem fog beengedni ezután sem senkit.

Kiemelte: ma sincs más megoldás, csak az, ha sok ország lázad föl a mostani bürokratikus, dzsungelszerű szabályozások és a bírósági aktivizmus ellen. Amíg azonban ez a lázadás nem lesz európai méretű, addig semmi nem fog működni – jegyezte meg.

„Én vagyok az egyetlen miniszterelnök egész Európában, aki túlélte a migrációs krízist 2015 óta. És ennek csak egyetlen oka van, hogy mindig az emberek oldalán maradtam” – idézte fel. Szavai szerint ez biztonságot, határvédelmet és az otthonosság érzésének a megvédését jelenti. Aki nem ezt teszi, megbukik – figyelmeztetett.

További felvetésre, miszerint céljának tekinti-e, hogy az ellensúlyok és ellenőrzések rendszerét lebontsa az illegális bevándorlással kapcsolatban, illetve csökkenteni kívánja-e az igazságszolgáltatás jogosítványait, elmondta: vannak az alkotmány alapján hozott törvényeink, a migrációval kapcsolatban követjük a nemzeti jogszabályi utat.

Ugyanakkor az Európai Bizottság beperelte Magyarországot az Európai Bíróság előtt. Úgy döntöttek, hogy amit teszünk, az nem jó, hanem rossz, tehát fizetnünk kell, és módosítanunk kell a jogszabályunkat. Ha a jogszabályt anélkül változtatják meg, hogy módosítanánk az alkotmányt, akkor ez utóbbival mennek szembe, amit nem tehetnek meg – fejtette ki.

Leszögezte: az alkotmánymódosítás lehetősége a migrációval kapcsolatban lehetetlen.

Erre gondolt, amikor azt mondta, hogy ez csapdahelyzet, és ezt nevezte igazságszolgáltatási aktivizmusnak – fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint ugyanez a helyzet Olaszországban is.

Értékelése szerint a nemzeti kormányokat az bénította le az illegális migrációval kapcsolatban, hogy a nemzeti bíróságok nem a nemzeti jogot követték, hanem az európai bírósági ítéletet. Egyértelműnek nevezte, hogy szinte mindegyik országban az emberek többsége elveti az illegális bevándorlást, ugyanakkor rámutatott, hogy a nemzeti kormányok nem tudják a nép akaratát keresztülvinni.

A helyzet komplikált, nem olyan egyszerű, hogy csak fékek és ellensúlyok rendszeréről beszéljenek, az európai szuverenitásról van szó és a túlszabályozásról, ami elveszi nemzeti szintről a döntési lehetőséget és európai szintre emeli – jelezte.