Már viszik a migránsokat Albániába

A megállapodás alapján Olaszország öt éven keresztül akár havi háromezer migránst is elhelyezhet Albániában - írta a Magyar Nemzet.

Olasz hadihajókon érkeznek az illegális migránsok az albán migránsközpontba Fotó: Anadolu via AFP

Albániába érkezett az első olasz hadihajó, amely 16, nemzetközi vizeken feltartóztatott migránst szállított. Az esemény része annak az olasz–albán megállapodásnak, amely alapján Olaszország Albániában alakított ki menekültközpontokat a menedékkérelmek feldolgozására. 

Újabb mérföldkőhöz érkezett az olasz–albán migrációs együttműködés, miután az első olasz hadihajó megérkezett Albániába, hogy 16, nemzetközi vizeken feltartóztatott migránst szállítson. A migránsok — tízen Bangladesből, hatan pedig Egyiptomból — Líbia partjairól indultak útnak, de az olasz hatóságok megállították őket a tengeren. Őket az albániai Shengjin kikötőbe vitték, ahol megkezdődött menedékkérelmeik feldolgozása.

Ez az esemény egy szélesebb körű megállapodás része, amely szerint Olaszország Albániában hozott létre két menekültközpontot, hogy ott kezeljék a menedékkérelmeket. Az albániai központok célja a férfiak befogadása, míg a nők, gyermekek és sérültek továbbra is Olaszországban kapnak menedéket. Az első központ Shengjinben a beérkező migránsok szűrésére szolgál, míg a Gjader központban történik a menedékkérelmek feldolgozása.

Giorgia Meloni olasz kormányfő kedden a római szenátusban azt hangoztatta, hogy büszke arra, hogy Olaszország példát mutat az illegális bevándorlással szembeni fellépésben, miután megnyíltak a Róma és Tirana közötti megállapodás alapján felállított befogadó táborok Albániában.

Meloni hangsúlyozta, hogy Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Svédország is érdeklődést mutatott az olasz modell iránt, vagyis hogy Róma Európa területén, de nem uniós országban hozott létre táborokat. Meloni szerint a számok önmagukért beszélnek: tavalyhoz képest az idén már hatvan százalékkal csökkent az érkezések száma az észak-afrikai államokkal kötött megállapodásoknak köszönhetően.

Az olasz kormányfő a Sea Watch német civilszervezet bírálataira reagálva kijelentette, hogy szerinte kiderült az igazság az illegális migrációban szerepet vállaló civilszervezetekről és finanszírozóikról. Giorgia Meloni szégyenteljesnek nevezte a Sea Watch kijelentéseit, miszerint a parti őrség emberei az „igazi emberkereskedők”.

A miniszterelnök úgy vélte, a Sea Watch le akarja járatni az észak-afrikai országok és Olaszország parti őrségei tagjainak munkáját, és „szabad utat enged az emberkereskedőknek, akiket a Sea Watch ártatlanként tüntet fel, mintha véletlenül találnák magukat egy illegális bevándorlókkal teli csónakban”.

Meloni méltatlannak nevezte a német civilszervezet bírálatait, hangoztatva, hogy a kritika „fellebbenti a fátylat egyes civilszervezetek és finanszírozóik szerepvállalásáról”.

Az olasz kormányfő kedden elsőként a parlament felsőházában mondott beszédet az Európai Tanács október 17-én kezdődő ülését megelőzően. Felszólalásában kitért a Sea Watch olasz szekciójának közösségi bejegyzésére, amely bírálta a táborokat, amelyek Albániában a két ország közötti megállapodás alapján jöttek létre.

A pénteken megnyitott táborokba a következő órákban érkezik meg az első csoport, tizenhat egyiptomi és bangladesi férfi. A Földközi-tengeren vette fel őket az olasz parti őrség, és az olasz haditengerészet szállítja őket az albániai Shengjin táborába.

A Sea Watch szerint az „önjelölt patrióták Meloni vezette kormánya az adófizetők több százmillió euróját költi néhány ezer migráns deportálására és bebörtönzésére Albániában. Talán az olaszok adóját jobban is el lehetne költeni, befogadásra és integrációra elutasítás helyett”.

„Micsoda botrány! Egy kormány – amely egyértelmű mandátumot kapott a választópolgároktól – azon dolgozik, hogy megvédje az olasz határokat és megállítsa az emberkereskedelmet, konkrét tettekkel és nemzetközi megállapodásokkal” – reagált a közösségi médiában Meloni.

„Melyek lennének Meloni konkrét tettei? A parti őrségek finanszírozása, amelyeket igazi emberkereskedők alkotnak? Több ezer ártatlan bebörtönzése? Több millió olasz eurót elkölteni tengeren túli börtönökre?” – replikázott a közösségi médiában a Sea Watch.

Giorgia Linardi, a Sea Watch olaszországi szóvivője a La Repubblica című olasz napilapban kedden kijelentette, hogy a migránsok Albániába szállítását embertelen gyakorlatnak tartja.

Megjegyezte, a migránsokat az olasz hatóságok először egy katonai hajón szelektálják, mintha első és másodosztályú emberekről lenne szó, fennáll a családok szétszakítása veszélye, valamint veszélynek teszik ki a kiskorúakat is. Úgy vélte, Róma azért helyezi a migránsokat Albániába, mert „nem akar tanúkat”.

A kormányfő szolidaritását fejezte ki a közlekedésügyi tárcát vezető Matteo Salvininek és a hatáskörébe tartozó parti őrségnek, amelyek „folyamatos és részrehajló támadás alatt vannak politikailag elkötelezett szervezetek részéről, amelyek mindenkit gyűlölnek, aki a tömeges illegális bevándorlás megállításán dolgozik”.

Az albániai Shengjinben szerdán kikötött az olasz haditengerészet első migránsokat szállító hajója, amely a Róma és Tirana közötti új megállapodás alapján érkezett.

Az olasz haditengerészet hajója 36 órás út után futott be a kikötőbe, fedélzetén 16 bangladesi és egyiptomi származású férfival. Őket előregyártott épületekben szállásolják el, amíg a menedékkérelmüket feldolgozzák. Az első „feldolgozóközpont” a Tiranától 66 kilométerre északnyugatra fekvő Shengjinben épült, amely az újonnan érkezők regisztrálására és átvilágítására szolgál.

A Shengjin közelében fekvő Gjader városban a kérelmük elbírálására várókat helyezik el egy erre kijelölt létesítményben, majd különválasztják a menedékjogra jogosultakat azoktól, akik erre nem jogosultak, és az utóbbiakat kitoloncolják.

Olaszország két, magas falakkal és biztonsági kamerákkal körülvett feldolgozóközpontja az albán kikötőtől 20 kilométerre lévő Camp Gjaderben az olasz jog szerint működik,

olasz biztonsági szolgálattal és személyzettel, a bírák pedig Rómából videókapcsolaton keresztül tárgyalják az ügyeket.

A 2023 novemberében kötött megállapodás értelmében az olasz parti őrség a nemzetközi vizeken felvett migránsok közül havonta legfeljebb 3 ezer embert küldhet Albániába. A menedékkérőket először a hajó fedélzetén vetik vizsgálat alá, majd Albániába küldik őket további átvizsgálásra.

Emberi jogi csoportok megkérdőjelezték, hogy a menedékkérők számára elegendő védelmet biztosítanak-e Albániába való kihelyezésük alkalmával. Kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy ez megfelel-e a nemzetközi jognak.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kedden félresöpörte a kritikákat.

„Ez egy új, bátor, példátlan út, amely azonban tökéletesen tükrözi az európai szellemet, és minden adott ahhoz, hogy más, nem uniós nemzetekkel is követhető legyen” – mondta.

A két ország között létrejött megállapodás európai premier, amelyet a régió más vezetői is nagy figyelemmel kísérnek. A projekt öt évre szól, és évente mintegy 160 millió eurójába kerül Olaszországnak. A központok kapacitása kezdetben ezer fő lesz, ami hosszú távon 3 ezerre nő .

Shengjinben a bevándorlók azonosítása zajlik majd a menedékkérelmek elbírálásával, Gjaderben pedig a kiutasítandó illegális migránsokat helyezik el – közölte Fabrizio Bucci, Olaszország albániai nagykövete pénteken a táborok felavatásán.

A tervek szerint egyszerre háromezer főt befogadó táborokban kizárólag férfiak lesznek, a nőket és gyermekeket, valamint a betegeket Olaszországban helyezik el. A családokat nem választják szét.

„A két migránstábor elkészült, a mai naptól operatívak, és jövő héttől fogadják az első bevándorlókat” – mondta a nagykövet a shengjini kikötő térségében kialakított tábor bejárásán az őt kísérő olasz újságíróknak.

Az első felvételek szerint Shengjinben, amely hatvanhat kilométerre fekszik a fővárostól, Tiranától, konténerlakásokat alakítottak ki, de jutott hely egy kisebb kórháznak is.

A tábort 5 méter magas kerítés övezi, szögesdróttal megerősítve.

Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök tavaly novemberben írt alá öt évre szóló megállapodást az Európai Unión kívüli Albánia területén létesítendő migránstáborokról. A két tábor fenntartása 2028-ig 670 millió eurójába kerül az olasz államnak.

A táborokért az olasz belügyminisztérium felelős, olasz jogi hatáskör alatt lesznek, miközben az albán fél a táborok külső biztonságát garantálja.

Azokat a bevándorlókat szállítják Albániába, akiknek az olasz hatóságok nemzetközi vizeken nyújtanak segítséget, például a Tunéziából induló csónakok csoportjainak, még mielőtt olasz vizekre érkeznének.

Az eddigi gyakorlattal szemben az olasz parti őrség nem automatikusan Lampedusára vagy Szicíliába viszi őket, hanem Albániába.

A migránsok első állomása Shengjin lesz, ahol partot érnek, egészségügyi vizsgálatnak vetik alá és azonosítják őket, és ellátást is kapnak. Az elképzelések szerint Shengjinből legfeljebb 24 óra leforgása alatt, a migránsokat átszállítják a néhány kilométerre levő Gjaderbe.

A gjaderi tábort három szekcióra osztották: a legnagyobb rész – 880 fő számára – a menedékkérelmet benyújtóknak lesz fenntartva, a második részlegben azokat helyezik el, akiknek kérelmét elutasították, tehát illegális bevándorlónak számítanak, és kiutasítás vár rájuk. A tábor harmadik részét fegyintézetként használják a táborban bűncselekményt elkövetők számára.

Egyszerre háromezer embert tudnak majd a táborokban elhelyezni, a számítások szerint évente több mint 30 ezret.

A táborok megnyitásán részt vevő Edi Rama albán kormányfő hangsúlyozta, hogy egyelőre csak Olaszország nyit ilyen központokat Albániában.

Giorgia Meloni olasz kormányfő korábbi bejelentései szerint az albániai táborok rendkívüli lépést jelentenek, melyek más uniós tagállamok számára is például szolgálhatnak, mivel Olaszország elsőként próbálkozik táborok nyitásával nem a saját területén, de Európában maradva.

Matteo Piantedosi belügyminiszter szerint az albániai táborokra egyrészt az olaszországi migránsközpontok túlzsúfoltsága miatt van szükség, másrészt „elrettentő erejük” is lehet, hiszen az a tény, hogy a bevándorlók nem az olasz partokra érkeznek meg, számos esetben az indulásról való lemondást is jelentheti.