Minimális különbséggel nyertek a szocialisták Brandenburgban

Minimális különbséggel a szociáldemokraták végeztek első helyen a vasárnap tartott brandenburgi tartományi választásokon, megelőzve az Alternatíva Németországnak nevű jobboldali pártot. Az SPD a szavazatok 30,9 százalékát szerezte meg, az AfD pedig 29,2 százalékát. Ez az egyetlen olyan kelet-német tartomány, amelyet 1990 óta folyamatosan a szocialisták kormányoztak. A Politico elemzése szerint az AfD előretörése a német kancellár vesztét is jelentheti – számolt be róla az M1 híradó.

Megkönnyebbült ujjongással és tapssal fogadta az urnazárás után közzétett exit poll eredményeket a szociáldemokraták potsdami székházának udvarán összegyűlt tömeg. A ZDF német közszolgálati televízió szerint az SPD a voksok 32 százalékát megszerezve végzett az első helyen a tartományi választáson.

Dietmar Woidke szociáldemokrata kormányfő, aki 2013 óta különféle koalíciók élén vezeti Brandenburgot, óvatos derűlátással kommentálta az előrejelzést.

„Mint a történelemben annyiszor, a szociáldemokraták a jelek szerint ismét megakadályozták, hogy a szélsőségesek hatalomra jussanak”– mondta.

Nagy volt az öröm a jobboldali AfD székházában is. A felmérés szerint a bevándorlásellenes párt rendkívül szoros versenyben, alig néhány százalékkal lemaradva lett a második legnagyobb erő a helyi törvényhozásban.

„Ne feledjétek, hogy a kampányban rengeteg fiatal támogatónk volt. Mi vagyunk a jövő pártja. Az SPD és CDU a múlt, az ő idejük lejárt” – jelentette ki az AfD miniszterelnökjelöltje.

A két párt már a kampányban is fej-fej mellett haladt. Mindez arra utal, hogy az emberek változást szeretnének Németországban

– mondta a közmédia tudósítója, aki Potsdamban követi az eseményeket.

„A 2019-es választásokhoz képest az AfD Brandenburg tartományban is jelentősen gyarapodott, és ha megnézzük az országos közvélemény-kutatásokat, akkor a szövetségi kormányt alakító pártok népszerűsége összességében alacsonyabb, mint a legnagyobb ellenzéki erőnek számító CDU népszerűsége. Tehát az a kérdés, hogy a jövő évi Bundestag választásokig a szövetségi kormánypártok mennyire hallják meg az emberek szavát” – fogalmazott Noll Katalin.

Az AfD nem csak Brandenburgban erősödött: szeptember elején – történetében először – megnyert egy tartományi választást Türingiában, Szászországban pedig szoros versenyben lett a második.

A felmérések szerint az illegális bevándorlás mindkét esetben jelentősen befolyásolta a választók döntését, főként az elmúlt hónapokban történt iszlamista hátterű késes támadások után.

A tartományi választási eredmények az egész német politikai elitre sokkolóan hatottak – vélte az brüsszeli székhelyű Bruegel Intézet vezető elemzője.

„A jelenlegi berlini koalíció sokat veszített, miután két kisebbik pártja Türingiában be sem jutott a tartományi parlamentbe. Bizonyos értelemben ez egy tiltakozó szavazás a szövetségi kormány ellen, elsősorban az ellenőrizetlen bevándorlás miatt” – magyarázta az elemző.

Brandenburgban már a déli órákban a szokásosnál több szavazó jelent meg az urnáknál. Több mint 350 ezren levélben adták le voksukat, köztük a szociládemokrata német kancellár, Olaf Scholz , aki Potsdamban lakik családjával. Neki különösen sok a vesztenivalója, Németországban ugyanis egy év múlva szövetségi választásokat tartanak – emlékeztetett a Politico című lap, amely pénteki cikkében úgy fogalmazott: egy újabb tartományi vereség után „Scholz könnyen Joe Biden amerikai elnök sorsára juthat, ha a pánikba esett pártja félrelökné, hogy helyet csináljon egy olyan jelöltnek, aki elkerülheti az összeomlást a jövő évi szövetségi választásokon.”

Németország a múlt hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében, ami a kritikusok szerint veszélyezteti a schengeni térség szabad mozgásra vonatkozó szabályait.

A német rendőrség a Luxemburggal, Belgiummal, Hollandiával és Dániával közös határátkelőhelyeken indított ellenőrzést, kiterjesztve a Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös határátkelőhelyek korábbi ellenőrzését. Nancy Faeser belügyminiszter, aki elrendelte az ellenőrzéseket, azt ígérte, hogy a határon átutazóknak nem kell számítaniuk a forgalom jelentős zavaraira. Faeser egy hete hivatalosan bejegyeztette az új ellenőrzéseket az Európai Bizottságnál, azzal érvelve, hogy azokra a Németországba érkező migránsok nagy száma miatt van szükség.

Az ellenőrzések kezdetben hat hónapra szólnak, de meghosszabbíthatók. Az osztrák határon 2015 óta tartanak ellenőrzéseket. Bár a schengeni megállapodás 29 aláíró országa – amely az Európai Unió legtöbb tagját, valamint Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában – általában lehetővé teszi a szabad mozgást a belső határaikon, a migrációs helyzet és az iszlám terrorizmus veszélye miatt egyes határátkelőkön visszatértek az ellenőrzések.

A határellenőrzések lehetővé teszik a hatóságok számára a migránsok visszafordítását, ami sokkal egyszerűbb eljárás, mint a beutazás utáni kitoloncolás. Németország 2023 októbere óta mintegy 30 ezer olyan migránst fordított vissza, akiknek nem volt joguk az országba való belépésre. A migráció kérdése akkor került ismét a politikai napirend élére, amikor a múlt hónapban egy szíriai férfi három embert ölt meg egy tömeges késelés során a németországi Solingen városában.