Ursula von der Leyen mindent megígért, csak hogy megválasszák

Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság elnöke – derült ki, miután összeszámolták a szavazatokat az Európai Parlamentben. Von der Leyen 401 szavazatot szerzett, az újraválasztásához 360 voksra volt szükség. Bár az őt jelölő frakciókkal szűken ugyan, de meglehet a többsége, sokan mégis azt feltételezték, hogy lesznek úgynevezett kiszavazó képviselők, akik mégsem támogatják őt. A szavazás előtt sokan bírálták Ursula von der Leyen politikáját. Szakértők szerint az Európai Bizottság újraválasztott elnöke támadta a békemissziót, cserébe a háborúpárti koalíció megszavazta őt. Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója elmondta, magyar szempontból az újraválasztás újabb hektikus öt évet vetít előre.

„A magyar kormánypártok nem szavazták meg von der Leyent a bizottság élére, mert úgy érzik, a programbeszéd alapján a migráció, a háború és a genderideológia kérdésében nem várható változás. Ebból arra lehet következtetni, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság kapcsolata a következő öt évben sem lesz felhőtlen” – fogalmazott Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója.

A tudósító szerint ennek ellenére a gazdaság erősítésének, a versenyképesség növelésének, az európai védelem erősítésének és a migrációs eljárások unión kívüli országokba való kiszervezésének célkitűzésében a bizottság újraválasztott elnökének és a magyar kormány céljai egybeesnek.

Baraczka Eszter úgy véli, a konfliktusok borítékolhatók az Európai Unión belül is, ugyanis a

von der Leyen újraválasztását támogató 401 szavazat 56 százalékos többséget jelent, ami az Európai Parlament megosztottságát jelzi.

„Ráadásul az újraválasztott elnök annyi ígéretet tett, hogy egy diplomatát idézve: »három ciklus kellene ezek teljesítéséhez, ráadásul az ígéretek nagy része üti egymást«. A zöldek például azt követelik, hogy a belső égésű motorok 2035-ig történő kivezetése érvényben maradjon, a Néppárt azonban ennek visszavonását szeretné” – mondta Baraczka Eszter.

A tudósító arról is beszámolt, von der Leyen újraválasztását követően milyen történések várhatók.

A következő lépésben júliusban és augusztusban az uniós tagállamok biztosokat jelölnek az új Európai Bizottságba.

Von der Leyen legutóbb egy férfi és egy női jelöltet kért, most is erre lehet számítani.

Szeptember 2-án a bizottság bemutatja a biztosi kollégiumot és nyilvánosságra hozzák a megbízóleveleket. Eközben az Európai Parlament jogi bizottsága megvizsgálja, hogy a biztosok valamelyikénél nem áll-e fent összeférhetetlenség.

Szeptember 20-án a parlament kérdőíveket fog kiküldeni a jelölteknek, ezekre 29-ig kell válaszolni.

Szeptember 30. és október 4. között több körben a szakbizottságok meghallgatják a jelölteket, majd október 21-én az Európai Parlament a tervek szerint újra szavaz, akkor már az egész Európai Bizottságról – közölte Baraczka Eszter.

Az Európai Bizottság nem biztosított kellően széles körű hozzáférést a nyilvánosság számára a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére vonatkozó vételi szerződésekhez – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.

Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára kötött szerződéseket különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. A vásárlásokra az uniós bizottság 2,7 milliárd eurót szabadított fel mintegy egymilliárd adag vakcina beszerzésére.

Európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben uniós rendelet alapján hozzáférést kértek a megállapodásokhoz és más kapcsolódó dokumentumokhoz, hogy megértsék azok feltételeit és meggyőződhessenek arról, hogy a közérdeket védték. Mivel az Európai Bizottság csak részleges hozzáférést biztosított ezekhez a dokumentumokhoz, amelyeket szerkesztett változatban tettek közzé, az érintett európai parlamenti képviselők és magánszemélyek megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be az Európai Unió Törvényszékéhez. 2022 októberében az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított a koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban, miután fény derült arra, hogy

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.

Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben. Az európai ombudsman később arra kérte az uniós bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra. A botrány kirobbanását és az Emily O’Reilly európai ombudsman által 2022 januárjában lefolytatott vizsgálatot követően a The New York Times keresetet nyújtott be az Európai Bíróságon a bizottsággal szemben, miután a Bild magazin szintén beperelte a bizottságot a Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca vállalatok vakcinabeszerzési szerződéseinek nyilvánosságra hozatala érdekében.

Kiderült azonban, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket.

Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szöveges üzenetek múlékonyak, és nem tartalmaznak olyan fontos információkat, amelyek indokolnák, hogy bekerüljenek a testület dokumentumkezelő rendszerébe.

Azt állította továbbá, hogy a megállapodások közzététele sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.

Egy 2001-es uniós rendelet szerint adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos. Az uniós bíróság szerdán kihirdetett ítéletében megállapította:

az uniós bizottság nem bizonyította, hogy a vakcinák vásárlására vonatkozó dokumentumok szélesebb körű megismerése sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.

A bíróság megállapította azt is, hogy a keresetet benyújtó magánszemélyek megfelelően bizonyították a dokumentumok, valamint az érintettek neve, illetve személyes adatok nyilvánosságra hozatalának közérdekű voltát. Ugyanis – mint érveltek – csak a szóban forgó személyek nevének és szakmai vagy intézményi szerepének ismeretében lehetett volna megbizonyosodni arról, hogy az érintettek összeférhetetlenek-e vagy sem.

„Az Európai Bizottság ezenkívül nem vette kellőképpen figyelembe az összes körülményt ahhoz, hogy megfelelően mérlegelje a szóban forgó érdekeket, amelyek az összeférhetetlenség hiányához és az érintett személyek magánélethez való joga megsértésének kockázatához kapcsolódnak”  – írta közleményében az Európai Unió Bírósága.