Újabb hatalmas dróntámadás érte Ukrajnát

Oroszország szombat este ismét masszív dróncsapásokat mért Ukrajnára, többek a között a fővárosra, Kijevre.

Az ukrán légierő közlése szerint az érintett területek között volt Kijev, a fővárostól délnyugatra fekvő Vinnyica megye, az északkelet-ukrajnai, határ menti Szumi, valamint a központi Cserkaszi megye, továbbá a déli Mikolajiv város és a Fekete-tenger mellett fekvő Odessza kikötőváros.

A jelentések szerint az ország nagy részén robbanások hallatszottak. Korábban számos területen légiriadó volt érvényben. Az ukrán erők az éjszaka folyamán megsemmisítették mind a 37, Oroszország által indított támadó drónt – számolt be vasárnap az ukrán légierő főnöke.

„A légvédelmi harcban mind a 37 Sahíd típusú drónt lelőtték”

– közölte a parancsnok.

Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy 20 drónt semmisítettek meg az Odessza régióban. „Odessza megyében egy közigazgatási épületet megrongáltak a lehulló roncsok. Odessza városban a roncs egy lakónegyed udvarára zuhant. Szerencsére nem történt sérülés” – tette hozzá a tisztviselő.

A fokozódó orosz támadások miatt kimenekítettek 9907 lakost az északkelet-ukrajnai Harkiv körzetéből – jelentette be szombaton Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója.

Hozzátette, hogy éjjel két újabb orosz áttörési kísérletet vertek vissza. Előzőleg azonban az orosz erők több kilométernyit haladtak előre a frontvonalnál. Szinyehubov úgy ítélte meg, hogy az ukrán erők egyelőre ellenőrzés alatt tartják a helyzetet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AFP francia hírügynökségnek szombaton úgy nyilatkozott, hogy a térségben egy hete indított orosz támadás egy újabb átfogó hadművelet kezdete lehet.

Oroszország „mai állás szerint” nem tervezi Harkiv város elfoglalását, a harkivi régióban zajló orosz hadművelet célja egy ütközőzóna létrehozása az ukrán fél által lőtt orosz régiók védelmében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Harbinban az orosz sajtónak válaszolva.

„A határmenti területeken, köztük Belgorodban is, lakónegyedeket lőttek és sajnos továbbra is lőnek. De hiszen ott civilek halnak meg! Ez nyilvánvaló. Közvetlenül a városközpontot, a lakónegyedeket lövik. Nyilvánosan kijelentettem, hogy ha ez így folytatódik, kénytelenek leszünk egy biztonsági övezetet, egészségügyi övezetet létrehozni. Ezt tesszük” – mondta.

Putyin szerint

a Harkiv megyében támadó orosz csapatok szigorúan a terv szerint haladnak, és „a mai nappal nincsenek tervek Harkiv elfoglalására”.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy legitim elnök marad-e Volodimir Zelenszkij, miután május 20-án lejár a mandátuma, Putyin azt mondta, hogy erre elsősorban Ukrajna alkotmánybíróságának, az ország politikai és jogi rendszerének kell választ adnia. Megjegyezte, hogy Oroszország számára nem mindegy, kivel írhat alá fontos egyezményeket.

Megerősítette, hogy kész a megállapodásra, ugyanakkor kétségbe vonta Kijev és nyugati partnerei arra irányuló próbálkozásainak „épeszűségét”, hogy diktálják Moszkvának a béketárgyalások feltételeit.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország hajlandó lett volna megegyezni, de Ukrajna 2022 tavaszán „kidobta” az isztambuli tárgyalások eredményeként született, parafált dokumentumot, amint az orosz csapatokat visszavonták Kijev mellől.

„Természetesen a terepen kialakult realitásokból fogunk kiindulni. Ez magától értetődő” – mondta.

Elmondta, hogy azt, amit Ukrajna nem ért el azzal, hogy a harctéren eredménytelenül próbált meg győzelmet kicsikarni, nem fogja elérni a Svájcban összehívandó konferencia által megfogalmazott ultimátummal sem.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen feltételek mellett venne részt Oroszország ezen a tanácskozáson, rámutatott, hogy erről nincs értelme beszélni, mert Moszkva nem kapott meghívást az eseményre.

Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont pénteken azt mondta, hogy Oroszország „mai állás szerint” nem tervezi Harkiv elfoglalását, a térségben zajló orosz hadművelet célja egy ütközőzóna létrehozása a közelben fekvő orosz régiók védelmében.

Ha Ukrajna elegendő nyugati légvédelmi rendszerrel rendelkezett volna, az orosz csapatok nem tudták volna megrohamozni a kelet-ukrajnai Harkiv megyét a két ország közti államhatáron benyomulva – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben pénteken újságíróknak nyilatkozva.

Az államfő nehezményezte, hogy Ukrajna partnerei „nyolc hónapos szünetet tartottak” a döntésük meghozatalában az új fegyverek átadásáról. „Az orosz erők olyan távolságban vannak, ahonnan előnnyel rendelkeznek velünk szemben, ahonnan légibombákat és tüzérséget vethetnek be ellenünk” – szögezte le az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint.

Hangsúlyozta, hogy a „betonnal megerősített védelmi vonalakat” viszont az orosz csapatok Harkiv megyében nem érték el. Kijelentette, hogy az ukrán védelmi erőknek sikerült stabilizálniuk a helyzetet a régió északi részén, ahol az oroszok csupán tíz kilométer mélyen tudtak benyomulni Ukrajnába.

Zelenszkij szerint Ukrajnának nem lehet megtiltani, hogy nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat oroszországi területre,

mert ez úgyszintén Ukrajna védekezésének a része, nem pedig egy másik ország elleni támadás. Leszögezte, hogy ezeket a csapásokat a szürke zónában hajtják végre, ahonnan az orosz hatóságok kilakoltatták a civileket.

Beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter napokban tett ukrajnai látogatásának céljáról is. Azt mondta, hogy Blinken egyrészt kétmilliárd dolláros segélycsomagot „hozott”, másrészt az Egyesült Államok javaslatait a biztonsági garanciákra.

„A biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezete már létezik” – emelte ki. „Harmadrészben pedig megvitattuk Ukrajna jövőképét a NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatban. Az amerikaiak meghallgatták elképzelésünket, elfogadták ezt az információt, és visszajelzéssel tértek vissza” – mondta.

Volodimir Zelenszkij hangot adott meggyőződésének, miszerint Ukrajnának minden esélye megvan arra, hogy nyár elején megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, mert „rengeteg munkát végzett”, és közelebb hozta álláspontját a „nehéz partnerekkel is”.

„Mindent megtettünk annak érdekében, hogy Ukrajnával júniusban megnyíljanak a tárgyalások. Úgy gondolom, hogy ma már a nehéz partnerekkel is egyszerűbb lett, aktívan dolgozunk velük” – fogalmazott.

Néhány nap múlva, május 21-én jár le Volodimir Zelenszkij ukrán államfő ötéves mandátuma, a hadiállapotra hivatkozva azonban az országban nem tartanak új választásokat. Közben Zelenszkijt egyre többen kritizálják a hatalom kisajátítása miatt, amiért betiltotta az ellenzéki pártok egy részét, és hogy televíziókat záratott be.

Volodimir Zelenszkij filmproducer és színész 2019 májusában 73 százalékos fölénnyel győzte le ellenfelét, a 2014-től hatalomban lévő Petro Porosenko államfőt. A fiatal Zelenszkij akkor

átláthatóságot, a mindent átszövő korrupció megszüntetését, valamint a kelet-ukrajnai béke megteremtését ígérte.

 „Annak érdekében, hogy hőseink ne haljanak meg, mindenre készen állok. Nem félek a népszerűtlen intézkedések meghozatalától, és készen állok elveszteni a saját népszerűségemet is. És, ha szükség lesz rá, akkor kész leszek elveszteni az elnökséget is, csak, hogy béke legyen” – mondta még öt éve Volodimir Zelenszkij.

A választási sikert a színészből lett politikus az ország keleti és déli régiójában élő, többnyire orosz ajkú ukrán polgárok szavazatainak is köszönhette. Később azonban már többször tett úgy, mintha nem értene oroszul, és parlamenti többségével

maga is hozzájárult a kisebbségi nyelvhasználat visszaszorításához, saját anyanyelve betiltásához.

Népszerűsége, három évvel a megválasztása után, az orosz–ukrán háború kitörése előtt a padlón volt, amikor betiltott több ellenzéki sajtóorgánumot, köztük a legnézettebb ukrán televíziókat is.

Ezt követte az ellenzéki, oroszbarátnak kikiáltott pártok megszüntetése is.

Zelenszkij a háború alatt kezdte el visszanyerni népszerűségét, ami egy darabig szárnyalt, de mostanra ismét hanyatlik. Az ukránok jelentős része ugyanis nem elégedett a háborúval elért eredményekkel.

„Nem támogatom Zelenszkijt, akinek a politikája az ukrán nép ellen irányul. Az alkotmány őrének kellene lennie, és nem megsértőjének. Távozzon a hivatalából!” – mondta egy férfi.

Volodimir Zelenszkijnek jövő kedden jár le a mandátuma, Ukrajnában

a hadiállapotra hivatkozva azonban nem tartanak választásokat.

Emiatt többen is úgy vélik: az országnak május 21-e után illegitim vezetése lesz.

 „Az ukrán alkotmányban nem szerepel olyan cikkely, amely szerint ne kellene elnökválasztást tartani bizonyos cikluson belül. Ez a ciklus pedig az alkotmánybíróság szerint öt év. Külföldről majd meg fogják kérdezni: ki maga Volodimir Zelenszkij? Milyen joga van önnek nemzetközi szerződéseket aláírni?” – tette fel a kérdést Igor Moszijcsuk volt ukrán képviselő.

A kijevi vezetés a Zelenszkij elnök legitimitását firtató kérdéseket orosz propagandának tartja, amit a Kremlből irányítanak.

 „Fognak-e ezzel a témával foglalkozni az oroszok? Természetesen! Jogilag le van fektetve, hogy a hatalmat mindaddig a jelenlegi elnök gyakorolja, amíg egy új elnök nem veszi azt át. Miután nincsenek választások, új elnök nincs, ezért a jelenlegi elnök látja el továbbra is a feladatait” – mondta Mihajlo Podoljak elnöki főtanácsadó.

A párizsi olimpia alatti fegyverszünet ötletével kapcsolatban azt mondta, hogy nem igazán érti ezt a kezdeményezést,

mert semmi sem akadályozza meg Oroszországot abban, hogy közelebb helyezze haditechnikai eszközeit, és újult erővel lendüljön támadásba.

„Már kötöttünk tűzszünetet, de ez nem működik jól ezzel az ellenséggel. A tűzszünet nem akadályozza abban, hogy közelebb mozduljon, majd támadást indítson. Vagyis nem értem a részleteket. Számomra ez egyelőre úgy hangzik, mint egy elhalt történet” – jegyezte meg az ukrán elnök.