kulcsár edina
Beszédes hallgatás.
Forrás: Képernyőkép - Videa.hu
A Magyar Nemzet birtokába került vaskos információcsomag szerint egy javarészt gépjármű-bérbeadással foglalkozó céghez, a Bakony Rentál kft-hez rejtélyes külföldi forrásból 112,5 millió forint érkezett a 2019-es önkormányzati választás előtt.
A cég tulajdonosa egy bizonyos Mravik Zsolt. Ő pedig nem más, mint Karácsony Gergely bizalmasának, Tordai Csabának az élettársa.
Mravik Zsolton keresztül egy városházi közvetítő segítségével 75 millió forint vándorolhatott a Karácsony Gergely kampányát lebonyolító Mindenki Budapestért nevű szervezet vezetőjéhez, a főpolgármester másik bizalmasához, Perjés Gáborhoz.
Perjés rövid időn belül több részletben ezt a pénzt bankszámlára helyezte. Ezalatt Perjés ügyelt arra is, hogy mindig tízmillió forint alatti összeget helyezzen el egyszerre a bankszámlán.
Karácsony Gergely hazugságnak nevezte a Magyar Nemzet által feldolgozott információkat.
A főpolgármester ennek ellenére azt nem mondta ki, hogy nem érkezett külföldi pénz a kampányába. Ehelyett azt ecsetelte, hogy az összes kampánya minden magyar jogszabálynak megfelelő módon történt.
A Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy senkitől nem fogadtak el olyan adományt, amiért később bárki kért volna cserébe. Hozzátette, minden szempontból jogszabályszerű és helyes volt, amit tettek a kampány során.
A főpolgármester azonban azt a Magyar Nemzet kérdésére megerősítette, hogy Tordai Csabával napi kapcsolatban áll, rendszeresen beszélnek.
Kifejtette: Tordai az egyik legfontosabb munkatársa. Karácsony Gergely arra már nem válaszolt, hogy ezzel az üggyel kapcsolatban egyeztetett-e bármikor is Tordai Csabával.
Mint ismeretes, a 99 Mozgalom gyanús pénzügyeinek egyik kulcsfigurája Perjés Gábor, akire a sajtó legtöbbször csak Karácsony pénzhordó embereként hivatkozik, az ő törökbálinti ingatlanába van bejegyezve a 99 Mozgalom, ahol házkutatást tartott a NAV, ráadásul idén az adóhatóság pénzügyi nyomozói gyanúsítottként hallgattak ki egy embert az ötszázmilliós „mikroadományokkal” kapcsolatban. A gyanúsított pedig vélhetően nem más, mint Perjés Gábor, a 99 Mozgalom hivatalos képviselője.
Április 9-én Törökbálintra látogatott Karácsony Gergely főpolgármester, és fórumot tartott, amiről a helyi ellenzék vezetője, polgármesterjelöltje, Szőke Péter még közösségi oldalán is beszámolt. Azzal azonban nem dicsekedett el, hogy ezt megelőzően hol találkoztak egymással.
A Magyar Nemzethez eljuttatott videófelvételek és fényképek tanúsága szerint megbeszélést tartottak, nem is akárhol: Perjés Gábornál. Karácsony Gergelyen kívül pedig Lukácsi Katalin és Szőke Péter is jelen volt. Ez azonban további kérdéseket vet fel, nemcsak Törökbálint, hanem Karácsony Gergely vonatkozásában is. Hiszen mit keresett a főpolgármester egy olyan épületben, ahol a NAV nyomozói házkutatást tartottak, egy olyan embernél, akit valószínűleg gyanúsítottként hallgattak ki?
A Magyar Nemzet korábban megkereste Szőke Pétert, aki elismerte, hogy valóban létrejött a találkozó. Szőke egyébként úgy tett, mintha nem értené azt a szót, hogy „ellenzék”, és végig egy helyi civil szervezet elnökeként hivatkozott önmagára. Rövid értetlenkedés után annyit mondott csupán, hogy Törökbálint és Budapest között szeretnék szorosabbra fűzni az együttműködést, ezért találkozott Karácsony Gergellyel. Szőke viszont azt is elárulta – szintén egy kis értetlenkedést követően – , hogy adományokat is gyűjtenek a helyi kampányba, de szavai szerint nem erről egyeztettek.
Budapest, 2019. október 11. Karácsony Gergely közös ellenzéki fõpolgármester-jelölt, Zugló polgármestere a kerületi önkormányzat folyószámlájának kivonatát mutatja Szabó Rebeka zuglói alpolgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján az önkormányzat épülete elõtt 2019. október 11-én. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás
Több bűncselekmény elkövetésének gyanúját is felveti Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti kampányának külföldi finanszírozása, illetve annak gyakorlati megvalósítása – reagált lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán.
Az alkotmányjogász szerint többek között pénzmosás, hamis magánokirat felhasználása, költségvetési csalás, sikkasztás és a választás rendje elleni bűncselekmény is megvalósulhatott a Magyar Nemzetben feltárt 2019-es pénzmozgások, banki tranzakciók és adománygyűjtésről szóló jegyzőkönyvek kapcsán.
A Magyar Nemzet korábban részletes tényfeltáró cikkben mutatta be, hogy egy gépjárművek bérbeadásával foglalkozó cégen keresztül érkezett, mégpedig külföldről az a tekintélyes összeg, amellyel Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányát finanszírozták 2019-ben. Mindez a szerkesztőségünkhöz feltehetően a főpolgármester közvetlen bizalmi köréből kiszivárogtatott dokumentumcsomag eddig feldolgozott részéből derült ki.
Arról is beszámoltak, hogy a kampányt a Mindenki Budapestért Egyesület (Mibu) bonyolította le, ez a szervezet állta a költségeket, forrásokhoz pedig kísértetiesen hasonló módon jutott, mint a szintén Karácsony nevével fémjelzett 99 Mozgalom a 2021-es baloldali előválasztási kampányban.
A kulcsfigura itt is Tordai Csaba volt, aki Karácsony Gergely jó barátja és jelenleg jogi főtanácsadója a Városházán. Tordai régi baloldali káder, hiszen a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára volt Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon kormányzása idején. A már említett autókölcsönző cég, név szerint a Bakony Rental Kft. ügyvezető-tulajdonosa nem más, mint Tordai élettársa, Mravik Zsolt, aki szintén felbukkant az elmúlt években Karácsony Gergely környezetében.
Korábbi cikkükben cégadatok, jegyzőkönvek és bankszámla-kivonatok bemutatásával tárták fel, hogy milyen módon érkezett az autókölcsönző céghez egy rejtélyes külföldi tanácsadói szerződés címén 112 millió forint, majd abból 75 milliót egy, a Városházán dolgozó közvetítőn keresztül Mravik készpénzben továbbított Perjés Gáborhoz, a Mibu vezetőjéhez.
Perjés pedig az egyesület bankszámlájára több részletben befizetett alkalmanként tíz millió forintot meg nem haladó összegeket. Ezeknek a pénzeknek a „lepapírozását” szolgálhatták azok a – cikkünkben szintén bemutatott – jegyzőkönyvek, amelyek a Mibu állítólagos adománygyűjtő dobozainak felnyitásáról készültek.
Mindezekről kérdezték ifj. Lomnici Zoltánt, aki már a Bakony Rental Kft. külföldi megbízásával kapcsolatban is felvetett jogi aggályokat.
– Általánosságban ilyen esetekben a tanácsadói szerződés és a teljesítési igazolások tartalma vizsgálandó. Ha e kettő tartalma nincs összhangban, esetleg nem áll rendelkezésre a teljesítést alátámasztó okirat, az felvetheti annak a gyanúját, hogy nem volt valós teljesítés a pénzmozgás mögött, bűncselekmény történhetett. Ez további, az adózással kapcsolatos problémákat is generálhat, hiszen adott esetben olyan „költség-bevétel” elszámolására került sor, amely mögött szolgáltatás/tevékenység valójában nem volt – fejtette ki a szakértő. Hozzáfűzte, a büntető törvénykönyv ide vonatkozó passzusa szerint aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
– Amennyiben a pénzmozgás elfedésére valótlan magánokiratot használtak fel, hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kell felelniük – jegyezte meg. Arra is kitért, hogy ha a külföldi cég által kifizetett 112 millió forint esetleg bűncselekményből származott, úgy felvetődhet továbbá a pénzmosás gyanúja.
Arról is kérdezték a jogászt, hogy szabályszerűnek tekinthető-e a Perjésnek készpénzben átadott 75 millió forint. Erről ifj. Lomnici Zoltán úgy vélekedett, hogy vizsgálni kell a pénz átadásának a jogcímét, azt, hogy volt-e a pénzmozgás mögött olyan teljesítés (például szolgáltatás), amely – legalább látszólag – a jelzett összeg kifizetésének alapjául szolgált.
Amennyiben nem volt szerződés, vagy az abban foglaltak valós teljesítése nem igazolható, akkor itt is felvetődik a hamis magánokirat felhasználása vagy a pénzmosás bűncselekményeinek esetleges gyanúja. Sőt a Bakony Rental Kft. vonatkozásában is történhetett törvénysértés, ugyanis ha valós teljesítés nélkül fizetett ki 75 millió forintot az ügyvezető, akkor felvetődhet a sikkasztás és a hűtlen kezelés elkövetése is.
Az, hogy Perjés Gábor több alkalommal tíz millió forintot nem meghaladó összegeket befizetett a Mibu bankszámlájára, szintén jogi aggályokat vet fel. A jogász szerint az említett cselekmények felvethetik a pénzmosás bűncselekmény gyanúját. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az érintettek tudtak arról, hogy a külföldi eredetű pénz büntetendő cselekményből származott, és ezen vagyon eredetét elfedték vagy elleplezték, azzal is pénzmosást követhettek el.
Az egységes felsőbírósági gyakorlat szerint pedig nem költségvetési csalás, hanem hűtlen kezelés valósul meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a társaság vagyonából fiktív szerződések alapján teljesít kifizetést abból a célból, hogy a pénz – további fiktív szerződések láncolatán keresztül – végül támogatásként az érdekkörébe tartozó szervezethez jusson, az így kifizetett összeget pedig később a társaságot terhelő közteherből leírja.
A Mibu egyesület úgynevezett adománygyűjtő ládáinak felnyitásáról készült, és a Magyar Nemzet szombati cikkében szintén bemutatott jegyzőkönyvek kapcsán ifj. Lomnici Zoltán azt mondta: ezek szolgálhattak az egyesület számlájára az érintettek által készpénzben befizetett összegek eredetének elfedésére, ez az alvilágban „bevett gyakorlat”. A jegyzőkönyvek hiányossága jogsértésre utalhat, mivel az ilyen jellegű dokumentumok hiányos mivolta a pénz eredetének és céljának elfedését szolgálja.
Amennyiben így történt, akkor megvalósulhatott a hamis magánokirat felhasználása, illetve megvalósulhatott még költségvetési csalás vagy akár pénzmosás is.
– A cikkükben feltárt kampányfinanszírozási gyakorlat a jelenleg hatályos törvények szerint már egyértelműen bűncselekmény lenne – hívta fel a figyelmet a szakember. A júniusi önkormányzati választáson jelöltet állító bármilyen egyesületnek, pártnak vagy egyéb szervezetnek is meg kell felelnie a pártokra vonatkozó szabályozásnak, vagyis csak magyar természetes személyektől fogadhatnak el anyagi vagy egyéb támogatást a kampányok és a választási jelölő szervezetek finanszírozására vonatkozó szabályok módosítása nyomán. Tehát a 2019-ben történtek ma a választói akarat tiltott befolyásolására vonatkozó Btk. passzusba ütköznének és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.