Az orosz fenyegetés rémével sürgetik német politikusok a kötelező sorkatonaság visszaállítását. Ráadásul a többi tagállamra is rákényszerítenék ezt a megosztó intézményt: Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a napokban beszélt arról, hogy az Európai Unió egészére tenné kötelezővé a sorozást. A jelenlegi német kormány és az ellenzéke között még abban is konszenzus van, hogy kívánatosnak tartják a nők bevonását a hadseregbe.

Forrás: Német katona vesz részt NATO hadgyakorlatán az észak-lengyelországi Korzeniewóban 2024. március 4-én. (Fotó: Wojtek Radwanski / AFP) Fotó: AFP

Németországban, az Európai Unió legerősebb országában már szinte naponta kerül terítékre a 2011-ben eltörölt kötelező sorkatonaság újbóli bevezetése. Legutóbb Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke vetette fel ezt a kérdést egy választási beszélgetésen. A kiszivárgott információk szerint Weber nemcsak hazájában nevezte szükséges lépésnek a sorkötelezettség bevezetését, hanem az Európai Unió egészére nézve is sürgette az általános kötelező szolgálat bevezetését.

A V4NA brüsszeli forrásokból úgy értesült: Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd az uniós kötelező sorkatonai szolgálatot. Ehhez a hivatalban lévő német kormányban is megvan a politikai akarat, hiszen Boris Pistorius védelmi miniszter ugyancsak a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről beszélt a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen nemrégiben tartott beszédében.

Több lap is arról számolt be, hogy a német védelmi tárca már javában dolgozik a kötelező sorozás régi-új intézményének bevezetésén, ám a részletekről keveset tudni, mivel Olaf Scholz kancellár – a ZDF értesülései szerint – arra utasította Pistoriust, hogy „ne nyissa ki a témát” a választások előtt.

Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber) — *Olaf Scholz német kancellár. Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber*

Ráadásul a háborúpárti kancellárnak az ellenzék részéről sem kell ellenállással számolnia, hiszen a 2021-es választáson a hatalomból kiesett CDU (Kereszténydemokrata Unió) a május eleji pártkongresszusán ugyancsak felvette a programjába a németországi hadkötelezettség fokozatos visszaállításáról szóló javaslatot, amely szerint a fiataloknak egy bizonyos ideig a hadseregben vagy a szociális ágazatban kellene szolgálatot teljesíteniük.

Sőt abban szintén konszenzus van a CDU és a jelenlegi kormánykoalíció zászlóshajója, a szociáldemokrata SPD között, hogy a nőkre is kiterjesztenék a sorozást. Daniel Günther, Schleswig-Holstein tartomány CDU-s miniszterelnöke, valamint Eva Högl, a Bundestag szociáldemokrata védelmi biztosa egyaránt azt sürgeti, hogy az izraeli, a norvég és a svéd mintához hasonlóan Németországban is vonják be a hadseregbe a nőket, akik eddig önkéntesen szolgálhattak a Bundeswehrben.

Azt, hogy jelenleg mennyire más szelek fújnak a német politikában, mint akár csak a közeli múltban, jól példázza, hogy tizenhárom éve éppen egy CDU-s védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg hivatali ideje alatt törölték el a sorkötelezettséget. Ennek visszaállítását egyébként most úgy képzelik el, hogy a korábbi kötelező katonai szolgálatot először egyéves, úgynevezett társadalmi szolgálattá alakítják. A társadalmi szolgálat intézményének bevezetéséig a kereszténydemokraták javaslata szerint a sereg létszámigényének megfelelően hívnák be a fiatalokat.

A CDU részben az Európa biztonságát állítólagosan érintő orosz fenyegetéssel igyekszik igazolni a kötelező sorozásra vonatkozó elképzeléseit. A tipikus háborúpárti érvelés több másik tagállamban is visszhangra talált, köztük Finnországban, amelynek államfője, Alexander Stubb áprilisban arról beszélt, hogy Európának kevesebbet kellene beszélnie, és jobban fel kellene készülnie az orosz veszéllyel szemben. A többi európai országnak ajánlott megfontolandó intézkedések között Stubb megemlítette a hadkötelezettséget is, amely Finnországban egyébként már létező gyakorlat.

Kampány kezdődött az európai katonai sorozás bevezetésért