A magyar hadsereg a világ legmodernebb eszközeivel rendelkezik

A magyar kormány már nagyon régen felismerte, hogy védelmi képességeinket fejleszteni kell, ezért 2016-ban elindította az azóta is folyamatos haderőfejlesztést. Most ott tartunk, hogy a magyar hadsereg a világ legmodernebb eszközeivel rendelkezik – mondta el a hirado.hu-nak Palkovics László, az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatója. A volt innovációs és technológiai miniszter a hazai honvédelmi és hadiipari fejlesztések mellett a mesterséges intelligencia előretöréséről, és az általa kezdeményezett felsőoktatási modellváltásról is beszélt  a hirado.hu-nak.

– Nemrégiben egy konferencián arról beszélt, hogy a hazai védelmi ipar fejlődésében és a technológiai innovációk bevezetésében kiemelt szerepe volt a külföldi piacvezető cégekkel történő együttműködéseknek. Miért?

– A magyar kormány már nagyon régen felismerte, hogy védelmi képességeinket fejleszteni kell, ezért 2016-ban elindította az azóta is folyamatos haderőfejlesztést. Ez a döntés nemcsak új harckocsik és fegyverek beszerzésére vonatkozik, hanem a magyar hadiipar újraépítésére is. Ennek az újraépítésnek a leggyorsabb módja, ha meg tudunk győzni a hadiiparral foglalkozó vállalatokat, hogy ne csak eszközöket szállítsanak ide, hanem a magyar állammal, magyar cégekkel közösen is hozzanak létre gyártó vagy kutató-fejlesztő központot. Így születtek megállapodások az Airbusszal vagy a Rheinmetall-lal és egy sor más céggel.

„A magyar kormány már nagyon régen felismerte, hogy védelmi képességeinket fejleszteni kell” (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

– A magyar nagyvállalatok versenyképességét hogyan befolyásolhatják a védelemre és a haderőfejlesztésre fordított erőfeszítések?

– A hadiiparban vegyes vállalatok vannak, azaz a magyar államnak is van benne részesedése. Jelentős részében, mint a Rheinmetall esetében is, ők a többségi tulajdonosok, mi pedig a kisebbségi tulajdonosként, illetve az infrastruktúra tulajdonosaként jelenünk meg. A magyar vállalatok versenyképessége abszolút biztosított. Ami a versenyképesség tekintetében nagyon fontos, az a hazai beszállító cégek helyzete. Egyre több ilyen cég van, és mi minden segítséget megadunk a fejlesztés érdekében. Most közel ötven vállalatot fejlesztünk. Az a tapasztalat, hogy egy Európában és itthon is versenyképes autóipari beszállító cég gyorsan át tud állni a hadiipari követelményekre.

– A legtöbb ország az elmúlt időszak fegyveres konfliktusai után hirtelen kezdett el fegyverkezni. Nálunk a kormány már 2016-ban döntött a Magyar Honvédség modernizálásáról. Milyen okok vezettek ezekhez a fejlesztésekhez?

– Akkoriban még senki nem gondolt arra, hogy akár Európában is államközi háború törhet ki, de neki kellett állnunk a fejlesztéseknek, mert a védelmi és hadiipari képességeink gyengék voltak, és azzal is tisztában voltunk, hogy így nem tudjuk teljesíteni kötelezettségeinket a NATO-val szemben sem. Donald Trump a 2018-as brüsszeli NATO-csúcson azt mondta: „Kedves NATO-tagok, kedves európaiak! Én nem foglak benneteket megvédeni, ha ti nem tesztek meg mindent annak érdekében, hogy a saját védelmi képességeiteket fejlesszétek.”  Először 2006-ban határozta meg a NATO a GDP-arányosan 2 százalékos védelmi kiadás vállalását, amit 2014-ben a walesi csúcson véglegesítettek. Magyarország ezt nagyon komolyan vette, ezért már a határidő előtt egy évvel, 2023-ban elértük ezt a számot.

Orbán Viktor kormányfő (k) a Rheinmetall német hadiipari cég zalaegerszegi harckocsigyárának avatásán 2023. augusztus 18-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher).

– Aztán jött az orosz–ukrán háború…

– Nyilván most más a helyzet az orosz–ukrán, illetve az izraeli konfliktus miatt. Ezek a fegyveres háborúk rávilágítottak arra, hogy nem tört ki a világbéke. Most ott tartunk, hogy a magyar hadsereg a világ legmodernebb eszközeivel rendelkezik – legyenek ezek akár nagy harckocsik, Leopardok vagy gyalogsági harcjárművek, mint a Lynx vagy kézifegyverek. S ezeknek egy részét már itt gyártjuk Magyarországon.

„A magyar hadsereg a világ legmodernebb eszközeivel rendelkezik” (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula).

– Közben a mesterséges intelligencia is betört hazánkba. Ön szerint hol és milyen mértékben fogja ez rövid időn belül megváltoztatni a magyar átlagember életét?

– Inkább az a kérdés, hogy hol nem fogja megváltoztatni az életünket, illetve változtatja már most is. Rengeteg helyen nem látjuk a mesterséges intelligenciát, pedig befolyásolja az életünket.

– Például?

– Kezdve onnan, hogy amikor elmegyünk a boltba és egy árucikket meg akarunk venni, akkor nem biztos, hogy könnyen megtaláljuk, ha az emberek többsége nem azt szokta venni. Ezek mind mesterséges intelligencia általi alkalmazások: az alkalmazás elemzi a vevői szokásokat, s ezáltal rendezik át a boltok polcait, kínálatát. Ha felhívunk egy bankot, akkor ott már a döntéseket – például hitelbírálatok esetében – biztos, hogy az MI hozza. Ha elmegyünk egy kormányhivatalba vagy más állami intézménybe, akkor nagy valószínűséggel olyan digitális megoldásokkal találkozunk, amelyek mesterségesintelligencia-alapú megoldások. A képalkotó eszközök diagnosztikáját, a leletezést már nem az orvos végzi, hanem az MI. Az autókban a vezetést segítő rendszereket ugyancsak a mesterséges intelligencia irányítja. A mesterséges intelligencia már mindenhol jelen van.

 – Ön a győri Széchenyi István Egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke is. Az egyetemek modellváltásával kapcsolatban milyen tapasztalatai vannak?

 – Azt gondolom, hogy annál jobb dolog nem történhetett az egyetemekkel, mint hogy az államtól átkerültek olyan testületek fenntartásába, amelyek közel vannak az egyetemhez, és van viszonyuk az adott oktatási intézménnyel. Ez nem azt jelenti, hogy mindent jóváhagyunk, amit az egyetem akar, hanem megfelelő gondossággal foglalkozunk az intézmény ügyeivel, és nem mindenbe szólunk bele. Az egyetemek ezt a szabadságot úgy élik meg, hogy az autonómiájuk nőtt. Természetesen ehhez pénz is kell. Ezek az iskolák másfajta finanszírozási rendszerben működnek. Az állam ezekkel az intézményekkel szerződést kötött, amelyben az egyetemek leírják, hogy mit vállalnak az állami finanszírozásért cserébe. Így mindegyik fél tudja, hogy mire számítson. A modellváltás egyik nagy előnye, hogy szabadon tudnak az egyetemek vállalkozni, infrastruktúrát használni, szabadabban tudnak üzleti tevékenységet végezni. Ez egy egészen másfajta világot jelent.

Katonák a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek harcjárművezetõ gyakorlatán Tatárszentgyörgyön, az MH. Böszörményi Géza Csapatgyakorlótéren 2024. február 27-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd).

– Ezek az előnyök, de mik lehetnek a hátrányok?

– Óhatatlanul a rizikó is nagyobb azzal, hogy ezek az egyetemek magánegyetemek lettek. Itt nincs már állami védőháló, helyette az állammal van egy szerződése az intézménynek, amelyben vannak feltételek. Ha ne adj’ Isten, valamit nem teljesít az adott intézmény, például nem vesz fel annyi hallgatót, amennyit kellene, vagy több hallgató lemorzsolódik, akkor nem kap pénzt. A miniszterelnök mondta egyszer, hogy ezeket az egyetemeket kitettük a piacra, és a piacon maguktól kell megélniük. Az alapítvány és az egyetem vezetésének feladata, hogy a versenyképes működést biztosítani tudja. Ha nem tudja, pont úgy csődbe tud menni egy ilyen iskola, mint egy vállalat, amelyet nem jól menedzseltek. Nagyon fontos tehát a következetes, stratégiaalapú együttműködés, intézményirányítás.