tóth gabi
Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!
POLITIK
Létrehozva: 2024.03.17.
Módosítva: 2024.03.18.
Macron nem tágít: Szükség van a NATO-hadműveletre Ukrajnában
Világméretű konfliktus küszöbén állunk.
Macron francia elnök a szombaton este megjelent interjúban kijelentette, hogy „valamikor” szükség lehet a nyugati szárazföldi hadműveletekre Ukrajnában. A háborúpárti politikus a német és lengyel vezetőkkel való találkozás után adott interjút a Le Parisien francia napilapnak.
Mint arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, Macron a múlt hónapban nem volt hajlandó kizárni, hogy csapatokat telepítsenek Ukrajnába, amire Berlin és más európai partnerek szigorúan válaszoltak.
A francia elnök azóta sem mondott le az ötletéről, de hangsúlyozta, hogy a nyugati szövetségesek nem kezdeményeznek.
Lehet, hogy valamikor – nem akarok, nem fogok kezdeményezni – a helyszínen kell végrehajtanunk műveleteket, bármi legyen is az, hogy szembeszálljunk az orosz erőkkel
– mondta Macron a Le Parisiennek
Franciaország erőssége abban rejlik, hogy meg tudjuk csinálni
– tette hozzá.
A francia elnök hozzátette, hogy Európa sok országa ezen a véleményen van, így például a balti országok, Csehország, sőt Lengyelország is. Németország a maga részéről azonban továbbra is elutasítja az ötletet, hogy nyugati csapatok vonuljanak be Ukrajnába.
Mint a francia média beszámolt róla, ez volt az egyik oka annak, hogy a francia elnök gyorsan Berlinbe akart utazni, hogy „megakadályozza a fennálló stratégiai nézeteltérésekről szóló vitát”.
Ezek (a különbségek) nem léteznek
– mondta Macron az interjúban, és hozzátette:
Németország stratégiai kultúráját a nagy óvatosság, a be nem avatkozás és az atomfegyverektől való elhatárolódás jellemzi. Nagyon más, mint a francia modell, amely rendelkezik nukleáris fegyverekkel, s amely fenntartotta és megerősítette a hivatásos hadseregét.
A harmadik világháborúra is készen állnak a franciák?
Emmanuel Macron hozzátette, hogy Franciaország felkészül minden forgatókönyvre.
Hiba lenne, ha nem tennénk meg. Meggyőződésem arról is, hogy e forgatókönyvek egy részében mindenki a saját (stratégiai kulturális) modellje szerint vállalhatná a felelősségét
– jegyezte meg a francia elnök.
Macron, aki korábban azt mondta, hogy készen áll a tárgyalásokra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mert ezt felelősségének tekinti, hozzátette, nem szabad megijedni Putyin „félelemretorikájától”.
Nem egy nagyhatalommal állunk szemben. Oroszország egy nukleáris fegyverekkel rendelkező középhatalom, amelynek bruttó hazai terméke (GDP) sokkal alacsonyabb, mint Európáé, alacsonyabb, mint Németországé, Franciaországé
– hangsúlyozta Emmanuel Macron.
A francia elnök kijelentette az interjúban azt is, hogy nem fog gratulálni Putyinnak az oroszországi elnökválasztáson elért esetleges győzelméhez.
Macron háborús uszításai napról napra nyomon követhetők a médiában. A France2 francia köztelevíziónak és a TF1 francia kereskedelmi televíziónak adott interjúban a minap Macron úgy fogalmazott:
Ma, ha békét akarunk Ukrajnában, nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és határozottan, akarattal és bátran ki kell mondanunk, hogy készek vagyunk minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni a célunk elérése érdekében, vagyis azért, hogy Oroszország ne győzzön.
A francia szárazföldi erők vezérkari főnöke, Pierre Schille tábornok szerint Macron szavai „elsősorban politikai és stratégiai üzenetek” Oroszországnak az ilyen lépésekre való felkészültségről. A katonaság feladata ebben a helyzetben, hogy „a lehető legtöbb lehetőséget előkészítse annak érdekében, hogy segítse az elnököt a politikai és katonai döntésekben”. Öt nappal később, február 26-án Emmanuel Macron az Elyseé-palotában így válaszolt a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos kérdésre.
„A háborús dinamikában semmit sem szabad kizárni” – válaszolta habozás nélkül.
Emmanuel Macron hadurat játszik, de a gyermekeink életéről beszél ilyen hányaveti módon. A béke vagy a háború forog kockán hazánkban
– mondta erre a Nemzetgyűlés szélsőjobboldali frakciójának elnöke, Marine Le Pen.
Hogyan lett a galambból sólyom?
Milyen távolinak tűnik már a 2022 júniusa amikor Emmanuel Macron még azt javasolta, hogy ne „alázzuk meg Oroszországot”! A francia elnök most Ukrajna legerősebb szövetségesei közé szeretne tartozni, aki kész „korlátlan támogatást” nyújtani Kijevnek Moszkva veresége érdekében. Emmanuel Macron sokáig azt gondolta, hogy lehetséges és hasznos a párbeszéd Vlagyimir Putyinnal. Akik találkoztak Putyinnal tudják, mekkora mestere az egykori KGB-ügynök a befolyásolás művészetének. „Putyinban az a legszembetűnőbb, hogy nagyon-nagyon halk hangon beszél” – mondta egy francia miniszter, aki kétszer találkozott az orosz államfővel.
Vlagyimir Putyin gondolkodása egy háborús és revizionista logikába van zárva – mondják francia elnöki források. Az orosz és francia elnöki telefonbeszélgetések a háború kezdete óta egyre ritkábbá váltak, leginkább a bucsai mészárlás óta, tették hozzá.
Emmanuel Macron ugyanazon év szeptemberében adta fel közvetítői szerepét, miután az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű biztosításáról szóló utolsó eszmecserét folytatták.
„Volt még egy hosszú időszak, amikor továbbra is beszéltek Putyinnal, de ez egy ponton megszűnt” – indokolta ezt az irányváltást egy volt miniszter.
Emmanuel Macron megértette, hogy Putyin becsapta, mondta Volodimir Zelenszkij, aki március 11-én adott interjút a Le Monde-nak és a BFM-TV-nek.
Emmanuel Macron európai kollégái közül néhányan lesütik a szemüket az új „macroni irányváltás” után. A német kancellár, Olaf Scholz és az amerikai elnök Joe Biden is megdöbbent a kijelentései kapcsán. Egy diplomata szerint az Elysée-palota most a károk minimalizálására törekszik.
Emmanuel Macron harciasabb retorikája 2023. június 1-jén kezdődött. Aznap a francia elnök szót emelt Ukrajna gyors NATO-csatlakozása mellett, azt mondta, fel akarja gyorsítani az Európai Unió bővítésének ütemét, erős jelzést küldve ezzel Putyinnak. Ettől kezdve a katonák küldése a francia hatóságok által a legnagyobb titokban vizsgált lehetőséggé vált. Az Elysée-ben már 2023. június 12-én tartott védelmi tanács alkalmával említik.
„A katonaság szerepe az, hogy mindig a lehető legnagyobb lehetőségeket készítse elő, hogy segítse a köztársasági elnök politikai-katonai döntését” – magyarázza Pierre Schill, a hadsereg vezérkari főnöke.
„Ukrajna nem veszíthet. Ez a mi küldetésünk és érdekünk,” tette hozzá a francia főtiszt.
Párizst aggasztja az ukrán katonai erők gyengesége
Az ország újrafelfegyverzését az államfő a a január 16-i sajtótájékoztatón hirdette ki. Január 17-én az oroszok azzal vádolták Franciaországot, hogy zsoldosokat küldött az ukránok mellé, azt állítva, hogy közülük körülbelül hatvanan vesztették életüket Harkovban egy bombamerénylet során.
Vlagyimir Putyin csak az erőből ért
Február 12-én Párizs felfedte egy 193 oldalból álló, Portal Kombat nevű orosz hálózat létezését, amelynek célja, hogy a francia nyelvű közösségi hálózatokat hamis információkkal árassza el az ukrajnai háborúról. Emmanuel Macront bosszantják azok a bírálatok, amelyeket a katonai segélyek terén fogalmaznak meg Franciaországgal szemben. Ezek cáfolatára Franciaország március 4-én nyilvánosságra hozta a Kijevbe szállított fegyverek teljes listáját, amit eddig partnerei többségével ellentétben nem volt hajlandó megtenni.
Zelenszkijnek, aki Avgyijivka bukása másnapján Párizsba látogatott, és számára Macron hárommilliárd eurós katonai segélyt ígért anélkül, hogy ezt a költségvetésben rögzítették volna. Emmanuel Macron tudja, hogy Vlagyimir Putyin csak az erőből ért.
A harcias retorika a belpolitika része is lehet
Macron harcias offenzívája nem nélkülözi a választási hátsó szándékokat sem. Három hónappal az európai parlamenti választások előtt arról van szó, hogy Jordan Bardella pártját ki kell hozni az erdőből, megmondva neki, hogy válasszon: Kijev támogatása mellett vagy ellene van.
„Emmanuel Macron ötvözi az üzletet az élvezettel” – mosolyog a Demokraták és Függetlenek Szövetségének elnöke, Hervé Marseille.
De a francia elnök nemzetközileg kevéssé értett kezdeményezése nehezen érthető meg a franciák számára is, akik elutasítják a csapatok Odesszába küldésének gondolatát, összegezte a Le Monde cikke.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
