Újabb 4 Gripennel erősödik a Magyar Honvédség

Négy újabb Gripennel erősödik a Magyar Honvédség – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pénteken. Előzőleg Orbán Viktor miniszterelnök, svéd kollégájával közös tárgyalása után jelentette be a harci gépek megszerzését.

A Honvédelmi Minisztérium közleményében azt írta, Magyarország megnövekedett külföldi szerepvállalása és a megváltozott biztonsági környezet miatt szükségessé vált a légierő harcászati repülő képességének továbbfejlesztése.

Idézték a honvédelmi minisztert, aki bejelentette, hogy a meglévő 14 JAS-39 Gripen többcélú harcászati repülőgép mellé ezért a magyar kormány további négy JAS-39C beszerzéséről döntött.

A miniszter szerint az új beszerzések által erősödik Magyarország légierejének képessége az ország légterének nemzeti- és NATO-elvárások szerinti védelmére.

A tárca közleményében azt írta: Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a csúcstechnológiás többfunkciós harcászati repülőgép „kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik, mind légi harc, mind földi célpontok elleni hatékonyság, mind üzemeltetés tekintetében”.

A miniszter emlékeztetett arra: a Magyar Légierő gerincének számító Gripen-flottát nemzetközi szinten is ismerik és elismerik, a magyar JAS-39-esek három alkalommal védték a balti országok légterét a NATO missziójának (BAP) keretében, 2025-ben pedig újra ellátják ezt a feladatot.

Mindemellett szintén a magyar Gripenek látják el – Olaszországgal közösen – Szlovénia, valamint a V4 tagállamokkal együttműködésben Szlovákia légterének védelmét is.

A tárca tájékoztatása szerint a felek a flotta bővítése mellett a svédek által nyújtott logisztikai szolgáltatások hosszú távú, tíz éves meghosszabbításáról, valamint kiképzési együttműködésről is megállapodtak.

A HM közleménye idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki arról is beszélt, „a mesterséges intelligenciát alkalmazó Kiválósági Központ jön létre a Honvédelmi Minisztérium és a SAAB svéd hadiipari vállalat között létrejött együttműködési megállapodás alapján”.

A svéd fél részt vesz a többi közt a Magyar Légierő harcászati repülő képessége, illetve az azt támogató üzemeltetési kapacitások virtuális kiképzési szükségleteinek fejlesztésében is. Ehhez kapcsolódóan, a – magyar részről a Védelmi Innovációs Kutatóintézet NZrt. (VIKI) által koordinált – központban pilot projektként indul el a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásával támogatott karbantartási képzés – írták.

Mint ismert Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten fogadta Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt. A megbeszélés után közös sajtótájéjkoztatón jelentette be Orbán Viktor, hogy

további négy géppel bővíti Magyarország a honvédség Gripen vadászbombázó repülőgépflottáját.

Felidézte: a mostani kormánykoalíció első kormányzásának időszakában, 1998 és 2002 között vita volt arról, hogy Magyarországnak kell-e önálló légvédelmet fejlesztenie, és ha igen, akkor milyen technológiával, az első Orbán-kormány pedig a svédekkel való együttműködés mellett döntött, így állt rá Magyarország a Gripen rendszerre.

Jelezte: most fontos ponthoz érkeztek, mert a gépekről szóló szerződések kifutnak, ráadásul – folytatta – miután „csórók voltunk”, amikor az első Gripeneket megvettük, „nem tudtunk annyit venni, amennyire igazából szükségünk lett volna”.

Egyaránt szolgálják Svédország és Magyarország érdekét a két ország között pénteken megkötött megállapodások – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, miután pénteken Budapesten tárgyalt Orbán Viktor magyar kormányfővel.

Ulf Kristersson elmondta, a magyar kollégájával folytatott tárgyalás során megbeszélték többek között Magyarország közelgő uniós elnökségét, az EU stratégiai napirendjét és a két ország együttműködését biztonsági, védelmi kérdésekben. A megbeszélés konstruktív volt – értékelt.

Kiemelte, hogy a két ország pénteken két hadiipari megállapodást kötött meg, ezek értelmében többek között Magyarország négy további JAS-39 Gripen vadászbombázót szerez be Svédországtól.

A magyar légierő jelenleg 14 Gripent lízingel Svédországtól, ezek 2026-ban magyar tulajdonba kerülnek – jegyezte meg.

Ez a megállapodás megerősíti az európai biztonságot is – közölte, emlékeztetve arra, hogy a magyar Gripenek a balti légtér védelmében is részt vesznek, Svédország közelében. A Gripen Svédország büszkesége, ez az egyik igazán fontos svéd termék, amelyet a NATO-nak adhatnak a tengeralattjárók és a radartechnológiai fejlesztések mellett – mondta el.

Felhívta a figyelmet az erős kétoldalú üzleti kapcsolatokra is: Magyarországon 180 svéd vállalat működik, mintegy 170 ezer embert foglalkoztatva – emelte ki.

Ulf Kristersson méltatta Magyarország szerepvállalását a tudomány és az innováció területén, emlékeztetve arra, hogy Stockholmban tavaly két magyar tudós is Nobel-díjat vehetett át.

Elmondta azt is, hogy elsősorban a gazdaság, a versenyképesség és a belső piac vonatkozásában lát fejlődési lehetőséget a két ország kapcsolataiban, ezeken a területeken szakértői szinten folytatódnak majd az egyeztetések.

Az EU-elnökség, a NATO- és a biztonsági kérdések kapcsán pedig együtt vizsgáljuk meg, hogy mit tehetünk közösen, akár azzal, hogy erősítjük az euroatlanti ipari-technológiai bázist – fűzte hozzá.

Kiemelte: Svédország nem ért egyet mindenben Magyarországgal, de abban igen, hogy aktívabban kell együttműködni azokon a területeken, amelyeken egyetértés van.

Ulf Kristersson felidézte a két ország közös történelmét, és köszönetet mondott Orbán Viktornak a meghívásért.

Újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: amikor egy ország beadja csatlakozási kérelmét a NATO-ba, el kell fogadnia, hogy minden tagállam saját döntést hoz annak jóváhagyásáról. Ez néha gyorsan megy, máskor lassabban, mi pedig tiszteljük azt, hogy a magyar parlament magyar döntést hoz, ez nem formalitás – fejtette ki.

A két ország korábbi vitáiról szóló kérdésre felelve a svéd kormányfő osztotta Orbán Viktor álláspontját, miszerint érdemes együttműködni azokon a területeken, ahol egyetértés, közös érdek mutatkozik, emellett pedig nyitottnak és őszintének kell lenni nézetkülönbségek esetén.

Jól ismert tény, hogy Svédország számos kérdést máshogy lát az EU-ban, mint Magyarország, de igyekeznek kompromisszumokat kötni egymással, most pedig közös együttműködést kezdenek a NATO-n belül is – közölte Ulf Kristersson.

Értékrendbeli különbségek vannak Magyarország és Svédország között, de ezek kezelhetők – jelentett ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

A kormányfő kifejtette: voltak függőben lévő katonai, fegyverzeti kérdések, és azt mondta a kormánypárti frakciónak, érti az ellenállást és indokoltnak is tartja, de adjanak időt számára a bizalom kiépítésére. Többször is beszélt a svéd miniszterelnökkel és ennek a folyamatnak a lezárása történik meg pénteken Budapesten.

Orbán Viktor közlése szerint az összes függőben lévő ügyet elrendezik, kötnek hadiipari, katonai megállapodásokat és a katonai együttműködésről is lefektetnek néhány döntést és irányt.

A miniszterelnök rámutatott: azt el kell fogadni, hogy nem vagyunk egyformák. Svédország más értékek szerint rendezi az életét, mint Magyarország.

Magyarország egy keresztény kultúrájú ország, a keresztény értékek alapvetőek a társadalmunkban – mondta.

„Mi egy családközpontú ország vagyunk, és azokat a modern konfigurációkat, amelyek Európában elterjedtek, a magyarnak nem veszi be a gyomra”

– fogalmazott a kormányfő, aki kiemelte: Magyarország békepárti, míg Svédország háborúpárti az orosz–ukrán konfliktusban.