Két megállapodás született Svédország és Magyarország között

Svédország miniszterelnökét fogadta Budapesten Orbán Viktor. A téma Magyarország és a skandináv ország védelmi és biztonságpolitikai együttműködése.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök tárgyal Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel a Karmelita kolostorban.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor arról beszélt, hogy eredményes megbeszélésen vannak túl a svéd féllel. A kormányfő kiemelte: a pénteki találkozó egy hosszú folyamat fontos állomása, egy bizalom-újraépítési folyamat volt.

„Egy hosszú folyamat végállomása a mostani, ami a bizalom helyreállításáról szólt. Sikerült tisztázni a jószándékainkat.”

A kormányfő azt mondta: a magyar külpolitika alapelve, hogy barátokat kell gyűjteni. Köszönetet mondott a svédeknek az 1956-os magyar menekülteken való segítésért, és a befogadásukért. Majd úgy folytatta: amikor az EU-csatlakozásról tárgyalt Magyarország, akkor Svédország döntő partnere volt hazánknak. A kormányfő kifejezte: ma is jó szívvel emlékezik arra, hogy a skandináv ország a gyorsabb befogadás mellett érvelt.

A kereskedelmi együttműködést igazi sikertörténetként értékelte Orbán Viktor. Azt mondta: 2010-hez képest megdupláztuk a forgalmat, a 3 milliárdos érték felé haladunk. Emellett a nukleáris energia terén is együttműködnek a brüsszeli politikában.

A legfontosabb téma azonban a védelmi együttműködés volt a tanácskozáson. Ezzel egy hosszú tárgyalássorozatot zárt le a két fél. Orbán emlékeztetett: 1998 után komoly vita volt Magyarországon arról, hogy kell-e önálló légvédelem. Az első Orbán-kormány akkor a svéd Gripenek mellett döntött, és azóta is ezen az úton halad. A Gripenekről szóló szerződések azonban kifutnak, ezért van szükség most új megállapodásra.

A két fél két megállapodást írt alá a Gripen-bérlések feltételeinek módosításáról, és az ahhoz kapcsolódó logisztikai eszközök támogatásáról. Egyrészt meghosszabbították az eddigi szerződést, másrészt megállapodtak arról is, hogy négy további Gripen vadászgépet szerez be Magyarország.

Orbán Viktor közlése szerint az összes függőben lévő ügyet elrendezik, kötnek hadiipari, katonai megállapodásokat és a katonai együttműködésről is lefektetnek néhány döntést és irányt.

A magyar miniszterelnök már pénteken reggel a svéd lapok címoldalára került. Akkor, amikor tárgyalásai az érkező svéd kormányfővel még meg sem kezdődtek.

Miközben pénteken Magyarországra érkezik Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, a magyar kormányfő, Orbán Viktor reggel interjút adott a Kossuth rádióban, mely érintette a svéd NATO-csatlakozás kérdését is. Nem meglepő, hogy a miniszterelnök szavai még azelőtt a svéd lapok címlapjára kerültek, hogy Kristersson gépe még le sem szállt – szúrta ki a Világgazdaság.

A svéd sajtó Orbán azon szavait emelte ki a címlapon, mely szerint pénteken katonai-ipari együttműködésre lépünk Svédországgal. 

Az Expressen arról is ír, hogy Kristersson szerint nem folynak tárgyalások, és arról is, hogy Svédországban fel sem merült a 2026-ban lejáró, a magyar légierő által bérelt Gripenek szerződésének módosítása.

A vadászgépeket a 2026-ban lejáró lízing után a szerződés szerint Magyarország meg fogja venni – olvasható a VG cikkében. A svéd lap szerint ez a menetrend nem valószínű, hogy megváltozik Kristersson látogatásával. Orbán és svéd kollégája dél körül tarthat majd közös sajtótájékoztatót a megbeszélésről. Az Országgyűlés – több mint egyéves huzavona utána – a tervek szerint hétfőn szavaz a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról. Svédország azután hagyott fel több évtizedes semlegességével, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen.

A több mint egy évszázados múltra visszatekintő svéd–magyar diplomáciai viszony az elmúlt években elsősorban a gazdasági együttműködésekre fókuszált. Herman Wrangler akkori svéd külügyminiszter 1920. november 12-én jelezte Magyarországnak a diplomáciai viszonyok kiépítésének szándékát. 

Az Observatory of Economic Complexity adatbázisában 1995-től érhetők el a két ország közötti termékforgalmi adatok. Ahogyan az alábbi ábrán is látható, a kereskedelmi forgalom az ezredfordulót követően nőtt meg jelentősen. Az azóta eltelt bő két évtizedben az 1995–2000 közötti átlagos 300 millió dolláros importforgalom a 2,5-3-szorosára, 700–900 millió dolláros összeg közé emelkedett. A hazánkból Svédországba irányuló áruforgalom is dinamikus bővülést produkált, míg 2000-ben 259 millió dollár értékben exportáltunk a skandináv országba, addig három évvel ezelőtt már 2,07 milliárd dollár értékben.

A Flourish chart

Az elmúlt években a kétoldalú kereskedelmi együttműködés és a vállalati szektor aktivitása dinamikusan fejlődött. Az Ericsson, egy nemzetközileg működő svéd távközlési cég, már több mint száz évvel ezelőtt alapított leányvállalatot Magyarországon, és ezt követően számos népszerű svéd vállalat döntött úgy, hogy befektet az országban. Az 1989-es év kulcsfontosságú esztendő volt, amikor számos svéd társaság kezdett el üzleti tevékenységet folytatni Magyarországon. 2020-ra már megközelítőleg 180 svéd vállalat működött Magyarországon, közel húszezer munkavállalót foglalkoztatva.

Sajtóértesülések szerint nagyszabású hadiipari megállapodás is aláírás előtt áll Magyarország és Svédország kormánya között, amelynek keretében a Magyar Honvédség újabb Gripen vadászrepülőgépeket szerezhet be. Ez összhangban van a magyar kormány azon célkitűzésével, hogy – különösen az orosz–ukrán háború tekintetében – a magyar hadseregnek ütőképesnek kell lennie a potenciális támadók elrettentése érdekében, továbbá újabb lendületet adna a közel húszéves múltra visszatekintő magyar–svéd védelmi együttműködésnek.