kulcsár edina
Létrehozva: 2024.01.09.
Soros emberei elfoglalták a lengyel köztévét
Gondosan kitervelt akció.
A lengyel köztelevízió puccsszerűen pozícióba juttatott új vezetésébe régi balliberális szereplők kerültek. Tomasz Sygut, a köztévé igazgatótanácsi elnöke a közösségi médiában nem is nagyon titkolja elfogultságát. Sygut, és régi társa, Marek Czyz karrierje több ponton is kapcsolódott a Lengyelországban is befolyásos Soros-világhoz.
Az új lengyel kormány kulturális és örökségvédelmi minisztere, Bartłomiej Sienkiewicz december közepén felmentette a lengyel köztévé (Telewizja Polska – TVP), a közszolgálati rádió (Polskie Radio – PR) és az állami hírügynökség (Polska Agencja Prasowa – PAP) vezetőit és felügyelőbizottságait. December 20-án a TVP újonnan létrehozott felügyelőbizottsága a köztévé élére nevezte ki Tomasz Sygutot, aki 2016 előtt is a lengyel balliberálisok fontos embere volt a köztelevíziónál.
Sygut életútját azért is érdemes röviden áttekinteni, hogy láthatóvá váljon: nem a propagandisták eltüntetéséről szól az, ami a lengyel köztelevízióban történik, éppen ellenkezőleg.
Az 1978-as születésű médiamunkásnak 2002 júliusa és 2006 áprilisa között számos cikke jelent meg a Przeglad néven futó baloldali hetilap hasábjain, mely lap tulajdonosa a Fundacja Oratio Recta kiadó. Az alapítvány elnöke egyben a Przeglad főszerkesztője is, Jerzy Domanski. Domanski a 80-as években a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának sajtóosztályát vezette, tehát egy kommunista állampárti propagandista volt.
Az ő kezei alatt indult a lengyel köztelevíziót Tuskék akaratának megfelelően elnöklő Sygut karrierje.
Sygut később a Super Express néven ismert országos bulvárnapilapnál is dolgozott, melynek a ZPR Médiacsoport a tulajdonosa. A ZPR-nek van közös projektje a Soros György által 2019-ben megvásárolt Eurozet-csoporttal.
Sygut 2011 februárjától 2015 végéig a lengyel köztévénél tevékenykedett, ez idő alatt volt a TVP Polonia programtitkára, majd 2013-ban a TVP Info igazgatóhelyettese lett. 2015 augusztusában a lengyel Televíziós Hírügynökség (TAI) igazgatójává nevezték ki. Több más vezetővel, igazgatóval együtt 2016. január elsejével távozott a TVP-től, nem sokkal a konzervatív jobboldal választási győzelmét követően, méghozzá egy látványos és összehangolt felmondási akcióval.
Sygut a köztévétől való távozását követően korábban több mint két évig főszerkesztője volt a szintén a ZPR Médiacsoporthoz tartozó Nowa TV-nek, amely 2016 őszétől kezdett műsorokat sugározni. Sygut ekkoriban a 24 óra című híradó felelős szerkesztője is volt. 2018 végén aztán a 24 óra szinte teljes csapata távozott a Nowa TV csatornától, de a felelős szerkesztő természetesen puha talajon landolt.
2019-től Sygut a varsói és az agglomerációs buszjáratokat üzemeltető közlekedési vállalatnál dolgozott, melynek tulajdonosa a Rafał Trzaskowski által irányított varsói önkormányzat. A balliberális Trzaskowski régi Soros-szövetséges, többek között az OSF által pénzelt New Pact of Europe projekten, az ECFR nevű szervezeten és a Báthory Intézeten keresztül. Mindemellett Soros embere segítette a balliberális, Tusk-párti Trzaskowski kampányát a 2018-as helyhatósági választásokon is.
Ilyen előzményeket követően érkezett vissza Sygut a köztévébe 2023 végén. Érdemes megjegyezni, hogy a kinevezésével szinte egy időben jelentették be azt is, hogy az a Marek Czyz is visszatér a TVP képernyőjére, akinek karrierje több helyen is összefonódik Sygut életútjával. Hozzá hasonlóan ugyanis szintén 2011-től 2016-ig dolgozott a lengyel köztévénél, majd 2016 és 2018 között is együtt voltak Nowa TV alkalmazásában. Éppen Czyz volt annak a 24 óra című hírműsornak a vezetője, amelynek a felelős szerkesztője Sygut volt. A Nowa TV teljes szerkesztőségének felmondása után átmenetileg különváltak útjaik. Czyz aztán nemrég végül a Soros György által évekkel korábban megvásárolt Radio Zet hírigazgatói posztját hagyta ott Sygut felkérésére azért, hogy újra csatlakozhasson a köztévéhez.
Egyébként a Soros-médiából érkező Czyz volt az, aki nemrég teátrálisan beolvasta a lengyel köztévében, hogy a PiS által kreált „festmények” helyett végre „fényképeket”, azaz tényeket mutatnak majd be. Ugyanakkor a Remix News beszámolójából kiderül, hogy a régi balliberális propagandisták eddig nem okoztak csalódást, ugyanis szinte azonnal Tusk-párti propagandát kezdtek sugározni.
Mindez nemcsak az ismertetett előzmények miatt nem meglepő, hanem Sygut közösségi médiás oldalának vizsgálata alapján sem. A Tomek Sygut néven szereplő új tévéelnök közösségi médiás kedvelései között több baloldali lengyel politikus és a varsói városvezetéshez köthető személy, illetve rengeteg balliberális médium található. Így többek közt a Soros Györgyhöz köthető Radio ZET oldala is.
Jól látható tehát, hogy miután Sorosék embere, Adam Bodnar lett az új lengyel igazságügyi miniszter, immár a lengyel köztelevízió új vezetéséről is elmondható, hogy több ponton is kapcsolódik a Lengyelországban is befolyásos Soros-világhoz.
Alig pár nap telt el a hatalomra kerülése után, és a Donald Tusk vezette új balliberális lengyel kormány azon nyomban alkotmány- és törvényellenes, a demokratikus jogállam elveit kirívóan megsértő, erőszakos politikai tisztogatásokba kezdett az ország állami intézményeiben.
Bartlomiej Sienkiewicz lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter a hatályos alkotmányos és törvényi előírásokat felrúgva, a lengyel alkotmánybíróság előzetes figyelmeztetése ellenére egy általános kötelező erejű jogforrásnak nem minősülő parlamenti határozat alapján, azonnali hatállyal felmentette a lengyel közmédia vezérigazgatóit és új – a politikai baloldalnak kedvező – felügyelőbizottságokat alakított ki a „közszolgálatiság helyreállításának” jelszava mentén – számolt be a Tűzfalcsoport.
Alkotmányos válság
A balliberális lengyel vezetés ezzel a lépésével egyszerre sértette meg a lengyel alkotmány 2. cikkét („A Lengyel Köztársaság demokratikus jogállam, amely a társadalmi igazságosság elveit alkalmazza”), 14. cikkét („A Lengyel Köztársaság biztosítja a sajtó és az egyéb média szabadságát”) és 54. cikkét („Mindenki számára garantált a véleménynyilvánítás, valamint az információszerzés- és terjesztés szabadsága”), valamint a lengyel közmédia vezetőinek kinevezését és felmentését rendező, a nemzeti médiatanácsról (RMN) szóló törvényt.
Mindemellett súlyosbító körülmény, hogy az önmagában véve is alkotmány- és jogellenes döntést a hatalom a rendőrség igénybevételével, fizikai erőszakkal, illetve az azzal való fenyegetéssel igyekszik kikényszeríteni (amint azt kezdetben Gyurcsány Ferenc is tette 2006 elején, amely később példátlan terrorrá eszkalálódott).
Ugyanakkor nem a közszolgálati tájékoztatás az egyetlen terület, ahol a Tusk vezette balliberális koalíció az alkotmányos kereteket semmibe véve, és a törvényhozás útját megkerülve, jogszabálynak nem minősülő parlamenti határozattal kívánja keresztül vinni önkényes akaratát.
A lengyel parlament alsóházának (szejm) baloldali többsége ugyancsak határozatban szólította fel lemondásra a bíróságok függetlensége felett őrködő Igazságszolgáltatási Tanács (KRS) bíró tagjait, akiknek elsődleges feladata a kinevezésre jelölt bírák előzetes véleményezése.
A magyar baloldal felszámolta volna a jogállamiságot
A demokratikus jogrend és alkotmányos működés ilyen jellegű, szisztematikus felszámolásának tervével és logikájával már a magyar választópolgárok is találkozhattak, hiszen a lengyel példa a hazai ellenzék 2022-es kampányígéreteivel mutat párhuzamot.
Ismert, hogy a magyar politikai baloldal és annak holdudvara már több mint tíz éve azon dolgozik, hogy egy esetleges választási győzelem esetén – szubjektív igazságérzetükre hivatkozva – miként tudják alkotmányos puccsal „helyreállítani a jogállamot”.
Ezen gondolatok és jövőbeni törekvések a 2022-es választási kampány időszakában manifesztálódtak, amikor több ismert baloldali jogász Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! címmel közölt közös publikációt a Népszava hasábjain, amelyben részletesen levezették, hogyan valósítanák meg a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló illegitim és antidemokratikus terveiket.
Egyszerű többséggel érvénytelennek nyilvánították volna az alaptörvényt
A koncepció szerint egy új, baloldali többségű Országgyűlésnek az első ülésnapján át kell vennie az Alkotmánybíróság jogkörét, majd – a Lengyelországban most tapasztaltakhoz hasonlóan – egy országgyűlési határozattal és a szükséges választói legitimáció hiányában, egyszerű többséggel érvénytelennek/semmisnek kell nyilvánítania az egész jogrendszer alapját képező alaptörvényt, illetve a rendszerváltás óta érvényben lévő kétharmados törvényeket.
A baloldali jogászok által „alkotmányos jogállami rendszerváltásnak” nevezett, ám valójában az alkotmányos rend jogellenes megdöntését célzó elgondolást azonnal magukévá tették az ellenzéki térfél politikai szereplői.
Márki-Zay Péter kinevezte közjogi stábjának élére Fleck Zoltánt, a javaslat egyik kidolgozóját, a Soros György alapítványa által létrehozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) igazgatóját. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke az „alkotmányos keretek szétfeszítéséről” beszélt, míg felesége, egyben pártja akkori miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára úgy fogalmazott, hogy az alaptörvényt „egy csuklómozdulattal kell a kukába hajítani”.
A közmédia rendszere ellen irányuló baloldali nyomásgyakorlási és beavatkozási kísérletek Magyarországon is visszatérők.
S bár a közhatalmi pozíciók eltérők, mégis, ami a törvényességet illeti, a közmédiát érintő aktuális lengyel folyamatok éles párhuzamot mutatnak a magyar ellenzéki képviselők közszolgálati médiát befolyásolni törekvő 2018 decemberi akciójával is, amikor baloldali politikusok egy csoportja mentelmi jogával visszaélve, jogellenesen és fizikai erőszakot alkalmazva hatolt be az MTVA székházába, ahol fenyegetőleg fellépve, verbálisan és a személyiségi jogokat semmibe véve félemlítették meg a közmédia munkatársait, valamint akadályozták a közérdekű üzem rendeltetésszerű működését. Minden jel arra mutat tehát, hogy a baloldal – legyen akár kormányon, akár ellenzékben – az erőszak alkalmazásától sem riad vissza annak érdekében, hogy uralma alá vonja a közszolgálati médiát.
Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Donald Tusk a jelenlegi helyzetben a mentelmi jogtól való megfosztással fenyegetett meg minden olyan jobboldali képviselőt, aki a kormányzati intézkedések hatására parlamenti ellenőrzés és adatgyűjtés címén – erőszakmentes és törvényes – ügyeletet teljesít a közszolgálati televízió és az állami hírügynökség székházaiban.
A lengyel baloldal szólásszabadság-felfogása emellett a Momentum korábbi elnökének, Fekete-Győr Andrásnak a nézeteivel is hasonlóságot mutat, aki miniszterelnöksége esetére ígéretet tett arra, hogy politikai alapon fogja eltiltani hivatásuktól azokat a médiában dolgozó szakembereket, akik számára nem tetsző véleményeket fogalmaznak meg munkájuk során.
Annak ellenére, hogy Brüsszel korábban élesen bírálta Lengyelországot a jogállami elvek megsértése miatt, most, amikor tényleges és közvetlen támadás érte a lengyel alkotmányos rendet és demokráciát, a médiapluralizmust, továbbá több alkotmányos alapjogot is, az uniós intézményrendszer mélyen hallgat.
A Tűzfalcsoport cikkét teljes terjedelmében ITT olvashatják.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
