Húzzák az eljárást, de nincs mentelmi joga Eva Kailinek

Az Európai Unió Törvényszéke kedden kiadott végzésében elutasította Eva Kaili keresetét, amelyben az Európai Parlament korrupcióval vádolt volt alelnöke az európai legfőbb ügyésznek a képviselői mentelmi joga felfüggesztését célzó kérelme és az Európai Parlament elnökének ezzel kapcsolatos határozata ellen nyújtott be.

Az ügy előzménye, hogy Laura Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze a képviselői juttatások kezelésével kapcsolatosan, az Európai Parlamentet (EP) érintő korrupciós botrány miatt elrendelt nyomozás részeként indított vizsgálat alapján 2022. december 15-én kérelmet nyújtott be Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének, hogy függessze fel Eva Kaili uniós parlamenti mentelmi jogát.

A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet az EP-elnök az uniós parlament 2023. januári plenáris ülésén jelentette be, majd az illetékes jogi bizottsághoz utalta. A szakbizottság a kérelmet megvitatta, majd ajánlást fogadott el a kérelem plenáris szintű jóváhagyására vagy elutasítására.

Az ajánlást az EP plenáris ülése február 2-án egyszerű többséggel elfogadta.

Eva Kaili arra kérte az Európai Unió Törvényszékét, hogy semmisítse meg mind az európai legfőbb ügyész kérelmét, mind pedig az Európai Parlament elnökének határozatát. A vizsgálat azon nyomozás része, amelyet a belga rendőrség az Európai Parlamentet érintő korrupciós botrányba keveredett, azóta leváltott szocialista alelnöke, Eva Kaili ügyében, titkosszolgálati jelentések alapján indított 2022 decemberében.

Az uniós törvényszék kedden kiadott végzésében az Eva Kaili által benyújtott keresetet teljes egészében elutasította, mivel – mint indokolták – a szóban forgó kérelmek nem támadhatók meg.

Hangsúlyozták: a mentelmi jog feloldása iránti kérelem a nyomozás eredményességének biztosításához elengedhetetlen előzetes és szükséges intézkedés, amennyiben az érintettet megillető mentelmi jog akadályozza a vele kapcsolatos nyomozást.

Az uniós törvényszék szerint a kérelmek nem tartalmaznak semmilyen végleges álláspontot sem az Európai Ügyészség részéről az Eva Kaili ellen indított vizsgálat tekintetében, sem pedig az Európai Parlament részéről Kaili jogi helyzetére vonatkozóan, és nem váltanak ki olyan kötelező joghatásokat sem, amelyek azáltal érinthetik Kaili érdekeit, hogy jogi helyzetében változást idéznének elő.

Kailit és három társát 2022. december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként.

A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. A vád ellenük bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.

A belga rendőrség még decemberben egy marokkói diplomatát hallgatott ki hazájában az Európai Parlamentet (EP) érintő korrupciós botrány miatt elrendelt nyomozás részeként – tájékoztatott a Le Desk című, francia nyelvű marokkói hírportál vasárnap.

A beszámoló szerint a kihallgatás azon vizsgálati nyomozás része, amelyet a belga rendőrség az Európai Parlamentet érintő korrupciós botrányba keveredett, azóta leváltott szocialista alelnöke, Eva Kaili ügyében, titkosszolgálati jelentések alapján indított 2022 decemberében.

„A belga nyomozók Marokkóba utaztak az ügyben illetékes vizsgálóbíróval és a szövetségi ügyészség bírájával nyomozati feladatok ellátására és meghallgatásokra”

– idézte a belga szövetségi ügyészség levelét a hírportál.

A korrupciós nyomozásokért felelős belga szövetségi hivatal (OCRC) munkatársai a diplomata mellett annak munkatársait is kihallgatták. Noha a hivatal nem kívánja megerősíteni a diplomata személyazonosságát, információk szerint azonban a Rabatban kihallgatott diplomata, Abderrahím Atmún, aki szoros kapcsolatban állt Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselővel. Panzeri a gyanú szerint azért fogadott el kenőpénzt a marokkói tisztviselőtől, hogy segítsen beavatkozni az EP hazáját érintő döntéseibe – írták.

Közölték, noha a belga ügyészség továbbá részleteket nem árult el az összegyűjtött bizonyítékokról, jelezték, hogy a marokkói hatóságok „előremutató együttműködést tanúsítottak a nyomozás során”.

Marokkó a gyanú szerint Katarhoz hasonlóan titokban, kenőpénzek és nagyértékű ajándékok átadásával befolyásolta az Európai Parlament döntéshozatalát az országot érintő ügyekben

– emlékeztettek.

Az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán közölte: a marokkói kihallgatásokhoz az vezetett, hogy Pier Antonio Panzeri volt szocialista EP-képviselő feleségével és lányával folytatott telefonbeszélgetései arra engedtek következtetni, hogy ajándékokat fogadott el egy marokkói diplomatától, aki jelenleg varsói nagykövetként szolgál. A két férfi évek óta ismerte egymást – írták.

Az EP Marokkóért felelős albizottságának korábbi elnöke, Panzeri otthonában 600 ezer eurót foglaltak le 2022 decemberében – emlékeztettek.

Az Európai Parlament leváltott alelnökét, Eva Kailit, valamint élettársát, az olasz Francesco Giorgit és Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselőt december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként.

A vád ellenük bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.

Panzeri tavaly január végén vádalkut kötött a nyomozókkal. Panzeri korábban azt vallotta, hogy 120 ezer és 140 ezer euró közötti összeget adott át Marc Tarabella belga EP-képviselőnek „a Katarral kapcsolatos ügyek intézésében nyújtott segítségéért”.

A brüsszeli korrupciós botrány főszereplője, az Európai Parlament (EP) egykori szocialista alelnöke, akinek a nyár folyamán megszüntették a házi őrizetét, azt vallotta a nyomozóknak, hogy szegény sorból származó férjének valóban bőröndnyi gyanús forrásból származó készpénz volt a birtokában, ám ő nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget. Francesco Giorgi és társa elismerték, hogy fogadtak el kenőpénzeket, azt viszont tagadták, hogy egy hálózat részei lennének. A történet negyedik főszereplője, Andrea Cozzolino tagadja az ellene felhozott vádakat és egy becsapás áldozatának érzi magát.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egy éve kirobbant Katargate-ügy talán legfontosabb dokumentumaihoz fért hozzá a brüsszeli Politico: Pier Antonio Panzeri volt európai parlamenti képviselő és segítője, Francesco Giorgi négy éven keresztül aprólékosan rögzítették az EP manipulálására tett kísérleteiket.

Nem csak ezek a feljegyzések nyújtanak ugyanakkor betekintést a korrupciós botrányba, mivel a legfőbb gyanúsítottak rendőrségi kihallgatásairól szóló iratokba is belenézhettek a lap munkatársai.

„Amit kaptam – elismerem, hogy nem hivatalosan – tanácsadásért kaptam, nem pedig korrupciós céllal” – mondta a rendőrségnek letartóztatásakor Pier Antonio Panzeri, aki 2019-ben távozott a Európai Parlamentből, hogy egy civil szervezetet alapítson. Később elismerte, hogy pénzt fogadott el Katartól, de határozottan tagadta a bűncselekményt, és munkáját klasszikus lobbizásnak minősítette. Elmondta, hogy több éven keresztül havonta 17 ezer eurót (mintegy 6 millió forint) vett fel készpénzben az Öböl menti államtól, ami több mint 600 ezer eurót (220 millió forint) tett ki, de a Katarnak végzett munkáját nem hozta nyilvánosságra, mert megbízói titokban akarták tartani a dolgokat.

Panzeri a rendőrségnek elmondta, hogy mivel nem jelentette be a pénz elfogadását, valószínűleg hibát követett el. Azt is hozzátette, hogy csak információkat szolgáltatott, és semmilyen lépést nem tett Katar javára, valamint, hogy azzal a feltétellel dolgozott, hogy az ország javítsa a munkaügyi törvényeit a felkészülése során a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra. Sőt, állítása szerint figyelmeztette is a katariakat, hogy a reformok elmaradása esetében országuk nem lesz piacképes Európában.

A magát az iratok tanúsága szerint tehetséges üzletkötőnek tartó Panzeri kijelentette, ugyan érintett az ügyben, de nem ő mozgatta a szálakat. Alig több mint egy hónappal később, 2023 januárjában kiderült, hogy

az egykori politikus az ügyészekkel kötött vádalku keretében elismerte bűnösségét.

Jobbkezét, Francesco Giorgit nem sokkal Panzeri után, december 9-én reggel tartóztatták le. A nyomozóknak elmondta, hogy 2009-ben Erasmus-hallgatóként érkezett Brüsszelbe, és gyakornoki állást talált az EP-ben. Onnan került Panzerihez, ő lett az asszisztense.

„Számomra Panzeri egy mentor. Neki köszönhetem, hogy megismertem a feleségemet” – tette hozzá, utalva Eva Kailira, az EP korábbi alelnökére, akit szintén aznap tartóztattak le.

Giorgi azt már határozottan tagadta, hogy tudott volna a tiltott tevékenységekről, pláne, hogy részt vett volna bennük. Miután a rendőrség tájékoztatta, hogy letartóztatták Kaili édesapját, akinél egy készpénzzel teli bőröndöt is találtak, a férfi bevallott mindent.

Kaili, mint mondta, tudott a pénz eredetéről, de nem volt része annak a „befolyási hálózatnak”, amelyet ő és Panzeri hozott létre.

(Később, megint csak meggondolva magát, azt már tagadta, hogy Kaili tudott a készpénz eredetéről.)

Elmondása szerint Panzeri megegyezett Katarral, hogy lobbitevékenységet folytat az országnak az Európai Parlamentben. Szinte csak mellékesen említette meg azt, hogy Panzeri Marokkónak és Mauritániának is dolgozott.

Megbánó hangon kijelentette: „Soha nem szerettem a luxust. Nem tudom, miért tévelyedtem el.”

Maga Eva Kaili eleinte úgy tett, mintha nem tudna semmiről. „Eljutottam arra a pontra, ahol már senkit nem ismerek meg, még a páromat sem” – fogalmazott az EP korábbi alelnöke, aki szerint Giorgi idealista volt és meglehetősen szegény, ami abban nyilvánult meg, hogy nem tudott részt vállalni a közös kiadásokból.

Arra a kérdésre, hogy mit keres az apjánál a bőröndnyi pénz, Kaili azt mondta, hogy dereng neki valami arról, hogy a volt EP-képviselő egy bőröndöt és némi pénzt hagyott nála, ő pedig még gyanakodott is, hogy a pénz származása nem lehet jó.

„Ezt megelőzően soha nem gondolkodtam el azon, hogy honnan származhat az a pénz”

– magyarázta.

Következetesen tagadta, hogy bármilyen hálózat tagja lett volna, állítása szerint minden olyan döntést, amelyet Katar számára kedvezően hatott, hivatalos ügyletnek tekintett, amelyet az uniós intézmények nevében hozott, és amelynek célja az olajban és gázban gazdag országgal a kapcsolatépítés volt. „Mindenki arra kért, hogy folytassam ezt az utat” – jegyezte meg.

Egy második kihallgatáson Kaili azt mondta, hogy Panzeri bőröndjét részben megtöltötte a Giorgi széfjéből származó pénzzel. Tudta, hogy melyik pénz Panzerié, ugyanis ő kötegelve, míg Giorgi „lazán” tartotta a készpénzét. A széfben levő másik táska – a sajátja – körülbelül 30-40 ezer eurót tartalmazott (10-15 millió forint) – ismerte el. Erre ugyanakkor csak elővigyázatosságból volt szüksége, valamiféle „atomtámadás esetére”.

Kaili ügyvédei jogi kifogást emeltek az ügyben, azt állítva, hogy a belga hatóságok rosszul kezelték a bizonyítékgyűjtési folyamatot.

Cozzolino kihallgatására a többieknél jóval később, idén június 21-én került sor, miután a nápolyi házi őrizetben töltött hónapok után visszatért Brüsszelbe. Tönkrement az életem – mondta az olasz képviselő a rendőrségnek. Ennek ellenére ő is mindent tagadott, azt is, hogy bármit tette volna Katar vagy Marokkó érdekében az EP-ben. Visszautasította a vádakat, melyek szerint 250 ezer eurót (mintegy 90 millió forint) kapott Katartól a 2019-es választási kampányának finanszírozására.

„Azt hiszem, hogy becsaptak”

– siránkozott Cozzolino.