Európának segítenie kell Izraelt

Európának segítenie kell Izraelt a túszok kiszabadításáért folytatott és a Hamász terrorszervezet elleni jogos harcában – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök Strasbourgban kedden.

Alexander De Croo, az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Unió Tanácsának január elején kezdődött féléves belga elnökség programjáról folytatott vitán úgy fogalmazott: „mindent meg kell tennünk, hogy megállítsuk az ártatlan civilek szenvedését Izraelben és Palesztinában”.

Több humanitárius folyosó kialakítását kell szorgalmazni a Gázai övezetben, olyan biztonságos folyosók megteremtését, amelyek folyamatosan nyitva maradnak – hangsúlyozta.

Az izraeliek és a palesztinok szenvedésének megszüntetésére irányuló európai erőfeszítések nem összeegyeztethetetlenek.

Ellenkezőleg, ez a helyes cselekedet. Csak politikai megoldás biztosíthatja a tartós békét és a biztonságot a Közel-Keleten – húzta alá.

A belga kormányfő kijelentette, 2024 sorsdöntő év lesz, melynek során a demokráciát és szabadságjogokat teszik próbára. Szavai szerint, ha az Egyesült Államokban idén ismét az Amerika az első szlogen győzedelmeskedik, akkor Európa ismét magára marad. Ezért szilárdabb alapokra kell helyezni Európát, erősebb, önállóbb és önellátóbb alapokra, mely képes megvédeni az embereket és megerősíteni a gazdaságot – hangoztatta.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban De Croo hangsúlyozta: meg kell őrizni az egységet és a szolidaritást az orosz agresszióval szemben küzdő „ártatlan Ukrajnával”. A szolidaritás és a folyamatos katonai támogatás Ukrajna számára stratégiai és geopolitikai kérdés – mondta.

„Nekünk, európaiaknak egzisztenciális, biztonságunk és jólétünk szavatolásának kérdése Ukrajna támogatása”

– fogalmazott.

A migrációval kapcsolatban közölte, az állampolgárok azt várják, hogy Európa védje meg őket és biztosítsa jólétüket. Véleménye szerint nagy lépésre van szükség a menekültügy és a migráció területén annak érdekében, hogy a migráció kezelhetővé, az európai migrációs politika pedig működőképessé és humánussá váljon.

Ennek egyik eszköze a migránsok tagállamok közötti igazságosabb elosztásának biztosítása szolidaritáson alapuló rendszer formájában – hangsúlyozta. A migráció tekintetében egy összehangoltabb és integráltabb európai külpolitika lehet a megoldás része – tette hozzá.

Szavai szerint egy olyan Európa, mely megállja a helyét a holnap világában, olyan Európát is jelent, amely vállalja a felelősségét szomszédaival, a Nyugat-Balkán országaival, Ukrajnával, Moldovával és Georgiával kapcsolatban. A belga elnökség igyekszik támogatni a tagjelölt országokat az európai családhoz való csatlakozási törekvéseikben, ehhez azonban egyebek mellett az európai demokrácia és a jogállamiság megerősítésére van szükség. Szavai szerint Belgium ezért is fogja folytatni a 7-es cikk szerinti eljárás alkalmazását.

„Támogatnunk kell minden olyan országot, mely erős jogállamiság és szilárd demokrácia kiépítésére törekszik”

– fogalmazott.

De Croo végezetül hangsúlyozta: Európa kötelessége támogatni a demokratikus és szabad Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, és kötelessége segíteni a tartós békét az izraeliek és a palesztinok között. Belgium továbbá elkötelezett egy olyan szabad Európa mellett, ahol mindenki ott élhet, ahol akar, ahol mindenki azt szeretheti, akit akar, és ahol mindenki az lehet, aki lenni akar. Ezek az értékek forognak kockán a júniusban tervezett európai parlamenti választásokon – zárta gondolatatait a belga kormányfő.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke a vita során elmondott felszólalásában kijelentette: az EU és a belga elnökség prioritása nem lehet más, csak a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások a tartós, igazságos béke elérése Ukrajnában.

Hangsúlyozta:

Ukrajna pénzügyi megsegítése lényeges, de azt nem közös hitelfelvétellel kell megoldani. Előbb tisztázni kell, mennyi pénzt és mire költött a háború kitörése óta Ukrajnában az EU.

A háborús állapotok miatt lehetetlen négy évre tervezni, ezért a támogatást érdemes évente felülvizsgálni – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte: az elhibázott brüsszeli migrációs politika következményeit ártatlanok szenvedik el Nyugat-Európa utcáin. „Az antiszemitizmus erősödését látjuk” – fogalmazott. Az áterőltetett migrációs paktum a probléma része. Gyökeres változás kell – hangsúlyozta.

Szavai szerint itt az ideje, hogy a jogállamiság kettős mércéjének is véget vessen a belga elnökség; annak, hogy Magyarország rendszeresen, alaptalanul problémaként van feltüntetve, miközben a Varsóban zajló valódi jogsértések elsikkadnak – emelte ki.

„A túlfűtött, hungarofób támadások nem hazánknak ártanak, hanem az uniót verik szét. Változás kell júniusban, amikor a szuverenista oldal véget vet ennek a képmutatásnak” – tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.

Izrael tovább harcol a Gázai övezetben és az északi határnál, újabb Izraelre irányzott rakétákat találtak, és elesett egy katona – jelentette a katonai szóvivő kedden, a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet támadását követő háború 102. napján

A katonai szóvivő kedd reggeli jelentése szerint az izraeli csapatok mintegy száz lőszert, és mintegy hatvan, kilövésre kész rakétát találtak a Gázai övezet északi részén, Bét Lahíja térségében, valamint megöltek több tucat palesztin fegyverest a városban zajló csatákban.

Szintén északon, a Sáti menekülttáborban kilenc iszlamistával számoltak le.

Hán-Juniszban, az övezet déli részén a Hamász ottani megfigyelőállását vették célba, amely veszélyeztette a szárazföldi erőket.

Az északi határnál az izraeli légierő egyik gépe a libanoni síita Hezbollah milícia páncéltörő rakétákat Izraelre lövő állomását támadta a határhoz közeli libanoni Kila falunál. A dél-libanoni Ajta es-Sab falunál izraeli különleges erők hárították el a határhoz közel nyomuló Hezbollah fenyegetését az izraeli katonai szóvivő szerint.

Az izraeli hadsereg újabb, a Gázai övezet déli részén elesett tartalékos katona nevét hozta nyilvánosságra kedd reggel, és az övezetben zajló tűzharcokban súlyosan megsebesült egy másik tartalékos katona is.

Az október végén, az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása nyomán megindított gázai szárazföldi hadműveletben eddig 189 izraeli katona esett el.

Két palesztin férfi összehangolt autós merényletet hajtott végre hétfőn Izraelben, a Tel-Avivtól északra fekvő Raánanában, a támadásban egy nő meghalt, további 12-en megsebesültek – közölte a rendőrség hétfőn.

A rendőrség terrortámadásként kezeli az incidenst, és a két feltételezett elkövetőt letartóztatta. A hatóság közlése szerint mindketten a ciszjordániai Hebron városból származnak, és illegálisan léptek be Izraelbe.

„Együtt indultak el két különböző helyszínre külön gépkocsikkal, párhuzamosan végrehajtva az összehangolt támadást” – közölte Avi Biton, a központi körzet rendőrfőnöke újságíróknak nyilatkozva Raánanában, ahol az incidens történt.

A támadás elkövetőjeként eddig egy szervezet sem jelentkezett, de feltehetőleg összefügg azzal. hogy Izrael három hónapja háborút vív a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezettel és szövetségeseivel.