A lengyel és a dán kormánynak Ukrajna az első

Lengyelország és Dánia egyetért abban, hogy Ukrajna támogatása fő prioritás marad számukra – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerdán Varsóban, a dán hivatali kollégájával, Lars Lokke Rasmussennel közös sajtóértekezleten.

Rasmussen varsói látogatása párhuzamosan zajlik az új dán király, X. Frigyes szerdán megkezdődött háromnapos lengyelországi útjával.

A kétoldalú külügyminiszteri tárgyalásokat követő sajtókonferencián Sikorski elmondta: dán kollégájával egyetértettek abban, hogy Ukrajna támogatása „legfőbb prioritás marad” számukra.

„Putyinnak el kell veszítenie a háborút, nekünk pedig hosszú távon és sokoldalúan kell támogatnunk az ukrán fegyveres erőket”

– jelentette ki a lengyel diplomácia vezetője.

Rasmussen „a rendkívüli kétoldalú kapcsolatok jelének” nevezte, hogy X. Frigyes trónra lépése után a király első külföldi útja Lengyelországba vezetett. Kiemelte a két ország partnerségét az Európai Uniót, a NATO-t és a Balti-tenger térségét érintő kérdésekben.

X. Frigyest szerdán Andrzej Duda lengyel elnök fogadta, ezt követően a dán király a lengyel parlament alsó- és felsőházának elnökével, Szymon Holowniával és Malgorzata Kidawa-Blonskával is találkozott.

A varsói államfői hivatal közlése szerint a dán király vizitje elsősorban gazdaságpolitikai jellegű. X. Frigyes pénteken az északnyugat-lengyelországi Szczecinbe látogat, és megtekinti a Vestas dán cég szélerőmű-turbinákat előállító gyárát. Az uralkodó a NATO gyorsreagálású erőit koordináló, dán-lengyel-német vezetésű szczecini parancsnokságot is felkeresi.

Németország idén további tízezer ukrán katona kiképzését tervezi – jelentette be szerdán Brüsszelben Siemtje Möller német védelmi államtitkár.

Olaf Scholz német kancellár szerdán kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy az európai szövetségesek közösen olyan „hatalmas mértékű” támogatást nyújtsanak Ukrajna számára, amely befolyással van Vlagyimir Putyin orosz elnök döntéseire.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közös európai hozzájárulás olyan hatalmas mértékű legyen, hogy arra Ukrajna építeni tudjon, Putyin pedig ne számolhasson annak csökkenésével” – közölte a német kancellár a német parlament alsóházában mondott beszédében az Ukrajna katonai támogatása ügyében sszehívott EU-csúcs előtt.

Scholz az elmúlt hetekben az Ukrajnának szánt támogatás növelésére szólította fel az uniós államokat.

Egy, a Financial Times című brit lap által szerdán közzétett véleménycikkben a német kancellár négy másik uniós vezetővel együtt beismerte, hogy a szövetség március végéig nem tesz eleget az egymillió tüzérségi lőszer Ukrajnába szállítására vonatkozó ígéretének.

„Az ígéretünket azonban nem szeghetjük meg”

– írta a német kancellár Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, Petr Fiala cseh kormányfővel, Kaja Kallas észt miniszterelnökkel és Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnökkel együtt.

Mivel a most leadott megrendeléseket csak jövőre teljesítik a lőszergyártók, a vezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy megoldást kell találni a tüzérségi lövedékek szállításának felgyorsítására a meglévő készletekből vagy közös beszerzés révén.

„Minden államnak meg kell tennie minden tőle telhetőt Ukrajna támogatásáért” – írták, hozzátéve, hogy a lőszerutánpótlás az ukrán katonák számára élet-halál kérdése.

Az európai uniós védelmi miniszterek informális találkozóján felszólalva az államtitkár közölte, hogy az ukrán katonák oktatása a szélesebb uniós katonai kiképzési misszió keretében történik.

A 2022 novemberében létrehozott európai uniós misszió eredetileg 15 ezer ukrán katona Németországban, Lengyelországban és más uniós országokban történő kiképzésére jött létre. A résztvevők számát később 30 ezerre, majd 40 ezerre emelték. Németország már kiképzett tízezer ukrán katonát. A Bundeswehr szerint a programban 1500 fős német katonai személyzet vett részt.

Az ukrán katonák Patriot légvédelmi rakétarendszerek, Leopard 1 és Leopard 2 harckocsik, továbbá Marder gyalogsági harcjárművek használatát sajátítják el, de részesülnek egészségügyi és katonai oktatásban is.

Az Európai Unió nem fogja elérni azt a kitűzött célt, hogy márciusig egymillió tüzérségi lövedéket szállítson Ukrajnának – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerdán Brüsszelben.

Borrell az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális tanácskozását követő sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy tavaly a tagállamok megállapodtak egymillió lövedék Ukrajnába szállításáról, de eddig csak 330 ezret sikerült eljuttatni a háború sújtotta országba.

A főképviselő reményét fejezte ki, hogy

márciusra sikerül elérni az 524 ezer lövedék leszállítását, ami a célkitűzés egy kicsivel több mint 52 százaléka. Mint mondta, mintegy 630 ezer új lövedék gyártása folyamatban van, az egymilliós célt vélhetően az év végéig lehet elérni.

Az uniós tisztségviselő üdvözölte, hogy a tagországok ezidáig 28 milliárd euró értékben nyújtottak katonai segélyt Kijevnek, de hangsúlyozta, hogy sürgősen meg kell állapodniuk Ukrajna további katonai támogatásáról rövid és hosszú távon is.

Borrell szerint pozitív tendenciát jelez, hogy

az uniós katonai misszió révén sikerült majdnem 40 ezer ukrán katonát kiképezni. Hozzátette, hogy a cél 60 ezer katona kiképzése a nyár végéig.

Rámutatott, hogy az EU lőszergyártó kapacitása 40 százalékkal nőtt az ukrajnai háború kezdete óta. „A jelenlegi lőszergyártó kapacitásunk közel egymillió lőszer évente, de év végére várhatóan eléri az 1,4 milliót. És még tovább fog növekedni, mert az iparágat mozgósítottuk, van kereslet” – hangoztatta Josep Borrell.

Az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok és kontingensek további egy éves felfüggesztésének megújítására, és javasolta, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a moldovai behozatalra vonatkozó valamennyi fennmaradó vám 2022 júliusa óta hatályban lévő felfüggesztését.

Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, az autonóm kereskedelmi kedvezményeket Ukrajna esetében az EU 2022 júniusa óta alkalmazza, és az országnak és gazdaságának nyújtott uniós támogatás részét képezik. A kedvezmények hozzájárulnak az ukrán gyártók és exportőrök a háború következtében kialakult nehéz helyzetének enyhítéséhez – mondta.

Noha a kedvezmények fő célja Ukrajna támogatása, az intézkedések figyelembe veszik az uniós mezőgazdasági termelők és más érdekelt felek számára érzékeny kérdéseket is

– emelte ki. Elmondása szerint e célból, valamint figyelembe véve egyes mezőgazdasági termékek Ukrajnából az EU-ba irányuló behozatalának 2022-ben és 2023-ban bekövetkezett jelentős növekedését, a megújított autonóm kereskedelmi kedvezmények megerősített védintézkedési mechanizmust tartalmaznak. Ez biztosítja, hogy az uniós piacot, illetve egy vagy több tagállam piacait érintő jelentős zavarok esetén gyors korrekciós intézkedéseket lehessen hozni – tájékoztatott.

Az uniós bizottság közleményében részletezte: a legérzékenyebb termékek, köztük a baromfi, a tojás és a cukor esetében vészfékmechanizmust irányoztak elő, amely a 2022-ben és 2023-ban importált mennyiségek átlagán stabilizálná a behozatalt.

Ez azt jelenti, hogy ha e termékek behozatala meghaladná az említett mennyiségeket, ismét kivetnék a vámokat annak biztosítása érdekében, hogy a behozatal mennyisége ne haladja meg jelentősen a korábbi évekét.

A brüsszeli közlemény szerint

az Ukrajnából származó teljes uniós behozatal a 2023 októberét megelőző 12 hónapban 24,3 milliárd eurót tett ki, ez a szint a háború előtti 2021-es évben 24 milliárd eurót ért el.

Az Európai Bizottság továbbá azt is javasolta, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a moldovai behozatalra vonatkozó valamennyi fennmaradó vám 2022 júliusa óta hatályban lévő felfüggesztését.

Az autonóm kereskedelmi kedvezmények Moldova esetében segítik az ország arra vonatkozó erőfeszítéseit, hogy uniós útvonalakra irányítsa át az exportot. A Moldovából az EU-ba irányuló export 2021 és 2022 között összesen 1,8 milliárd euróról 2,6 milliárd euróra nőtt.

A javaslatokat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogja megvizsgálni.