Nem biztos, hogy lesz költségvetése a németeknek

Németország kormánykoalíciójának nem sikerül az év végéig elkészítenie a 2024-es költségvetési tervezetet – közölte csütörtökön a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egyik törvényhozója. A történtek rámutatnak a kormánykoalíció cselekvésképtelenségére.

Katja Mast Bundestag-képviselő üzenete rámutat arra, hogy a német kormánykoalíció súlyos politikai és költségvetési válsággal küzd. Az EU gazdasági motorjaként is emlegetett országot kormányzati leállás fenyegeti, miközben keresi a módját annak, hogy tömje be a 2024-es költségvetésben keletkezett a becslések szerint 17 milliárd eurós hiányt.

Mast szerint még ha sikerülne is megállapodni a hárompárti koalíciónak a következő napokban a költségvetési tervezetről, akkor sem lesz elég idő arra, hogy az év vége előtt megszülessen annak parlamenti jóváhagyása.

„Bár a magunk részéről mindent megtettünk, amit lehetett, a 2024-es költségvetést már nem lehet időben elfogadni”

– írta a politikus a párt béli törvényhozótársainak címzett szöveges üzenetében.

A 2024-es költségvetés véglegesítésének elmaradása azt jelenti, hogy a kormánynak a jövő évet egy ideiglenes költségvetéssel kell kezdenie, ám ez befagyasztja az új kiadásokat. Az alapvető szolgáltatásokat, például a szociális juttatásokat és a nyugdíjakat továbbra is kifizetik, de más kifizetések – köztük a tiszta energiára való átállás, a mikrochip- és akkumulátorgyártás támogatása – továbbra is szünetelnek.

A Zöldek és az SPD fenn kívánják tartani a tiszta energiára való átállás felgyorsítására, valamint a mikrochip- és akkumulátorgyárak németországi építésére szánt támogatásokat. A Lindner vezette konzervatív Német Szabaddemokrata Párt (FDP) viszont szkeptikus az ilyen kiadásokkal szemben.

„Közép- és hosszú távon nem vagyok meggyőződve arról, hogy Németország a támogatások révén biztosítani tudja versenyképességét, jólétét és szociális biztonságát” – mondta Lindner a Wirtschaftswoche magazinnak adott interjúban.

Németország csökkenteni akarja az Ukrajnának szánt húszmilliárd eurós uniós alaphoz a hozzájárulását.

Olaf Scholz német kancellár meghiúsíthatja az Európai Uniónak azt a törekvését, hogy még komolyabb összegekkel finanszírozza Kijevnek az orosz invázió elleni harcát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz német kancellár a megbeszélésüket követő sajtóértekezeten Berlinben, 2023. május 14-én. Zelenszkij az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta először tett hivatalos látogatást Németországban (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)

A német költségvetés ugyanis kényszerhelyzetbe került, miután a Scholz-kormány úgy akarta megvalósítani a választási ígéreteit, hogy ahhoz alkotmányellenes módon csoportosította volna át a forrásokat. Emiatt Olaf Scholz kormányában egyre nő a feszültség, sokan már a koalíció szétesését valószínűsítik. A német költségvetési válság a rezsiköltségeken túl az elektromos autózásra is drasztikus hatással lehet.

Az angol Telegraph arról számolt be, hogy Németország most csökkenteni kívánja azt az összeget, amit az Európai Unió húszmilliárd eurós, Ukrajnának szánt fegyveralapjába (EPF) adna.

Berlin úgy véli, hogy az EPF-nek figyelembe kell vennie azt a több milliárd euró értékű katonai segítséget is, amelyet Németország már eddig is, kétoldalúan nyújtott Kijevnek.

A dokumentum szerint Berlin azt javasolja, hogy az Ukrajnának szánt segítségbe számolják bele „az EPF-nek nyújtott pénzügyi hozzájáruláson kívül a katonai felszerelések közvetlen szállítását” is. Ugyanakkor a felszerelések biztosítását teljes mértékben az Ukrajnának nyújtott segélynek kellene tekinteni – szemlézte a Telegraph hasábjain olvasható írást a Világgazdaság.

Nem elég, hogy a német gazdaság vélhetően ebben a negyedévben is zsugorodik, most úgy néz ki, az alkotmánybíróság múlt heti döntése miatt akár egy széles körű pénzügyi válság is kibontakozhat az unió legerősebbnek tartott tagállamában. Németországban a magas energiaárak, a gyenge külföldi kereslet, valamint a magas kamatok megtették hatásukat.

A német alkotmánybíróság döntése, amely kimondta, hogy az egyes, költségvetésen kívüli alapok forrásait csak az eredeti célokra lehet fordítani, nem lehet más alapokba korlátok nélkül átcsoportosítani, gyakorlatilag milliárdokat „töröl” a szövetségi költségvetésből, és akár

további fél százalékponttal is visszavetheti jövőre az Európa legnagyobb gazdaságát.

A Covid-válság alatt, 2021-ben a német törvényhozás, a Bundestag még Angela Merkel kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormánya alatt, egy költségvetés-módosítással 60 milliárd eurós hitelfelvételről döntött. A 22,6 ezer milliárd forintra rúgó összeg valamelyest meghaladja a magyar költségvetés kiadási főösszegének felét, de ez még német viszonylatban is óriási pénzt jelent. Jelentős részben ebből kívánták finanszírozni azokat a lakosság és a vállalkozások felé folyósított Covid-segélyeket, amelyekkel sikerült elkerülni a német gazdaság teljes összeroppanását.

A német alkotmány 2009 óta úgynevezett adósságfékkel korlátozza Németország eladósodását: a 16 tartomány kormányai számára tilos új hitelt felvenni, a szövetségi költségvetés pedig legfeljebb a nominális GDP 0,35 százalékát nem meghaladó mértékben adósodhat el évente. A 60 milliárd euró a GDP 0,35 százalékát természetesen messze meghaladja; erre a hitelfelvételre csak azért volt lehetőség, mert az adósságféket válság esetén nem kötelező alkalmazni.

Ezeket a pénzeket szerette volna a kormány átrakni az éghajlatvédelmi és átalakítási alapba, amit a Bundestag meg is szavazott. Az alkotmánybíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány lépése alkotmányellenes. Azért is kellemetlen fejlemény ez Olaf Scholz kancellárnak, mert kormánya eddig nagymértékben támaszkodott a különalapokra az éghajlati és ipari programjai finanszírozása érdekében.

Olaf Scholz német kancellár mosolyog az ARD közszolgálati televízió hagyományos nyári interjúmûsorának kezdete elõtt Berlinben 2023. július 2-án (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer).

Annak ellenére, hogy előző hónapban a gazdasági tárca még – rendkívül csekélynek mondható – 1,3 százalékos növekedést jósolt jövőre, most már egyre biztosabbnak tűnik, hogy a befektetési források elvesztése miatt inkább fél százalékpontos csökkenés várható.

A döntés tovább fokozta a meglévő feszültségeket Olaf Scholz már amúgy is a szakadék szélén táncoló kormányában, amely lassan teljesen elveszíti támogatottságát.

A kancellár koalíciós partnerei társaságában ígéretet tett arra, hogy megtalálja a módját a költségvetési lyuk betömésének. Ez azonban korántsem lesz egyszerű feladat.

A szabaddemokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner határozottan ellenzi a további adóemeléseket, a szocdemek és a zöldek viszont a szociális kiadások megvágását nem engedik keresztülvinni. A jövő évi költségvetésben kevesebb állami fedezet lesz a gazdaság és az infrastruktúra támogatására – figyelmeztetett Lindner.

Robert Habeck gazdasági miniszter kitart amellett, hogy a döntés visszavetheti az ipari termelést, gátat szab a klímavédelmi célok teljesítésének, ráadásul számos munkahely szűnhet meg miatta. Habeck ebben vélhetően nem téved, azt azonban nem teszi hozzá, hogy az egész helyzet a német kormány kapkodó, a válságot nem kezelő, hanem tovább mélyítő gazdaságpolitikája miatt alakult ki.

A hiányzó források kiváltása hitelfelvétellel jelenleg lehetetlennek tűnik, hiszen éppen most állították vissza az alkotmányban is rögzített adósságfékrendszert.

Hogy úrrá legyenek a súlyos gondokon, Habeckék első körben megemelik az éttermi áfát 7-ről 19 százalékra, hiába lobbizott ellene az ágazat csődhullámmal riogatva.

A kormányt tépázó nehézségekkel kapcsolatban a Politico nemrég arról írt, hogy a szivárványkoalíció ambiciózus programjai közül gyakorlatilag az összes elvérzett. Hiányzik a sokat hangoztatott Zeitenwende, a német hadsereg 100 milliárd eurós átalakítása, és Berlin várhatóan továbbra sem teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzéseit. Még ott sem – ahol a pártoknak sikerült kompromisszumot kötniük, mint például a gyermekjóléti kiadások növeléséről szóló e heti megállapodás – úgy alakultak a dolgok, ahogyan megegyeztek, ugyanis az így született jogszabály alig hasonlít annak közösen elfogadott tervezetére.

A gyermekjóléti reformot szorgalmazó zöldminiszter például eredetileg 12 milliárd eurós költségvetést kért, és végül csak 2,4 milliárd eurós ígéretet kapott.

A cikkben azt is megjegyzik, hogy azon kevés területek egyike, ahol a pártok közös nevezőre jutottak, a kannabisz legalizálása volt.