Kitörhet a háború Kínában?

Kína számára „megkerülhetetlen irányvonal az anyaország teljes újraegyesítése” – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök kedden Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság alapítója és első vezetője születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson.

„Az anyaországot újra kell egyesíteni, és elkerülhetetlenül újra is fogjuk egyesíteni” – fogalmazott Hszi a rendezvényen elmondott beszédében a Kínai Kommunista Párt magas rangú tisztségviselői előtt. Kínának mélyíteni kell az integrációt Tajvannal, elő kell mozdítania a kapcsolatok békés fejlődését a Tajvani-szorosban, és „határozottan meg kell akadályoznia, hogy Tajvant ”bárki bármilyen módon elszakítsa Kínától” – idézte az elnök szavait a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Január közepén elnök- és parlamenti választásokat tartanak Tajvanon. Peking álláspontja szerint a tajvani választás kínai belügy, és a szigeten szavazók számára a kérdés az, hogy a háborút vagy a békét választják. A tajvani függetlenedés irányába tett kísérlet háborút jelent Kína szerint. A pekingi kormány szerint Laj Csing-tö, a tajvani elnöki poszt megszerzésére legesélyesebb jelölt veszélyes szeparatista, akinek felhívását a tárgyalásokra több alkalommal is visszautasították.

Bár Hszi Csin-ping beszédében nem utalt olyasmire, hogy a szigetet katonai erővel szereznék vissza, az utóbbi másfél évben Kína két nagyszabású hadgyakorlatot is tartott Tajvan közelében, és hadihajói és harci repülőgépei rendszeresen megjelennek a Tajvani-szorosban.

Válaszintézkedésekre számíthatnak a Tajvannak szánt fegyvereladásokban érintett vállalatok – jelentette be hétfői pekingi sajtótájékoztatóján a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Vang Ven-bin hozzátette, hogy Kína „határozott és erélyes lépésekkel fogja megvédeni szuverenitását és területi integritását”; de arról nem közölt részleteket, hogy milyen megtorló intézkedésekről lenne szó, és mikor, mely vállalatok számíthatnak a kínai válaszra.

A kínai bejelentésre azután került sor, hogy Washington pénteken bejelentette egy katonai önvédelmi felszerelések eladásáról szóló, 300 millió dollár (105,6 milliárd forint) értékű megrendelés engedélyezését Tajvan számára.

Kína a 23 millió lakosú Tajvant saját tartományának tekinti, amelyet a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta még nem sikerült újraegyesítenie a terület többi részével.

A kínai vezetés szeptemberben már szankciókat jelentett be az amerikai védelmi ipar két óriásvállalata, a Lockheed Martin és a Northrop Grumman ellen, amelyek fegyvereket adtak el Tajvannak.

A jövő év eleji tajvani elnök- és parlamenti választásokra készülve december elején magas rangú kínai vezetőkből álló ülést tartottak Pekingben a kormány erőfeszítéseinek hatékonyabb összehangolása céljából, Tajpej szerint azonban Peking a választásokba akar beavatkozni és politikai befolyásolásra törekszik a szigeten.

A tajvani hírszerzés értesülése alapján az ülésen többek közt a védelmi- és az állambiztonsági minisztérium delegáltjai is részt vettek. A tanácskozáson megállapították, hogy a különböző ügynökségeknek „egységesíteniük” kellene a Tajvannal kapcsolatos munkájukat, és a közvéleményt befolyásolni képes kampányokat kellene folytatni a hírcsatornákon és a közösségi médián keresztül – áll a közleményben.

A Reuters hírügynökség forrásokra és dokumentumokra hivatkozva emellett arról számolt be, hogy

Peking több száz tajvani helyi politikusnak biztosít kedvezményes utazást Kínába a választások előtt.

A tajvani kormány szerint a kínai kormányzat a Peking-barát jelöltek sikere érdekében lejárató kampányt folytat más tajvani jelöltekkel szemben. Tajpej szerint Peking célja, hogy a szavazókat a szorosabb kínai kapcsolatokat támogató jelöltek felé tereljék a január 13-ra kiírt választásokon.

A Kínai Népköztársaság szakadár tartományának tekinti az 1949, a kommunisták polgárháborús győzelme óta saját kormányzattal rendelkező szigetet, és a pekingi kormány az utóbbi hónapokban fokozta a szigetre nehezedő katonai és politikai nyomást.

A Peking-barát ellenzéki pártoknak szövetséget kell kötniük, különben a kormányzó Demokratikus Haladás Pártja a januári választásokon diadalmaskodni fog. Ez eddig még nem sikerült a tajvani ellenzéknek, Peking pedig most árgus szemekkel nézi a választási kampány fejleményeit – írja az Asia Times.

Tajvan két vezető ellenzéki pártjának nem sikerült megegyeznie a közös elnökjelöltről, ami felerősítette azokat a kétségeket, hogy le tudják-e közös erővel győzni a kormánypártot a januári elnökválasztáson és a parlamenti választásokon.

Az ellenzéki tábort a szárazföldi Kínával szemben barátságosabbnak, míg a kormányzó Demokratikus Haladás Pártját (DPP) Pekinggel szemben ellenségesebbnek tartják.

A Kuomintang (KMT) és a Tajvani Néppárt (TPP) november 15-én megállapodott abban, hogy kezet nyújtanak egymásnak, és a közvélemény-kutatások alapján határozzák meg, ki vezesse a közös választási kampányukat.

A közvélemény-kutatások elkészültek, az ellenzéki pártok azonban még így sem tudtak megegyezni, hiszen a két fél másképp értelmezte azokat. Mindeközben Peking most árgus szemekkel nézi, hogy az úgynevezett kék és fehér tábor, amely a KMT-t, illetve a TPP-t képviseli, képes lesz-e szövetséget kötni.

Az ellenzék plusz egy fője

Terry Gou tajvani milliárdos (Fotó: EPA/Ritchie B. Tongo)

Terry Gou tajvani milliárdos még augusztus végén jelentette be, hogy független jelöltként akar indulni a 2024-es tajvani elnökválasztáson. A Foxconn elektronikai óriásvállalat alapítója és korábbi vezetője – elmondása szerint – azt akarja megakadályozni, hogy Tajvan legyen a következő Ukrajna.

A Tajvan leggazdagabb emberének tartott 72 éves Gou, aki a világ legnagyobb számítástechnikai és távközlés-technológiai beszállító vállalatát alapította, elnöki ambíciót bejelentő hétfői, tajpeji sajtóértekezletén bírálta a kormányzó Demokratikus Haladás Pártját (DPP), amelynek politikája úgymond háborús veszélybe sodorta Tajvant Kínával.

Gou azt is kifejtette, hogy szerinte Tajvan gazdasági életében és más területeken is változásra van szükség.

Három részre szakadt társadalom

A tajvani politikai erők között nincs egyetértés Tajvan és Kína viszonyrendszerét illetően – írta meg korábban a hirado.hu. A pártok között a fő törésvonalat az okozza, hogy a DPP Tajvan függetlenségét tűzte ki célul, ezzel szemben a Kuomingtang támogatja Tajvan és Kína egyesülését, a kommunista Kínába való beolvadást azonban nem. További politikai erők pedig feltétlen támogatói a kommunista Kínának. A tajvani társadalom a fent említett okoknál fogva gyakorlatilag három részre szakadt.

Az elnökválasztást és a parlamenti választásokat a szigetországban 2024. január 13-án tartják, és ez minden bizonnyal évtizedekre meghatározza majd a sziget sorsát. A jövő év eleji választáson Caj Jing-ven jelenlegi elnök nem indulhat, miután ezt nem teszik lehetővé a helyi törvények két mandátum után.

Tajvan nyitott a párbeszédre Kínával, a háború nem opció – szögezte le csütörtökön Hsziao Pi-kim, a szigetet kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) alelnökjelöltje.

„Nyitottak maradunk a párbeszédre, mert az az egyetlen út a vitás kérdések rendezésére” – jelentette ki újságírók előtt Hsziao, hozzátéve: rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államokban növeljék Tajvan támogatottságát.

Hsziao a jelenlegi alelnökkel, Laj Cseng-tővel indul a választáson, aki az elnöki posztra pályázik.

Az Egyesült Államok 1979-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait Tajvannal vagyis a „Kínai Köztársasággal”, és vette fel a hivatalos kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, amely szakadár tartományának tekinti a szigetet. Az „egy Kína” politika elismerése mellett Washington ugyanakkor továbbra is kapcsolatot tart fenn a tajpeji kormányzattal, és Tajvan legnagyobb fegyverszállítója.

A szigeten január 13-án tartanak parlamenti és elnökválasztást.

Az elnökválasztásra a jelöltek péntek délutánig regisztrálhatnak, és míg a kormánypárti indulók ezt már kedden megtették, az ellenzék egyelőre nem tudott megegyezni arról, közösen indulnak-e. Bár a Kínával szorosabb kapcsolatok fenntartását pártoló Nemzeti Párt (Kuomintang) beleegyezett abba, hogy összefogjon a jóval kisebb Tajvani Néppárttal (TPP), nem született döntés arról, melyik tömörülés adja az elnökjelöltet és melyik az alelnökjelöltet.

A közvélemény-kutatások szerint Laj a legnépszerűbb a lehetséges jelöltek közül, csakhogy Kínában a sziget függetlenségét támogató megjegyzései miatt többször bírálták és szeparatistaként tekintenek rá. A legfőbb tajvani ellenzéki pártnak számító Kuomintang szerint Laj folyamatosan Kínát provokáló kijelentéseket tesz és Tajvan függetlenségét hangsúlyozza.

Peking az elmúlt időszakban fokozta katonai tevékenységét Tajvan közelében, és soha nem zárta ki annak lehetőségét, hogy erőszakkal foglalja vissza a szigetet.