Ezer fölött a zsidóellenes támadások száma Franciaországban

Franciaországban 1040-re emelkedett az antiszemita cselekmények száma, és 486 embert előállítottak október 7-e, a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni terrortámadása óta – közölte a kormány vasárnap.

„Az antiszemita cselekmények száma robbanásszerűen megnőtt” – jelentette ki Gérald Darmanin belügyminiszter a France 2 közszolgálati televízió híradójában. A 486 letartóztatott személy közül 102 külföldi – tette hozzá.

Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok.

Laurent Nunez párizsi prefektus vasárnap jelezte, hogy a fővárosi régióban október 7. óta 257 antiszemita cselekmény történt, és 90 ember letartóztattak. A prefektus szerint „nincs tipikus profilja” az elkövetőknek, vannak köztük „fiatal gyerekek, akik nagyon súlyos dolgokat állítanak”, de „olyanok is, akik inkább a palesztin ügy védelmét képviselik, és elszaladt velük a ló”.

A múlt héten a párizsi házak falára festett Dávid-csillagokat illetően a rendőrség vezetője ügy vélte, hogy a többi antiszemita cselekményhez képest „atipikus esetről”, „egy összehangolt akcióról” van szó, amelyet „úgy tűnik, hogy egy elkövetői csoport hajtott végre”. Elmondása szerint mintegy 250 Dávid-csillagot festettek különböző házakra, „időnként olyanokra, ahol zsidó közösségek élnek, néha pedig nem”.

Október 27-én az ügyben letartóztattak egy moldovai házaspárt, miután tetten érték őket, amint kék Dávid-csillagot festettek egy ház falára a párizsi 10. kerületben. A házaspár azt állította, hogy egy Oroszországban élő ember megbízásából követték el a bűncselekményt

– értesült az AFP hírügynökség rendőrségi forrásokból.

Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője valamennyi politikai erőt felszólított arra, hogy csatlakozzanak egy antiszemitizmus elleni nagygyűléshez.

„Felszólítom az összes politikai erőt, hogy jelentsék ki, Franciaországban a legkisebb antiszemita cselekmény vagy a legkevesebb antiszemita kijelentés is elfogadhatatlan, és hogy a francia zsidók nem tehetők felelőssé a világ más részein élő zsidók által elkövetett cselekményekért” – mondta vasárnap az ellenzéki politikus a Radio J nevű zsidó közösségi rádiónak nyilatkozva.

Az antiszemitizmus elleni nagygyűlést a párizsi République (Köztársaság) téren a következő napokban kívánják megtartani a szocialisták. Párizsban szombaton a rendőrség szerint 19 ezren vonultak fel tűzszünetet követelve a közel-keleti konfliktusban, egyes transzparenseken „Állítsátok meg az erőszak körforgását” felirat volt olvasható.

Ez volt az első nagyobb – hatósági engedéllyel tartott – megmozdulás Párizsban a Hamász október 7-i támadása óta, a megmozdulást a CGT radikális szakszervezet szervezte.

Vasárnap a második legnagyobb francia városban, a déli Marseille-ben követeltek ezrek tűzszünetet Gázában.

Franciaországban él Európában a legnagyobb – 500-600 ezresre becsült – zsidó közösség, és muszlimok is Franciaországban élnek a legnagyobb számban Európában, számuk 5 és 6 millió közötti.

A párizsi ügyészség bejelentette, hogy eljárást indít egy, a közösségi oldalakon megjelent felvétel miatt, amelyen csoportba verődött utasok antiszemita rigmusokat skandálnak a francia fővárosban a metróban.

A TikTok közösségi oldalra szerdára virradóra feltöltött felvétel szerint a párizsi metró hármas vonalán előző este utazók közül többen zsidók ellen uszítottak, majd azt kiabálták, hogy „Nácik vagyunk, büszkék vagyunk!”, „Éljen Palesztina!”. Egy szemtanú szerint a csoporthoz mintegy húsz középiskolás korú fiatal tartozott.

A felvételt szerda délutánig mintegy 600 ezren látták. A párizsi prefektúra ezt követően tett feljelentést az ügyészségen gyűlöletkeltő és antiszemita kifejezések nyilvános helyen történt elhangzása miatt.

Laurent Nunez párizsi prefektus a X (korábban Twitter) közösségi oldalon „felháborítónak, elfogadhatatlannak és méltatlannak” nevezte a történteket, és jelezte: „semmit nem hagyunk büntetlenül”.

Az ügyészség közölte, hogy terrorizmus dicsőítése, etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz vagy valláshoz való – valós vagy vélt – tartozás vagy nem tartozás miatti nyilvános sértés, valamint gyűlöletre, erőszakra vagy faji megkülönböztetésre való nyilvános uszítás vádjával vizsgálódik.

Amennyiben bebizonyosodik a terrorizmus dicsőítésének bűncselekménye, az elkövetők öt év szabadságvesztéssel és 75 000 eurós pénzbírsággal büntethetők. Nyilvános sértésért a bíróságok hat hónap börtönbüntetést és 22 500 eurós pénzbírságot szabhatnak ki, míg a nyilvános gyűlöletkeltés egy év szabadságvesztést és 45 ezer eurós bírságot von maga után.

A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i Izrael elleni terrortámadása óta ugrásszerűen megnőtt az antiszemita cselekmények száma Franciaországban. Kedden a párizsi 14. kerületben a házak falára mintegy hatvan, kék színű Dávid-csillagot festettek ismeretlenek.

„Ez a megbélyegző cselekmény az 1930-as éveket és a második világháborút idézi, amely a zsidók millióinak megsemmisítéséhez vezetett”

– írta a helyi önkormányzat közleményében, amely elítélte „az antiszemita cselekményeket”.

Dávid-csillagok és náci horogkeresztek jelentek meg a múlt hétvégén a Párizs környéki Vanves, Fontenay-aux-Roses, valamint Aubervilliers és Saint-Ouen elővárosokban is, amit a helyi önkormányzati vezetők határozottan elítéltek.

Élisabeth Borne miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben azt közölte, hogy október 7. óta több mint 850 antiszemita incidens történt az országban, és több mint 430 embert előállítottak azokkal kapcsolatban, 230 eljárás indult.

Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok.

„A kormány nevében a lehető leghatározottabban elítélem ezeket az aljas tetteket”

– mondta a kormányfő. Úgy fogalmazott, hogy „valakit azért támadni, mert zsidó (…), az a köztársaság lényegének megtámadását jelenti”.

„A köztársaság kötelessége megvédeni minden franciaországi zsidót” – hangsúlyozta a kormányfő, kijelentve, hogy „mindazokat, akik ezeket a tetteket elkövették, felelősségre kell vonni és el kell ítélni, semmit sem lehet eltűrni, igazolni vagy mentegetni”.

Antiszemita jellegű feliratokat festettek több oktatási intézmény falára Strasbourgban - közölték pénteken rendőrségi források.

Horogkereszteket és egy Dávid-csillagot találtak egy általános iskola falán, míg egy közeli középiskola falára egy horogkeresztet festettek, egy másik gimnázium falán pedig a „Free Palestine” (Szabad Palesztina) felirat jelent meg – erősítette meg a Les Dernieres Nouvelles d’Alsace regionális napilap értesülését a rendőrség.

Ezeknek a feliratoknak a megjelenését több helyi politikus is elítélte.

„Antiszemita feliratokat fedeztek fel Strasbourgban. A leghatározottabban elítélem ezeket az aljas tetteket és szavakat, amelyek – itt hívom fel a figyelmet – bűncselekménynek minősülnek”

– írta Jeanne Barseghian, Strasbourg zöld párti polgármestere az X-en.

Élisabeth Borne miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben azt közölte, hogy október 7. óta több mint 850 antiszemita incidens történt az országban, és több mint 430 embert előállítottak azokkal kapcsolatban, 230 eljárás indult.

Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok.

„A kormány nevében a lehető leghatározottabban elítélem ezeket az aljas tetteket”

– mondta a kormányfő. Úgy fogalmazott, hogy „valakit azért támadni, mert zsidó (…), az a köztársaság lényegének megtámadását jelenti”.

A sérelmek skálája a verbális bántalmazástól és antiszemita grafittiktől fizikai támadásokig és halálos fenyegetésekig terjed.

Amikor a televízió péntek éjjel a Diáknegyedben álló Vauquelin zsinagógánál álló tucatnyi hívőt megkérdezte, hogyan változott meg az életük az október 7-i támadás óta, mindenkinek volt elmondandó története.

A húszéves David elmondta, hogy ismer egy zsidó fiatalokból álló baráti kört, akiket egy másik, fiatalemberekből álló csoport követett és megfenyegetett.

„Semmi sem volt rajtuk, amiről látni lehetett volna, hogy zsidók” – mondta David. „Megegyeztek, hogy a vallást otthon hagyják, de ha az emberek tiszteletben is tartják a laicitást, most akkor is antiszemita üldöztetés éri őket” – tette hozzá. A „laicitás, a szekularizmus franciaországi változata azt jelenti, hogy a vallást száműzték az államügyekből és az állami és önkormányzati fenntartású iskolákból – írta a hírtelevízió.

David szerint a vallás elrejtése nem olyan tényező, amely bárkit is megvédene.

„Ezért vonulnak vissza a zsidók a közösségeikbe. Az ember olyanokkal szeretne együtt lenni, akiknek hasonló problémájuk van”

– fogalmazott David.

Egy héttel a zsinagógában töltött este után – amelyet az istentisztelet idején a francia hadsereg fegyveres katonái őriztek – David számos üzenetet váltott a zsidó közösség tagjaival a WhatsApp alkalmazáson az október 7-i támadás óta tapasztaltakról.

Egy 36 éves képregényrajzoló, aki nevének elhallgatását kérte, megírta, hogy október 7. óta fél a muszlim/arab negyedekbe, illetve muszlim/arab piacokra menni. Ilyesmi korábban nem volt – tette hozzá.

Elmondása szerint

gyakran beszél héberül telefonon, hallgat héber zenét, a telefon nyelve is héber. Félt, hogy megláthatják vagy meghallhatják, amikor nem figyel oda, és verbális vagy fizikai támadás áldozata lehet.

„Mondjuk úgy, hogy tudatában vagyok a megnövekedett veszélynek, és nem könnyű az életem” – írta.

A szintén névtelenséget kérő 69 éves zenetanár megírta, hogy sok muzulmán barátja van, közöttük egy marokkói származású orvos, aki az anyját megmentette. Ugyanakkor a szemére veti a muszlim közösségnek, hogy figyelmen kívül hagyja a zsidók jelenlétét Izrael földjén, hogy elutasította az államalapító David Ben Gurion araboknak tett javaslatát (1948-ban), hogy teljeskörű és egyenjogú állampolgárokként vegyenek részt az állam felépítésében, továbbá nem vesznek tudomást a knesszetbe beválasztott arab képviselők, illetve az izraeli egyetemeken tanuló arab diákok arányáról.

A 47 éves egyéni vállalkozó, Caroline azt írta, hogy Párizs központjában nem érezhető feszültség. Mint írta, sem a zsidó barátai, sem a muzulmán ismerősei nem reagálnak a közösségi hálóra kitett írásaira, és ők nem is posztolnak semmit. Egy múlt szombati vacsorán az az érzése volt, mintha nem is lenne háború, még ha amúgy politikáról folyt is szó, és ez szinte megijesztette őt.

Párizs egyik déli kerületében és több elővárosában több épület homlokzatán friss David-csillagok jelentek meg kedden éjszaka, növelve a félelemérzést és az értetlenséget a francia zsidók között.

A Párizstól északra fekvő Creilben, ahol zsidók és muzulmánok szoros közelségben élnek, a 70 éves Joelle Lezmi, a WIZO nemzetközi cionista nőmozgalom volt elnöke, volt városházi képviselő visszaemlékezett, hogyan lángolt fel az antiszemitizmus a második intifáda (palesztin felkelés, 2000-2005) idején Franciaországban, ami miatt számos zsidó hagyta el az elővárost. Valaha négyszáz zsidó család élt itt, most csak harmincöt, a többiek Franciaország más részeibe települtek át – mondta.

Joelle Lezmi sajnálja, hogy a zsidó közösség magába zárkózik. „Franciának, zsidónak és cionistának” tekinti magát, és nem érti, miért használják a zsidókat bűnbakként a közel-keleti konfliktusban. A helyzet ellenére nem hajlandó félni és nem kíván elköltözni Creilből – mondta.