Rakétatámadás ért több szíriai repülőteret.

Rakétatámadás érte vasárnapra virradóra a damaszkuszi és az aleppói repülőteret, egy ember meghalt, a légikikötők működését felfüggesztették – jelentette a szíriai állami média, Izraelt téve felelőssé a támadásért.

Az arab ország közlekedési minisztériuma bejelentette, hogy a forgalom újra indításáig a járatokat a Földközi-tenger partján lévő el-Ládzikíja repülőterére irányítják.

Az aleppói és a damaszkuszi repülőteret – melyek Szíria legfontosabb légikikötői – korábban már érték légitámadások, amelyek miatt működésük egy időre akkor is leállt.

Izrael az utóbbi években számos légicsapást mért szíriai célpontokra, a hadsereg, valamint a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők, köztük a libanoni Hezbollah síita szervezet hadállásai ellen.

Bár a támadásokról szóló híreket az izraeli hadsereg rendszerint nem kommentálja, az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg a lábát Szíriában, különös tekintettel a Golán-fennsík térségére.

Drónokkal és Grad rakétákkal lőtték csütörtök este az iraki Ain el-Aszad légi támaszpontot, ahol a Nyugat-Irakba felvonultatott amerikai és külföldi biztonsági erők állomásoznak.

A nyugat-iraki el-Anbár tartományban található légibázison több robbanást lehetett hallani – közölte két biztonsági vezető. A Shafaq News hírportál szerint több rakéta is felrobbant a támaszpont területén.

Szíria déli részén is drónokkal támadtak csütörtökön egy amerikai légi támaszpontot, ahol kiképzők tartózkodnak, többen könnyebb sérüléseket szenvedtek – közölte két amerikai vezető.

Az egyik drónt lelőtték, de a másik kisebb sérüléseket okozott.

A Délkelet-Szíriában található et-Tanf támaszpont annál az útvonalnál áll, amelyet az irániak gyakran szállítanak fegyvereket a Hezbollah libanoni fegyveres szervezetnek. A támadás végrehajtását az Iraki Iszlám Ellenállás nevű síita szervezet vállalta magára, amely az Iszlám Állam terrorszervezet ellen harcol.

Szíriai ellenzéki aktivisták közölték, hogy csütörtökön dróntámadást intéztek egy kelet-szíriai kőolajipari létesítmény ellen is, ahol amerikai katonák tartózkodnak.

Omar Abu Lajla Európában dolgozó újságíró, aki a Deir-Ezzor 24 című hírportál vezetője, elmondta, hogy robbanóanyagokkal megrakott drónok csapódtak be az Irakkal határos Deir-ez-Zór tartományban található Conoco olajmezőre.

Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) tagállamainak szankciókkal és olajembargóval kellene sújtaniuk Izraelt, valamint ki kellene utasítaniuk országaikból az izraeli nagyköveteket – jelentette ki Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter szerdán a szervezet rendkívüli ülésén Dzsiddában.

Az OIC a gázai Al-Ahli kórháznál kedden történt, több száz halálos áldozatot követelő robbanást követően döntött tagállamainak összehívásáról a szaúd-arábiai városban.

„A külügyminiszter Izrael ellen azonnali és teljes embargó bevezetését, azon belül olajszankciók kiszabását és az izraeli nagykövetek kiutasítását kéri az iszlám országoktól, amennyiben azok kapcsolatokat létesítettek a cionista rezsimmel” – áll az iráni külügyminisztérium közleményében.

Irán nem áll diplomáciai kapcsolatban Izraellel.

Amirabdollahián emellett szorgalmazta egy muszlim jogászokból álló csoport felállítását is, amely az Izrael által Gázában elkövetett háborús bűnöket dokumentálná.

A Gázai övezetet uraló Hamász fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, és több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint legkevesebb 199 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy az övezet ellen indított izraeli hadműveletek halálos áldozatainak száma már meghaladta a 3300-at, a sebesülteké pedig a 13 ezret.

Izrael a támadásra válaszul leállította az övezet villanyáram-, üzemanyag-, élelmiszer- és egy időre a vízellátását is, az izraeli kormány pedig megfogadta, hogy eltörli a Hamászt a föld színéről.

A Gázai-övezetben működő baptista kórháznál kedden történt robbanásban palesztin közlés szerint 500 ember halt meg. A Hamász és a Palesztin Nemzeti Hatóság Izraelt okolta és „mészárlással” vádolta a hadsereget, míg Izrael szerint a robbanás az Iszlám Dzsihád elhibázott rakétakilövésének a következménye.

Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy már szombattól fokozni akarja a Gázai övezet elleni légitámadásokat a Hamász palesztin fegyveres szervezet ellenőrizte terület elleni offenzívája következő szakaszának előkészítése jegyében.

„Már ma (szombaton) fokozzuk a légicsapásokat” – közölte Daniel Hagari tábornok, a hadsereg szóvivője. „Akkor lépünk a háború következő szakaszaiba, ha a feltételek optimálisak lesznek számunkra” – mondta a szóvivő a televízióban élőben közvetített sajtótájékoztatóján egy, a szárazföldi hadművelettel kapcsolatos kérdésre válaszolva.

Hagari tábornok megerősítette, hogy legkevesebb 210 túszt tartanak fogva a Gázai övezetben, a többségük izraeli.

Daniel Hagari ismételten felszólította Gázaváros lakóit, hogy a biztonságuk érdekében vonuljanak ki az övezet déli részébe.

Előzőleg szombaton az izraeli hadsereg több vezetője ellátogatott a frontra a katonákhoz, közölték, hogy folyik a fegyveres erők felkészítése az esetleges gázai övezeti szárazföldi intervencióra.

„Behatolunk Gázába, ezt hadműveleti céllal tesszük, elpusztítani a Hamász létesítményeit és a terroristáit, és ezt profi módon tesszük” – mondta a csapatszemlén Herzi Halevi vezérkari főnök.

A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen,

betörtek a zsidó állam déli részébe, ahol több mint 1400 embert megöltek, további mintegy háromezret megsebesítettek, körülbelül 200 embert pedig elraboltak és túszként tartanak fogva.

A gázai egészségügy-minisztérium arról tájékoztatott, hogy az övezetben indított izraeli műveletek halálos áldozatainak száma elérte az 4385-öt, a sebesülteké pedig a 13 651-et.

Két amerikai túszt – egy anyát és lányát – engedett szabadon a Hamász fegyveres szárnya humanitárius okokra hivatkozva. A túszok elengedése Katar közbenjárására történt. Ugyanakkor kudarcba fulladtak 50 másik, Izraelből elrabolt ember elengedéséről szóló tárgyalások. Az ő sorsuk így továbbra is bizonytalan. Közben folytatódtak az izraeli légicsapások a Gázai-övezetben. A hadsereg a Hamász állásait lőtte. Tel-Aviv azt állítja: likvidálták azt a terroristát is, aki a Hamász fegyverprogramjáért felelt.

A Híradó bemutatta a kiszabadult túszokról a Hamász terrorszervezet fegyveres szárnya által közzétett felvételt, amelyen annyi látszik, ahogy Judith Tai Raanant és Natalie Shoshana Raanant átadják a Vöröskeresztnek. A felvételen a terrorszervezet emberei maszkot viselnek.

Az anya és lányának átadása a Gázai-övezet határán történt, onnan Izrael egyik katonai támaszpontjára vitték őket, ahol a családtagjaik várták.

Október 7-én rabolták el őket a Hamász fegyveresei, amikor betörtek Izrael területére.

A két amerikai rokonlátogatáson volt az egyik gázai-övezet határa közelében fekvő kibucban. A Hamász bejelentette,

a túszok elengedése Katar közbenjárására történt.

Később az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége egy fotót tett közzé, tájékoztatásuk szerint Joe Biden amerikai elnök gratulált nekik a szabadulásukhoz.

A Hamász terrorszervezet több mint 200 túszt ejtett az október 7-i támadások alatt, további ötven embert pedig más fegyveres csoportok tartanak fogva.

Állapotukról egyelőre annyit közöltek, hogy 20 túsz egy izraeli légicsapás során életét vesztette.

Közben izraeli források szerint a két túsz szabadon engedése ellenére sem tett le Izrael arról a tervéről, hogy szárazföldi hadműveletet indítson a Gázai-övezet ellen.

Az Egyesült Államok és több európai kormány ugyanis megpróbálja rávenni a zsidó államot, hogy késleltesse a szárazföldi hadművelet elindítását, abban bízva, hogy a további túszokat enged szabadon a Hamász.
Amerikai források szerint azonban

mintegy 50 túsz elengedéséről folytatott tárgyalások kudarcot vallottak.

Ezeket az Egyesült Államok, Izrael és Katar folytatta a Hamásszal. Az iszlamista terrorszervezet feltételei között szerepelt az ideiglenes tűzszünet, Gáza vízellátásának újraindítása, valamint a segélyszállítmányok azonnali bejutása a Gázai övezetbe.

Az elmúlt éjjel is folytatódtak az izraeli légicsapások a Hamász állásaira a Gázai-övezetben. A célpontok között egyebek között hadműveleti parancsnokságok és rakétaindító állomások voltak, továbbá sikerült megsemmisíteni többszintes épületekben elhelyezett megfigyelőállásokat és mesterlövész-fészkeket.

Az izraeli hadsereg bejelentette: megölte a Hamász fegyverzetfejlesztésért felelős mérnökét.

Izrael Libanonban a Hezbollah terrorszervezet állásait is lőtte.

Szombat délelőtt megnyitották, majd néhány perccel később ismét bezárták a rafahi határátkelőt Egyiptom és a Gázai-övezet határán.

20 teherautónyi nemzetközi humanitárius segítséget engedtek csak bejutni a térségbe. 200 teherautó várakozik napok óta, hogy engedélyt kapjon a belépésre.

A kamionok gyógyszereket, gyógyászati berendezéseket és korlátozott mennyiségű élelmiszert szállítanak.

Az izraeli légicsapások miatt a Gázai övezet északi részéből délre, az egyiptomi határ közelébe özönlöttek a palesztinok. Az egész övezetben nincs villanyáram-, üzemanyag-, élelmiszer- és vízellátás. A térségben humanitárius katasztrófa fenyeget.