Az újonnan megválasztott amerikai házelnök, Mike Johnson csütörtökön azt mondta, hogy az Ukrajna és Izrael támogatására szánt támogatási kérelmet külön kellene kezelni, és ezzel arra utalt, hogy nem fogja támogatni Joe Biden elnök mindkét országnak együtt szánt 106 milliárd dolláros segélycsomagját.

Johnson a Fox News hírtelevíziónak adott interjújában elmondta, hogy általában véve aggályai vannak Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban, és úgy véli, hogy az Izraelnek szánt pénzeket máshol végrehajtott megszorításokból kell finanszírozni.

A politikus csütörtökön találkozott Joe Bidennel, és elmondta a Fehér Ház munkatársainak: a képviselőházi republikánusok között egyetértés van abban, hogy ezeket a kérdéseket ketté kell választani.

Biden azt szeretné, ha a kongresszus 106 milliárd dolláros kiegészítő finanszírozást biztosítana, amelynek nagy részét Ukrajna védelmének megerősítésére fordítanák, a fennmaradó összeget pedig Izrael, az indo-csendes-óceáni térség és a határvédelem között osztanák szét.

Johnson az ukrajnai finanszírozásról azt mondta: „tudni akarjuk, mi a cél ott, mi a végcél Ukrajnában”. Hozzátette: „a Fehér Ház ezt nem adta meg”.

Biden arra számít:

az Izrael megsegítésére és a bevándorlásra szánt pénzek bevonása a támogatási csomagba segít meggyőzni az Ukrajna támogatásától ódzkodó republikánus képviselőket, hogy további pénzt küldjenek Ukrajnának.

„Izrael egy különálló ügy – egy önálló, több mint 14 milliárd dolláros Izrael-finanszírozási intézkedést fogunk előterjeszteni” – mondta Johnson az interjúban.

Az Egyesült Államok újabb, ezúttal 150 millió dollár (mintegy 55 milliárd forint) értékű katonai támogatást jelentett be csütörtökön Ukrajna számára a folytatódó háború szükségleteinek kielégítésére.

A védelmi minisztérium közleménye szerint az újabb szállítmányt is az amerikai hadsereg készleteiből juttatják el az ukrán haderő számára az orosz agresszióval szembeni fellépéshez. A fegyvercsomag tartalmaz a többi között föld-levegő rakétarendszerbe (NASAMS) való lőszereket, AIM-9M és Stinger légvédelmi rakétákat, HIMARS-rakétákat, valamint 105, és 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket, és egyéb eszközöket.

A védelmi minisztérium közleménye az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segítséget a nemzetbiztonságba való „okos befektetésnek” nevezi, ami egyben erősíti az amerikai védelmi ipart, és munkahelyeket teremt az amerikai emberek számára.

A Pentagon az amerikai kormányzat nevében egyben felszólította a Kongresszust, hogy fogadja el az Ukrajna folytatódó támogatására kért költségvetés-kiegészítést.

Az Egyesült Államok újabb kilencszáz katonát küld a Közel-Keletre, hogy az izraeli-palesztin helyzet fényében fokozza jelenlétét a térségben – közölte Pat Ryder, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője pénteken.

„Megerősíthetem, hogy az első mozgósítási bejelentés óta már körülbelül 900 katonát vezényléséről döntöttünk a térségbe” – közölte Ryder.

Arról nem nyilatkozott, hogy

az amerikai csapatokat pontosan hova telepítik, csak annyit közölt, hogy ezek az egységek nem Izraelbe mennek, hanem „elrettentő és védelmi célokat látnak el” a térségben.

Az iráni kötődésű terrorszervezetek egyre gyakoribb támadásai miatt Washington a Közel-Keleten állomásozó katonák védelme érdekében már hadihajókat, köztük két repülőgép-hordozót és vadászgépeket is vezényelt a régióba.

„Azt is tervezzük, hogy két amerikai Vaskupola rendszert Izrael rendelkezésére bocsájtunk, hogy tovább erősítsék légvédelmi képességeiket” – közölte Ryder, hozzátéve hogy elfogórakétákat is terveznek szállítani Izraelnek.

Izrael az Egyesült Államok kérésére halasztja el a már beharangozott gázai szárazföldi inváziót.

Az amerikaiak ugyanis több légvédelmi rendszert szeretnének előbb a térségbe juttatni

– számolt be a Wall Street Journal.

A Pentagon azon dolgozik, hogy nagyjából egy tucat légvédelmi rendszert telepítsen a régióba a jelenlegieken felül, hogy megvédje az Irakban, Szíriában, Kuvaitban, Jordániában, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben szolgáló amerikai csapatokat az esetleges ellenséges rakétáktól.

Az Egyesült Államok minden bizonnyal attól tart, hogy egy a Gázai övezet elleni átfogó izraeli szárazföldi invázió kiszélesítheti a konfliktust, és a térség más országai – elsősorban Irán –, valamint az általuk támogatott milíciák amerikai és izraeli célpontokra támadhatnak.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szombaton közölte, hogy az Egyesült Államok további THAAD és Patriot légvédelmi rendszereket küld a térségbe.

A WSJ arról is hírt adott, hogy

a Hamász harcosai közül akár több százan is részt vehettek egy speciális harci kiképzésen Iránban.

Hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írják, hogy a brutális támadás előtt egy hónnappal a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezetek mintegy 500 tagja kapott az iráni Forradalmi Gárdától felkészítést. A lap megjegyzi, Iszmail Kaani tábornok, az iráni hadsereg elit egységének számító Al-Kudsz vezetője is segédkezett a terroristák kiképzésében.

Amerika el akarja felezni az Ukrajnának szánt támogatást