Meg akarják erősíteni az ukrán légvédelmet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta csütörtökön Kijevben Grant Shapps nemrég kinevezett brit védelmi minisztert, tárgyalásuk középpontjában Ukrajna légvédelmének megerősítése állt, ami különösen fontos a tél beállta előtt – közölte az ukrán elnöki iroda hivatalos honlapján.

A közlemény szerint az elnök köszönetet mondott Nagy-Britanniának háború dúlta hazája határozott támogatásáért, különös tekintettel a kapott nagy hatótávolságú rakétákra, amelyek növelték az ukrán hadsereg védelmi képességeit.

A hivatal emlékeztetett arra, hogy a vilniusi NATO-csúcstalálkozón a világ legfejlettebb iparosodott demokráciáit összefogó G7-országcsoport közös nyilatkozatot fogadott el Ukrajna támogatásáról, és ebből kifolyólag megkezdődtek a tárgyalások Nagy-Britanniával kétoldalú megállapodások megkötéséről.

Grant Shapps szeptember óta vezeti a brit védelmi minisztériumot a posztjáról lemondott Ben Wallace helyett. Az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú, szeptemberi találkozója után Shapps bejelentette, hogy London átad több tízezer tüzérségi lövedék Ukrajnának, nemrég pedig azt, hogy Nagy-Britannia további 30 ezer ukrán katona kiképzését tervezi.

Csütörtökön az ukrán fővárosba érkezett Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter is. A kijevi francia nagykövetség közlése szerint látogatása elején lerótta kegyeletét az Ukrajnáért elesettek emlékfalánál.

Oroszország újabb dróncsapásokat mért Ukrajna három régiójára csütörtökre virradóra – közölték ukrán tisztviselők.

Az ukrán légierő közleménye szerint 34-et megsemmisítettek abból a 44 iráni gyártmányú, Sahid típusú drónból, amelyeket Oroszország az éjszaka folyamán indított a déli Mikolajiv és Odessza régiók, valamint a közép-ukrajnai Kirovohrad ellen.

Andrij Rajkovics, az ország középső részében lévő Kirovohrad megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta: „Rendkívül nehéz éjszakánk volt. A régió fölött haladó Sahidek egy része megsemmisült. Voltak azonban találatok is.” Hozzátette, hogy nem voltak áldozatok, és a polgári infrastruktúrában sem keletkezett kár.

Mikolajivból nem érkezett jelentés jelentős károkról.

Oleh Kiper, Odessza régió kormányzója dicsérte a régió légvédelmét. „Nincs találat vagy pusztítás. Nem voltak áldozatok. Csak néhány kisebb tűz keletkezett a száraz fűben egy lezuhant Sahid roncsai miatt” – közölte.

„Vadászrepülőgépek, légvédelmi rakétaegységek és mobil tűzcsoportok vettek részt a támadás visszaverésében” – számolt be a hadsereg a Telegramon.

Egy korábbi közleményben a Mikolajivi terület kormányzója azt állította, hogy egy orosz rakéta szerdán késő este eltalált egy meg nem nevezett infrastrukturális létesítményt a város külterületén, de az ott keletkezett tüzet azonnal eloltották.

Az ukrán erők „fokozatosan teret hódítanak” az országot támadó orosz csapatokkal szembeni ellentámadásnak köszönhetően – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Kijevben.

Az ukrán erők „fokozatosan teret hódítanak” az országot támadó orosz csapatokkal szembeni ellentámadásnak köszönhetően – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Kijevben.

Jens Stoltenberg váratlanul, előzetes bejelentés nélkül látogatott el az ukrán fővárosba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megtartott közös sajtótájékoztatóján úgy foglalt állást, hogy az orosz csapatok Moszkva „birodalmi téveszméjéért” harcolnak.

Az államfő közölte, hogy a főtitkárral tárgyalt Ukrajna légvédelmének a tél beállta előtti megerősítéséről. Tájékoztatása szerint megvitatta Stoltenberggel a legfontosabb védelmi kérdéseket, a harctéri helyzetet és az ukrán katonák igényeit.

„Nyomást kell gyakorolni az agresszorra, hogy Oroszország visszavonuljon” – hangsúlyozta. Kiemelte: szükséges Ukrajna légi pajzsának megerősítése.

Elmondta, hogy szót ejtettek az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni várható támadásokról, és kérte a partnerállamokat, hogy növeljék az országának nyújtott légvédelmi rendszerek számát.

Zelenszkij elmondása szerint a NATO-főtitkár megígérte, hogy erőfeszítéseket tesz az ilyen készletek növelésére. „Együtt kell átvészelnünk ezt a telet, hogy megvédjük az infrastruktúrát és az embereink életét”– zárta szavait az elnök.

A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 20-án Stoltenberg azt mondta, Ukrajnának szüksége van légvédelme megerősítéséhez lőszerekre, pótalkatrészekre és segítségre a meglévő rendszerek karbantartásához.

Hónapok óta tart a németek és az ukránok közötti üzengetés Taurus-ügyben. A nagy hatótávolságú rakéták mindenképpen minőségi erősítést jelentenének az ukrán erők számára, ugyanakkor Berlin – mint a legtöbb Ukrajnába küldött fegyver esetén – kivár, bizonytalankodik, sőt olykor a kormánytagok is ellentmondanak egymásnak. Most kiderült, a félelmeket nem kis részben arra alapozzák, hogy a rakéták működtetéséhez technikus személyzetet is kellene adniuk, ami olyan vörös vonalat jelent, amelyet a Scholz-kormány nem szívesen lépne át.     

Gyorsabban véget lehet vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, ha Németország Taurus típusú, nagy hatótávolságú rakétákkal is támogatja a védekezést – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy német lapnak adott interjúban a nyáron. Az ukrán diplomácia vezetője kiemelte, hogy

alaptalan a berlini vezetés félelme, hogy a Nagy-Britanniától kapott Storm Shadow típusú rakétákhoz hasonló Taurusok miatt még inkább elmérgesedhet a konfliktus, és az ukrán erők oroszországi célpontok ellen is bevethetik a német–svéd fejlesztésű, 400-500 kilométer hatótávolságú precíziós eszközöket.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Ajándék lónak ne nézd a fogát? – a német külügyminiszter elismerte, működésképtelen fegyvereket szállítottak Ukrajnának

Nagy port kavart a napokban, hogy a júliusban Ukrajnának átadott több mint száz Leopard 1A5 harckocsi közül több már az ukrán katonák németországi kiképzése közben elhasználódott.

Szerinte indokolatlanok a berlini fenntartások azért is, mert

az ukrajnai fegyverszállítások ügyében egyetlen korábbi német döntés sem vezetett eszkalációhoz, éppen ellenkezőleg, a német támogatás sok ukrán életet mentett már meg.

Nem sokkal később a német pénzügyminiszter úgy fogalmazott, „Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. Ezért részben a mi felelősségünk annak biztosítása, hogy Ukrajna pillanatnyi ereje mindig nagyobb legyen, mint a Putyin háborújából fakadó brutalitás”, majd hozzátette, a német kormány elkötelezett amellett, hogy mindent megtegyen Ukrajna katonai képességeinek megerősítése érdekében. Christian Lindner a Taurus rakétákkal kapcsolatban pozitívan nyilatkozott, de időnyerésre játszva megjegyezte,

a kérdésben a szokásos eljárás zajlik, azaz egyeztetések a többi NATO-tagországgal arról, milyenek Ukrajna szükségletei, és miként lehet ezeket kielégíteni.

A következő felvonásban Boris Pistorius német védelmi miniszter igyekezett tovább hűteni a kedélyeket, amikor leszögezte: „Ebben a háborúban nincs automatizmus” – amivel arra kívánt utalni, hogy nem minden ukrán kérést kell gondolkodás nélkül kielégíteni. Ugyanakkor némiképp a felelősséget is áthárítva azt mondta,

Németország nincs abban a helyzetben, hogy eldöntse, szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának vagy sem.

A Wall Street Journal most arról ír, német tisztviselők informális módon kijelentették,

a hárompárti koalíció ugyan már zöld utat adott a rakéták átadására, de a kancellár közbelépett és leállította a folyamatot.

Olaf Scholz döntésének a hátterében pedig az a félelem áll, hogy amennyiben elküldik a Taurus rakétákat,

azokhoz német személyzetet is biztosítaniuk kell a működtetés és a szervizelés speciális volta miatt.

Ehhez egyrészt a Bundestag jóváhagyására van szükség, másrészt pedig

tovább élezi a helyzetet az orosz vezetéssel.

A tisztviselők elmondták azt is, amennyiben az Egyesült Államok elküldi a szintén sokat emlegetett ATACMS rakétarendszereket, az alapvetően változtathat a német állásponton. Erre minden esély megvan, hiszen a közelmúltban bizalmas információkra hivatkozva több médium is utalt arra, hogy Ukrajna nemsokára megkaphatja a hőn áhított rakétákat.

Németország jelenleg mintegy 600 Taurus rakétával rendelkezik, azt viszont nem tudni, hogy ebből mennyit juttatna el Ukrajnába. Igaz, ha olyan állapotban kerülnek az ukrán erőkhöz a rakéták, mint a korábban átadott Leopard 1A5 harckocsik, akkor abban nem lesz köszönet.

A minap Annalena Baerbock német külügyminiszter tett is egy utalást arra, hogy először meg kell győződni arról, hogy a rakéták működőképesek-e egyáltalán.

„Ez időbe telik. Értem, hogy Ukrajnának nincs ideje, de amikor átadjuk a fegyvereket, akkor működniük kell”

– fogalmazott Baerbock.