Kiállunk az ukrán gabona behozatali tilalma mellett

Magyarország minden lehető eszközzel arra törekszik, hogy megvédje a magyar gazdák érdekeit, abban az esetben is, ha az Európai Unió szeptember 15. után mégsem hosszabbítaná meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó, uniós tilalmat. Amennyiben a közös fellépés nem vezet eredményre, Magyarország kész a tilalmat nemzeti jogalapon elrendelni – közölte egyebek közt a Magyar Hírlap érdeklődésére az Agrárminisztérium.

Emlékezetes, micsoda piaci zavarokat okozott – nemcsak Magyarországon, de az egész kelet-közép-európai régióban –, hogy az ukrán gabona nem ért oda, ahová eredetileg szánták, nevezetesen leginkább a fejlődő országokba. Sokat vitatkoznak azon is, hogy a háború kezdete óta mennyi jutott oda és 2022. szeptember 15-ig mennyi landolt Európa országaiban, illetve Magyarországon.

A lap érdeklődésére az Agrárminisztérium emlékeztetett arra, hogy az ukrán gabonaexport korábbi, hagyományos útvonala a fekete-tengeri kikötőkből indult és elsősorban EU-n kívüli országokba irányult. Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus következtében – amely helyzetet a tengeri útvonal lezárása tovább nehezítette – a súlypont a szárazföldi szállításra helyeződött át. Ukrajnából egy év alatt exportálásra került 61 millió tonna gabona és olajos növény, amelyből 28 millió tonna érkezett az Európai Unióba. Míg Magyarországra a háborút megelőzően mindösszesen évi 40-50 ezer tonna volt a beérkező import Ukrajnából, addig 2022-ben már elérte a 2,5 millió tonnát a gabona és olajosnövény mennyisége. Ezután 2023-ban pedig, az import leállításáig ennek mértéke havi mintegy 250 ezer tonna importot jelentett.

Felvetették a minisztériumnak azt is, hogy 2023. szeptember 15-én jár le annak a moratóriumnak a határideje, amely kapcsán Brüsszel hozzájárult, hogy Magyarország csak tranzitként engedje át területén az ukrán gabonát. Érdeklődtünk arról is, hogy az elmúlt egy évben mennyire sikerült kiszűrni az ukrán árut, azaz mennyire valósult meg a moratórium?

A Magyarországon áthaladó ukrán gabona útját szigorú ellenőrzések kísérik – hívta fel a figyelmet a tárca. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a vármegyei kormányhivatalok illetékes munkatársai a gabonatermékeket felmérő folyamatos mintavételezéssel egybekötött gabonatároló-ellenőrzéseket végeznek. A magyar importkorlátozás működik, a tranzitáru elhagyja az országot és a különböző gabonából készült darák importjának álcázva sem játsszák ki azt – hangsúlyozta az Agrárminisztérium.

A legizgalmasabb kérdés persze az, hogy mi várható a határidő letelte után, illetve hogy állnak a tárgyalások Brüsszellel? Nagy István agrárminiszter ugyanis jelezte, hogy uniós lépés híján Magyarország egyedül is importstopot vezet be az ukrán gabonára.

Nagy István agrárminiszter jelezte, hogy uniós lépés híján Magyarország egyedül is importstopot vezet be az ukrán gabonára

Jelenleg zajlanak az uniós tárgyalások a kérdésben - húzta alá az agrártárca. A minisztérium megerősítette: Magyarország minden lehető eszközzel arra törekszik, hogy megvédje a magyar gazdák érdekeit, abban az esetben is, ha az Európai Unió szeptember 15. után mégsem hosszabbítaná meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó uniós tilalmat. Amennyiben a közös fellépés nem vezet eredményre, Magyarország kész a tilalmat nemzeti jogalapon elrendelni - tették hozzá.

Emlékezetes, hogy egy éve Magyarország mellé négy uniós tagország is odaállt a kérdés kapcsán, jelezve, hogy belső piacát zavarja az ukrán gabonaexport. Idén mely országok azok, akik osztják a magyar álláspontot? - kérdezték az Agrárminisztériumot. A tárca egyértelműsítette: Lengyelország, Románia, Bulgária, Szlovákia és Magyarország, azaz az Ukrajnával határos, úgynevezett frontországok földrajzi helyzetüknél fogva is abban érdekeltek, hogy az ukrán mezőgazdasági terményimport a következő időszakban, szeptember 15. után is legalább az év végéig ezekben az országokban korlátozásra kerüljön. Ezek az országok azok, amelyek folyamatosan jelezték, hogy olyan óriási terménymennyiség zúdul Ukrajnából a piacaikra, amely teljesen összeomlasztja gabonapiacaik működését. Ezért tárgyaltunk az elmúlt hónapokban, erről szóltak az egyeztetések, hiszen úgy nagyobb valószínűséggel lehet eredményt elérni Brüsszelben, ha együtt lép fel mind az öt tagállam. A brüsszeli döntést követően lehet csak tisztán látni abban a kérdésben, hogy a frontországok külön-külön vagy együttesen milyen álláspontra helyezkednek a kérdéseben.

Szembesítették az Agrárminisztériumot azzal is, hogy tavaly Európában itt-ott még lehetett rossz termésről hallani, de idén jó közepes gabonatermést vetítenek előre a prognózisok uniós szinten. Ennek tükrében, illetve az idei magyarországi gabonatermésre figyelemmel - kérdeztük - konkrétan miért zavarja az ukrán gabona (minőség, ár, stb.) a magyar agrárgazdaság szereplőit, és kiket (gazdák, kereskedők, feldolgozók, stb.)?

A felvásárlási árak a szántóföldi növénytermesztésben jelentősen csökkentek, a gabona- és olajosnövényeknél lényegében feleződtek egy év alatt - tájékoztatott a minisztérium. Mint kifejtették, az európai uniós piacra érkezett vámmentes, eleve alacsony árszinteken értékesített ukrán gabona ára a földrajzi közelség, a kisebb szállítási költségek miatt térségünkben nagyon alacsony és egyfajta  árletörő hatása van. Miközben a termelési költségek magasak a háború következtében kialakult energia- és műtrágyaárak miatt, s a legtöbb termelő veszteséget termel az idei esztendőben e két hatás együtteseként. Ráadásul az EU piacán értékesített ukrán gabona és olajosnövény az eddig ezeken a piacokon történő magyar exportértékesítés lehetőségeit szűkíti jelentősen, miközben a magyar gabonatermelés erősen exportorientált. Ha nem vagy nem megfelelő mértékben megy az export, nem kell a magyar gazdálkodó terménye, tárolási kényszerbe kerül és nincs bevétele, ami a termelés folytatásának költségeit, a hiteltörlesztést fedezné. Ráadásul az ukrán búza és az ukrán kukorica egyaránt zavaró tényező a magyar piacon. Nem véletlenül van benne mind a két termény a repce és napraforgó mellett az öt kelet-európai tagállam által közösen kiharcolt uniós importtilalommal érintett körben is - hangsúlyozta az Agrárminisztérium.

Szeptember 15-én vagy az Európai Bizottság zárja le a határt az Ukrajnából érkező gabona előtt a következő hónapokra, vagy mi magunk zárjuk le – ezt már Mateusz Morawiecki miniszterelnök jelentette ki pénteken Tomaszów Lubelskiben. A kormányfő a lakossági fórumon megjegyezte, hogy a Jog és Igazságosság kormánya számára a lengyel gazdák érdekeinek védelme a legfőbb prioritás.

– emelte ki a lengyel kormányfő.

Robert Telus lengyel agrárügyi miniszter a 32. Nemzetközi Gazdasági Fórumon rendezett sajtókonferencián nyilatkozott újságíróknak, miután a gabonabehozatal ügyéről az európai uniós tagállamok agrárminisztereit tömörítő mezőgazdasági és halászati tanácson egyeztetett.

Lengyelország és négy másik uniós tagállam (Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia) támogatják azt az álláspontot, miszerint az ukrán gabonafélék behozatali tilalmát szeptember 15-e után is fenn kell tartani, az intézkedést meg kellene hosszabbítani az év végéig. Telus szerint a szeptember 15-i határidőről szóló jelenlegi uniós döntés semmiképpen sem érdemi, hanem politikai jellegű.

– számolt be a lengyel tárcavezető. Közölte azt is, hogy Lengyelország a málnát is a tilalom alá vont termékek közé sorolná.

Az ukrán gazdasági miniszterhelyettes erre válaszul bejelentette, hogy ha Lengyelország szeptember 15-e után bármilyen tilalmat vezet be az ukrán gabona behozatalára, Ukrajna a Kereskedelmi Világszervezethez fordul Lengyelország és az Európai Unió ellen.

Az Európai Unió szeptember közepéig meghosszabbította az Ukrajnából származó gabonafélék – a búza, kukorica, repcemag és napraforgómag – behozatalára vonatkozó korlátozást – jelentette be az Európai Bizottság. A bizottság engedett az öt uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kérésének, miszerint a testületnek haladéktalanul intézkedéseket kell bevezetnie az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére, a korábban életbe lépő importkorlátozás ugyanis június 5-ével lejárt. Az olcsó ukrán gabona behozatala miatt  a hazai gabonapiac gyakorlatilag leállt, csak óriási veszteséggel lehetett volna eladni az itthon megtermett gabonát, az a veszély fenyegetett, hogy  a magyar gazdák ellehetetlenülnek.

Nagy István agrárminiszter még a brüsszeli döntés előtt felhívta a figyelmet arra, hogy az EU távolabbi részein a magas szállítási költségek miatt már nem jelentkezik az ukrán gabona árelőnye. Közölte, hazánk szolidáris Ukrajnával, ugyanakkor a magyar gazdák érdekeit is meg kell védeni. Arra is emlékeztetett, hogy a tranzitszállítmányokat hazánk eddig sem gátolta, sőt lépéseket tett az átrakodó kapacitások növelése, ezáltal a termékek továbbszállításának felgyorsítására.  Ráadásul az ukrán agrárgazdaságok mögött hatalmas külföldi befektetőcsoportok állnak. 

Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági területeinek átvétele

A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés meghirdetett célja szerint az éhínségek és a globális élelmiszerválság megelőzése érdekében tette lehetővé az Ukrajnából származó élelmiszerexportot az orosz tengeri blokád részleges feloldásával.  Antonio Guterres ENSZ főtitkár 2023. május 18-án azt mondta, a megújított életmentő megállapodás segít a rászoruló embereken szerte a világon. Az Európai Bizottság a kezdeményezést „kritikus előre lépésként” ünnepelte. Időközben azonban kiderült, Ukrajna mezőgazdasági exportjának legfőbb célpontja az Európai Unió, és Kína a második. Spanyolország a legnagyobb kedvezményezett Európában, eközben az ukrán export több millió európai gazdálkodó megélhetését veszélyezteti.  

Kinek származik haszna az exportból?

Korábban Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági területeinek átvétele címmel az Oakland Institute közölt érdekes elemzést. A tanulmány felfedte, hogy az Ukrajnából árukat exportáló termelők többnyire nagy mezőgazdasági vállalkozások és oligarchák, akik európai és észak-amerikai pénzügyi csportokkal állnak kapcsolatban. A jelentés részletezte, hogy ezek a termelők milyen mértékben vannak eladósodva a nyugati pénzintézeteknél, különösen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD), az Európai Beruházási Banknál (EBB), a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnál (IFC), a Világbanknál. Ezek az intézmények együttesen jelentős hitelezői az ukrán mezőgazdasági vállalkozásoknak, az elmúlt években közel 1,7 milliárd USD-t adtak kölcsön Ukrajna legnagyobb földbirtokos cégei közül mindössze hatnak. A többi kulcsfontosságú hitelező főként európai és észak-amerikai pénzintézetek.
Úgy tűnik, hogy az ENSZ a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezéssel a nyugati érdekeltségű agrárvállalatok brókerévé vált. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a nyugati bankokkal és pénzintézetekkel együtt támogatja a nagy élelmiszer-kereskedelmi vállalatokat, oligarchákat, valamint hitelezőiket és részvényeseiket, hogy fenntartsák az exportüzletet és növeljék a profitot a háború  ellenére.