Banki különadó? Nagy vihar Olaszországban

A miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini által bejelentett 40 százalékos banki különadó ugyanis a nemzetközi befektetők és az olasz pénzpiacok haragját váltották ki, amire az olasz tőzsde is mélyrepüléssel reagált. A másnap estére végül a banki mérlegfőösszeg legfeljebb 0,1 százalékában megállapított különadó egyébiránt a Meloni-kormányon belül is ellentéteket szülhetett, azonban a kedvezőtlen gazdasági kilátások és az adósságkezelés drágulása miatt a kormánynak extra bevételekre lehet szüksége a jövő évi költségvetés megállapításakor.

A nemzetközi pénzpiacok heves ellenállásába ütközött az olasz kormány hétfő esti bejelentése, miszerint 40 százalékos rendkívüli adót vetetettek volna ki az olaszországi bankokra, miután azok extraprofitra tettek szert a megdrágult kamatkörnyezetben – olvasható a brüsszeli Politico hasábjain. A jelek szerint azonban a befektetők fenyegetőzése és a bankok haragja már másnap visszakozásra kényszerítette a Meloni-kabinetet, ami a Politico által megszólaltatott elemzők szerint akár a kormány meggyengüléséhez is vezethet.

Ahogyan arra a cikk emlékeztet, az olasz banki részvényindex 7,3 százalékot esett kedd délutánra. A két legnagyobb olaszországi pénzintézet esetében az Intesa Sanpaolo részvényei 8,6 százalékot, az UniCredité pedig 5,8 százalékot zuhantak.

Az olasz kormány végül felvizezte az eredeti bejelentést, amelyhez hozzáfűzött egy pontosítást, miszerint az adóteher nem haladhatja meg a bankok mérlegfőösszegének 0,1 százalékát.

Rekordnyereség a bankszektorban

Ahogy arra a lap emlékeztet, az ukrajnai háború kitörése óta elszálló inflációs környezetben az Európai Központi Bank (EKB) többször is megemelte az alapkamatot. Ennek következtében a kereskedelmi bankok is megemelték a hitelek kamatait, miközben a megtakarítások várható hozama nem növekedett. A Politico úgy véli, hogy a bankszektor egy olyan évtized után lett ismét kiugróan nyereséges, amikor az EKB zéró kamatpolitikája és a szigorúbb tőkekövetelmények visszafogták őket.

A lap azt is megjegyezte, hogy Olaszország két legnagyobb bankja, az UniCredit és az Intesa Sanpaolo a valaha volt legjobb első félévi profitját produkálta idén, és még jobb időket ígértek részvényeseiknek.

Az olasz miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini hétfői bejelentése egyértelműen az EKB kamatemelését, valamint az annak következtében a családok és a vállalkozások számára megdráguló hiteleket nevesítette. Salvini hétfőn még arról beszélt, hogy elsősorban azokat a jelzáloghiteleseket akarják megsegíteni az adóbevétel révén, akik még teljesen más feltételek mellett vették fel a hitelt. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Politicónak nyilatkozó üzleti bennfentesek azt állították, hogy júliusban még a pénzügyminiszter, Giancarlo Giorgetti biztosította őket arról, hogy állami beavatkozás nélkül, a saját feltételeik szerint rendezhetik a jelzáloghitel-tulajdonosok helyzetét. A nevük elhallgatása mellett nyilatkozó banki tisztségviselők úgy vélik, hogy a kormány a saját költségvetését akarja befoltozni a bankokra kirótt különadóval.

Ellentétek a koalícióban

Giorgia Meloni miniszterelnök számára komoly feladat, hogy megakadályozza a kormánykoalíció jobb szárnyának elszakadását. A bejelentett rendkívüli bankadó kapcsán is úgy véli a lap, hogy annak ötletgazdája Matteo Salvini pártja volt.

A koalícióban ráadásul Salviniék és Meloni pártja, az Olasz Testvérek is sérelmezik a miniszterelnökük halovány hangját az EU-s politikában.

A cikk szerint a rendkívüli bankadó kivitelezésében még számos módosítás fog történni. Ezt erősíti a kormánykoalíció tagjaként a Hajrá Olaszország (Forza Italia) is, amely szeretné elkerülni az intézkedés negatív piaci hatásait, valamint annak hátrányos következményeit például a számlatulajdonosokra nézve, ezért a parlament alaposan megvizsgálja a javaslatot.

A teljes képet nézve azonban a cikk arra következtet, hogy Meloni kormánya lassuló gazdasági növekedéssel néz szembe, miközben az állami adósságterhek kezelése nehezebbé válik. Ennek kezeléséhez pedig kiadáscsökkentésre, valamint alternatív bevételi forrásokra lesz szükségük, aminek egyik módja lehet például a bankokra kivetett különadó bevezetése is.

A cikk arra is emlékeztet, hogy Meloniék ígéretet tettek a családosok adóterheinek csökkentésére, amelyhez szintén bevételt biztosíthat a bankok megadóztatása. Ezzel együtt az olasz kormány növelheti népszerűségét a szavazók körében, de kivívhatja a nemzetközi pénzpiacok haragját is.

Az illegális bevándorlás mindenki számára káros, kivéve az emberkereskedőket – erről Giorgia Meloni olasz kormányfő beszélt a Rómában tartott, uniós migrációs konferencián. Olaszország különösen érdekelt egy hatékony európai megoldásban, ugyanis az elmúlt évhez képest megtöbbszöröződött a hozzájuk érkező bevándorlók száma.

A bejáratnál várta Giorgia Meloni a Földközi-tenger, Afrika, valamint az arab térség több mint húsz államának képviselőit Rómában, az illegális bevándorlásról szóló a konferencián. A találkozón mások mellett az Európai Unió vezetői is részt vettek.

Az olasz miniszterelnök azután hívta össze a konferenciát, hogy Ursula von der Leyen szándéknyilatkozatot írt alá Tunéziával, amelyben az Európai Unió vállalta, hogy 900 millió euróval támogatja az észak afrikai országot, Tunézia cserébe pedig fellép a migrációval szemben.

Az olasz miniszterelnök célja, hogy az egész földközi-tengeri térségre kiterjesszék a Tunéziával kötött szándéknyilatkozatot

– mondta a közmédia római tudósítója.  Sárközi Júlia úgy fogalmazott: Giorgia Meloni azt reméli, hogy ebben Olaszország főszerepet is be tud tölteni.

„Rómának van egy hat pontos terve is, amelynek lényege nagyon röviden összefoglalható: ha segítjük, támogatjuk és fejlesztjük azokat az országokat, ahonnan az emberek elindulnak, akkor sikerül megállítani az Európába tartó illegális bevándorlást” – számolt be róla Sárközy Júlia.

Folyamatosan érkeznek a Földközi-tengeren keresztül az illegális bevándorlók az olasz partokhoz. A lampedusai migránsgettóban már olyan sokan vannak, hogy biztonsággal sem ellátni, sem egymástól megvédeni nem tudják az összezsúfolódott illegális bevándorlókat. Százával szállítják el őket Szicíliába, de ez is akadozik, nincs ugyanis mindig elérhető hajó, amely el tudja vinni őket.  

Sorban állnak a migránsok, hogy hajóra szállhassanak Lampedusán. Elszállítják őket Szicíliába, de az utánpótlás folyamatos: naponta százával érkeznek az apró olasz szigetre. Itt kötnek ki hajóikkal, vagy az olasz parti őrség ide szállítja őket. A Szicíliától mintegy 300 kilométerre fekvő Lampedusán hatalmas a migrációs nyomás, megállás nélkül jönnek Afrika felől az illegális bevándorlók.

Az ottani migránsgettóban most 2400-an vannak, pedig legfeljebb 400-an lehetnének. Ennyi illegális bevándorlót tudnak ellátni, és a gyakori erőszakot megfékezni.

„Minden nap 800, 900, sőt van, hogy 1000 migránst szállítanak el Lampedusáról. Mind attól függ, van-e szabad kapacitású hajó, hogy elvigye innen őket Szicíliába, az ottani befogadóközpontokba” – mondta Pierluigi De Ascentiis, a Lampedusai befogadóközpont koordinátora.

Rendkívül nagy a nyomás a római kormányon is, január 1. óta több mint 78 ezer migráns érkezett a Földközi-tengeren keresztül Olaszországba.

Georgia Meloni olasz miniszterelnök szabadulna azoktól a migránsoktól, akik az elmúlt években az országba érkeztek. Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője az M1-en azt mondta, Róma ezért támogatja Brüsszel elképzelését, hogy kvóták szerint osszák szét a migránsokat a tagállamok között.

„Itt látni kell, hogy ők egy átmeneti gyors fellélegzést várnak, akik Olaszországban jártak, azok láthatják, hogy oda – főként a déli részekbe – nagyon nagy tömegben érkeznek bevándorlók, illegális és legális módon is, és az olaszok érzik ezt a nyomást. Vannak olyan területek, ahol egyszerűen azt érzik, hogy nem tudják ellátni már ennek az embertömegnek a menedzselését, egészségügyi ellátását. Azt látják ebben a mostani helyzetben, hogy ez egy lehetőség, hogy gyorsan megszabadulnak azoktól, akik náluk vannak és ezt a problémát jelentik” – mondta Pócza István.

Közben az olasz hatóságok újabb embercsempészeket vettek őrizetbe. Két Sierra Leone-i férfi Tunéziából szállított migránsokat. Akkor fogták el őket, amikor felborult a hajójuk.

Az illegális bevándorlás mindenki számára káros, kivéve az emberkereskedőket – mondta Giorgia Meloni, hangsúlyozva:

a migrációt a gyökerénél kell megállítani a kiindulási országok fejlesztésével. Az olasz miniszterelnök arról beszélt: a migrációhoz való jog mellett az embereknek a hazájukban való maradás jogát is biztosítani kell.

Európában lassan kezelhetetlenné válik az illegális bevándorlás. Például Olaszországban idén már több mint 83 ezer migráns szállt partra, míg tavaly egész évben összesen 34 ezer ember érkezett Itáliába.

A görög partiőrség a napokban pedig 71 migránst talált egy vitorlás fedélzetén, akik feltehetően Olaszországba tartottak. Rodosz térségében pedig 27 illegális bevándorlót mentettek ki egy csónakból.

„Meloni, kérlek engedj be Olaszországba!” – kiabálta a kamerába nemrég egy migráns Lampedusan.

A Szicíliától mintegy 300 kilométerre fekvő sziget migránsgettójában most 2400-an vannak, pedig legfeljebb 400-an lehetnének. Naponta mintegy 1000 embert szállítanak innen Szicíliába, de Afrikából mindig jönnek új migránsok.

A Földközi-tengeren cirkálnak az NGO hajók is, hogy a migránsokat Európába szállítsák.

Szakértők szerint az NGO-k ezzel hamis biztonságérzetet keltenek, mert az illegális bevándorlók az életüket kockáztatva, gumicsónakokon kelnek útra, abban bízva, hogy kimentik őket.

Az uniós tagállamok évek óta nem találnak mindenki által elfogadható megoldást az illegális migráció megállítására – legutóbb június elején, a belügyminiszterek tanácsában döntöttek egy olyan javaslatcsomagról, ami egyebek mellett az érkezők kötelező szétosztását, vagyis a migránskvótát is tartalmazza.

Brüsszel migránskvótákról szóló terve Magyarországot arra kötelezné, hogy Európa legnagyobb migránsgettóját építse fel – mondta Orbán Viktor a döntés után. A miniszterelnök hangsúlyozta:

a kormány nem hajtja végre a migránspaktumot.

 „Vért izzadtam, hogy bezárjuk a táborokat Debrecenben, Bicskén. Végre megoldottuk a problémánkat és most ezt vissza akarják tenni a nyakunkba. Ezt nem fogjuk megengedni, amíg nemzeti kormány van Magyarországon addig nem lesznek migránsgettók” – mondta Orbán Viktor.

Magyarország 2015 óta nemet mond az illegális bevándorlásra, egymillió migránst tartóztatott fel a déli határon, miközben Brüsszel érdemben nem járult hozzá a határvédelem költségeihez.