A bajor miniszterelnök szigorúbb határellenőrzést követel

Szigorúbb határellenőrzést sürgett a Németországba irányuló szabályozatlan migráció elleni küzdelemben Markus Söder bajor miniszterelnök.

A konzervatív német Keresztényszociális Unió (CSU) vezető politikusának nyilatkozata a Bild című német lap vasárnapi számában jelent meg. Ebben kijelentette: „minden országnak, amelynek külső (uniós) határai vannak, követnie kellene a mi határrendészeti példánkat, továbbá a szövetségi kormánynak is fokoznia kellene a határellenőrzést”.

Bajorország, amely a legnagyobb területű német tartomány Ausztriával, Csehországgal és Svájccal határos.

Söder példának állította a bajor határőrséget, amely nyolcvanezer gyanúsítottat fogott el, „köztük embercsempészeket, kábítószer-kereskedőket és más súlyos bűnözőket”.

A belső határellenőrzést feleslegessé tevő Schengen-övezetben, amelyhez 26 európai ország tartozik, az elmúlt években több tagállam élt a határellenőrzés ideiglenes bevezetésének lehetőségével, de jelenleg nincs állandó személyellenőrzés a határokon.

Németország 2015 ősze óta végez ellenőrzést az Ausztriával közös bajor határon, miután a balkáni útvonalon menekültek és más migránsok tízezrei jutottak el Görögországból Nyugat-Európába. De az ilyen ellenőrzést csak a szövetségi belügyminiszter rendelheti el és terjesztheti ki, az egyes tartományok nem.

A tartományi belügyminiszterek legutóbbi ülésén heves vitát váltott ki, hogy egyes miniszterek a német-lengyel és a német-svájci határon is követelték az ideiglenes ellenőrzés bevezetését. Armin Schuster szászországi belügyminiszter például azt követelte, hogy a belső határellenőrzést igazítsák a mostanra kialakult helyzethez, vagyis a bajor gyakorlatot alkalmazzák más tartományokban is. Szászország Lengyelországgal és Csehországgal határos.

Schuster rámutatott, hogy mintegy három hónapja majdnem kétszer annyi illegális bevándorlót észleltek a lengyel határon, mint az osztrákon.

Magyarországon állítanák fel az unió legnagyobb migránsgettóját Brüsszel kötelező betelepítési kvótákról szóló javaslata alapján – ezt mondta Rétvári Bence államtitkár az MTI-nek. Hozzátette: a brüsszeli tervek szerint az EU-ba érkező migránsok mintegy harmadának, 28 százalékának a kérelmét itt kellene elbírálni. Ez pedig több tízezer illegális bevándorló állandó jelenlétét jelentené.

Az elmúlt bő egy hétben szinte polgárháborús állapotok alakultak ki Franciaországban, miután egy rendőr lelőtt egy algériai származású fiatalt, aki ellenállást tanúsított a közúti igazoltatáskor. Főként migrációs hátterű fiatalok törtek-zúztak országszerte: volt ahol egész városrészeket vertek szét. Több mint 240 településen törtek, zúztak, autókat gyújtottak fel, középületeket támadtak meg, és üzleteket fosztottak ki. Összesen 45 ezer francia rendőrt vezényeltek az utcákra, de sokáig ők sem tudták megfékezni a rendbontást.

Az engedékeny bevándorláspolitika véres és pusztító migránslázadáshoz vezetett Franciaországban

– erről írt a napokban az egyik legnagyobb francia napilap, a Le Figaro főszerkesztő-helyettese. Az újságíró szerint óriási a baj Franciaországban.

Mint fogalmazott: „Ezek másod, harmad generációs bevándorlók családtagjai, leszármazottai. Fiatal gyerekekről van szó, az utcákon fiatal gyerekek törnek, zúznak. Nem fogadják el a francia kultúrát. Nem fogadják el az együttélés szabályait, nem fogadják el a francia állam fennhatóságát, ez nagyon fontos. A no-go zónákba békeidőben, tehát nem csak ebben az 1 hétben nem mernek bemenni a rendőrök, a tűzoltók csak rendőri felügyelettel.”

Miközben Franciaországban a hatóságok már képtelenek megfékezni a főként migrációs hátterű fiatalok rendbontását, Brüsszel kötelező betelepítési kvótákat akar a tagállamokra erőltetni. Erről már a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt az M1-en. Bakondi György azt mondta: Magyarország ezzel szemben a déli határon 2015 óta megállítja az illegális bevándorlókat, amivel egész Európát is védi.

„A tavalyi évben 330 ezren próbáltak Európába jutni, ebből 270 ezren a magyar-szerb határon tettek kísérletet. Ez is jelzi, hogy milyen nagyságrend, és milyen felelősség ennek a határszakasznak az őrizete. Ha ezt a határt nem őriznénk, ha Szerbia nem lenne partner az együttműködésben, akkor 100 ezrekkel több illegális bevándorló érkezne”

– fejtette ki.

A kötelező kvótákról is tárgyaltak  pénteken Bécsben, az osztrák-magyar-szerb migrációs csúcstalálkozón. A megbeszélést követően az osztrák kancellár is élesen bírálta az Európai Unió menekültügyi rendszerét.

Orbán Viktor miniszterelnök pedig az Európai Bizottság új migrációs paktumáról azt mondta: Magyarországnak nemcsak az illegális bevándorlókkal és az embercsempészekkel, hanem Brüsszellel szemben is meg kell védenie magát. A kormányfő szerint a magyar modell hatékonysága egy nagyon egyszerű gondolaton nyugszik. Senki sem léphet be Magyarország területére, amíg az általa beadott menekültügyi kérelmet el nem bíráltuk. Orbán Viktor hozzátette: Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit.

„Nem fogjuk elfogadni a kötelező kvótát, nem fogadjuk el a migráns gettók és táborok építésére vonatkozó kötelezettséget sem, meg fogjuk találni a jogi és politikai módját annak, hogy  Magyarország a most, legutóbbi brüsszeli döntést ne hajtsa végre” – fogalmazott.

Az uniós belügyminiszterek csaknem egy hónapja döntöttek az újabb migrációs csomagról.

A brüsszeli tervek szerint a magyar határok mentén is több 10 ezer ember befogadására képes migránsgettókat kellene létrehozni, amikben a kérvényük elbírálását várnák meg az érkezők. Azokat a tagállamokat pedig, amelyek nem szeretnének részt venni ebben, fizetésre köteleznék.

A büntetés migránsokként nagyjából 8 millió forint lenne.

Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit, nem fogadják el a kötelező kvótát, és nem fogadják el a „migránsgettók”, migránstáborok építésére vonatkozó kötelezettséget sem – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Bécsben rendezett magyar–osztrák–szerb migrációs csúcstalálkozón.

A kormányfő úgy fogalmazott: egy hatékony magyar modellt, egy nyilvánvalóan nem működő új európai modellre kellene felváltani.

Magyarország meg fogja találni a jogi és politikai módját annak, hogy a brüsszeli döntéseket ne hajtsák végre – jelentette ki.

Szomorúnak nevezte a helyzetet, és úgy fogalmazott: Magyarországnak nemcsak az illegális migránsokkal és az embercsempészekkel, hanem Brüsszellel szemben is meg kell védenie magát, és meg is fogja tenni.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyarok nem csak Magyarországot védik, hanem egész Európát, benne Ausztriát is az illegális bevándorlókkal szemben.

A kormányfő elmondta: tavaly Európa határai mentén összesen 330 ezer illegális migránst állítottak meg, ebből 270 ezret a magyar-szerb határon.
A magyar miniszterelnök méltatva Aleksandar Vucic szerb elnök munkáját a nemzetek együttműködésében, azt mondta: Szerbia és Magyarország nélkül Ausztriában, Németországban, Hollandiában sok százezerrel több illegális migráns lenne, mint amennyi most van.

Orbán Viktor köszönet mondott Karl Nehammer osztrák kancellárnak is, amiért a legutóbbi brüsszeli EU-csúcson kiállt Magyarország mellett. Ugyanis lehet, hogy vannak megoldások, amelyek jók a tengeren, de ugyanazok a megoldások rosszak lesznek a szárazföldön – jelezte.

Ezt a megközelítést az ülésen kevesen értették, de az osztrák kancellár világossá tette a helyzetet, és megpróbált segíteni. Nem rajta múlt, hogy nem sikerült – fűzte hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország különleges helyzetben van, keleti szomszédjában, Ukrajnában háború van, a déli határokon keresztül pedig a legforgalmasabb migránsútvonal helyezkedik el.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar modell – amely hatékony -, egy egyszerű gondolaton nyugszik. Senki sem léphet be az ország területére amíg az általa leadott menekültügyi kérelmet el nem bírálták.
Bejönni akkor lehet, ha a beadott kérelemre van pozitív válasz – tette hozzá.

A miniszterelnök rámutatott: a magyar modell működik, és ezt kellene átvennie Európa összes országának. Azonban nem ez történik, mert olyan szabályozást fogadtak el Brüsszelben, amely kötelező kvótákat ír elő, és menekülttáborok, “migránsgettók” létrehozását teszi kötelezővé a tagállamoknak.

Ez pedig nem csak Magyarországnak rossz – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: lehet, hogy ez a szabályozás segítséget jelent Olaszországnak, de biztosan rontaná Ausztria helyzetét Magyarország felől.

Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor arról tájékoztatott: Svédország NATO-csatlakozásáról a magyar kormány már döntött, támogatja azt, a magyar parlament azonban még nem ratifikálta ezt a döntést. Magyarország kapcsolatban áll a NATO főtitkárával és a Törökországgal is, ha úgy látják, hogy “tennivaló van”, akkor cselekedni fognak – fűzte hozzá.

A kormányfő energiapolitikai kérdésre válaszolva emlékeztetett: hosszú évtizedeken keresztül Szerbia a gázt Magyarországon keresztül kapta, és amennyire szükségük volt, mindig rendelkezésre állt számukra. Most a helyzet megfordult, a magyarok kapják a gázt Szerbiától, és a szerbek ugyanazt a magatartást mutatják, mint amit a magyarok hosszú éveken keresztül – húzta alá Orbán Viktor.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Karl Nehammer osztrák kancellár (j) fogadja Orbán Viktor kormányfőt a bécsi kancellári hivatalnál a magyar-szerb-osztrák migrációs csúcs előtt 2023. július 7-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A miniszterelnök szerint ez a példa jól mutatja, hogy milyen mélyen össze vannak kapcsolódva a közép-európai országok, és milyen jelentősége van annak, hogy ezek a nemzetek politikai ideológiáktól függetlenül tudatában legyenek közös sorsuknak.
A közmédia kérdésére válaszolva Orbán Viktor Magyarországot olyan országnak nevezte, ahol jelen pillanatban kis túlzással “zéró migráns van”, az egyetlen migránsmentes hely egész Európában. Ennek okaként a miniszterelnök a jogi és fizikai védelmi rendszert nevezte meg.

A védelem egyik része a kerítésépítés és annak megvédése, amelyen bár néha “átlógnak” a migránsok – mert már fel vannak fegyverezve, és időnként “durva akciókat” indítanak a határőrök, illetve a kerítés ellen – a nagy részüket “meg tudják fogni”, ők pedig már nem érkezhetnek meg illegális migránsként Ausztriába.

A jogi védelem pedig a lezárt, pozitív elbírálású menekültügyi eljáráshoz köti a belépést. Akik nem így jönnek, azt visszaviszik a határ túloldalára.

Ez az egyetlen modell, ami működni fog – jelentette ki a miniszterelnök, azonban megjegyezte: az EU ezt a döntő lépést a “külső hotspotokról” nem meri megtenni. Hozzátette: míg ezt nem teszik meg, minden intézkedés a céljai ellenkezőjét fogja okozni.

Ezért minden szabályozás, amely nem azt mondja, hogy “kívül kell várnod”, a migránsok fejében meghívólevelet jelent, és amíg nem mondja azt az EU, hogy meg kell várni a határokon kívül a menekültügyi eljárás lefolytatását, emberi tragédiák tízezreit idézik elő – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az EU azonban a döntő lépés megtétele helyett az egyetlen országot, amely azt már megtette, vissza akarja rángatni a sikertelen migránspolitika területére – emelte ki a miniszterelnök.