Kína tiltakozik, hogy a NATO fenyegetésként tekint rá

Kína „határozottan tiltakozik” az ellen, hogy a NATO többszörösen is fenyegetésként tekintsen rá – áll a norvégiai kínai nagykövetség szombaton közzétett nyilatkozatában.

Az oslói kínai nagykövetség Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtöki norvégiai látogatása során tett kijelentésére reagálva adta ki közleményét. Stoltenberg azzal vádolta Pekinget, hogy fenyegeti a vele szomszédos országokat, azokat pedig, amelyek nem hajlandóak együttműködni vele, elnyomja.

„Kína figyelmeztetni a NATO-t, hogy hagyjon fel a térségbeli konfliktusok felkavarásával, a nyugtalanság és megosztottság előidézésével” – áll a közleményben.

Mint írják, a NATO ugyan regionális védelmi szervezet, a tömörülés egyes tagjai mégis „folyamatosan átlépik a hagyományos védelmi térségek határait, gyakran szoros katonai kapcsolatot létesítve az ázsiai-csendes-óceáni térség országaival, ami pedig a feszültség fokozódását eredményezi”.

A nagykövetségi közlemény a befolyásosabb NATO-országokra és azok hatásköreire utalva úgy véli, „a nemzetközi közösség számára világos, ki jelent valódi fenyegetést a regionális és globális békére”.

Titkos látogatást tett Kínában az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója – írta amerikai kormányforrásokat idézve a szombati Financial Times.

A londoni üzleti napilap forrásai szerint William Burns májusban utazott Pekingbe, ahol kínai kormányilletékesekkel tárgyalt. A Financial Timesnak nyilatkozó egyik amerikai kormánytisztviselő elmondta: kínai megbeszélésein Burns elsősorban a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát hangsúlyozta.

A brit lap kiemeli, hogy a CIA igazgatójának személyében Joe Biden amerikai elnök kormányának eddigi legmagasabb rangú tisztviselője látogatott Kínába.

Burns utazása jelzi, hogy a Fehér Házat mennyire aggasztja Peking és Washington kapcsolatainak romlása

– áll a FinaA lap forrásai szerint Biden tavaly a CIA igazgatóját bízta meg azzal is, hogy próbálja meg lebeszélni Nancy Pelosit, az amerikai képviselőház akkori elnökét Tajvan felkereséséről.

Kína és az Egyesült Államok kapcsolatai Nancy Pelosi hivatalos tajvani látogatása után újabb mélypontra süllyedtek,

és Kína az amerikai képviselőház elnökének utazására válaszul nagyszabású katonai gyakorlatot hajtott végre a sziget közelében.

A Financial Times ugyanakkor felidézi szombati írásában, hogy Joe Biden a múlt hónapban, a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) hirosimai csúcsértekezletén kijelentette: „azonnali olvadást” vár a kétoldalú kapcsolatokban. Az amerikai elnök nem említett részleteket, de a brit lap hangsúlyozza, hogy a CIA igazgatója Biden kijelentése előtt utazott Pekingbe.

Még látja lehetőségét az ukrajnai konfliktusban szembenálló felek közötti tárgyalásoknak Li Huj, Kína eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottja, aki nemrégiben tért vissza hat országot érintő körútjáról.

Peking küldöttje újságíróknak adott pénteki tájékoztatóján úgy vélte, a fennálló nehézségek ellenére Ukrajnában és Oroszországban is maradt még némi hajlandóság a tárgyalásokra. Ugyanakkor szerinte az orosz-ukrán háború eszkalációjának kockázata továbbra is magas. Hozzátette, hogy minden oldalnak konkrét intézkedéseket kellene tennie a „helyzet lehűtésére”, a nukleáris létesítmények biztonsága érdekében.

A kínai diplomata mintegy üzenetként megállapította, Kína meggyőződése, hogy ha valóban szeretnénk a háborút befejezni, életeket menteni és békét, akkor le kell állítanunk a fegyverek szállítását a harctérre. Különben a feszültség csak fokozódni fog.

Li májusi 12 napos küldetését Kijevben kezdte és Moszkvában fejezte be. Tárgyalt Varsóban, Párizsban, Berlinben és Brüsszelben is. Útjának deklarált célja az volt, hogy konzultációinak végeztével egy olyan, mindenki számára elfogadható közös nevezőt találjon, amelyre a konfliktus politikai megoldása alapozható.

„Mindaddig, amíg van esély a helyzet enyhítésére, Kína hajlandó bármit megtenni” – hangoztatta Li, és arra is kitért, hogy Peking újabb delegációt akar küldeni Európába, béketeremtési céllal. Egyúttal elismerte, hogy a felek álláspontja között mély szakadék van, tisztában vele, hogy útja nem fog azonnali eredményt hozni.

Li Huj 10 éven át volt Kína moszkvai nagykövete és a legmagasabb rangú diplomata, aki az ukrajnai válság kitörésének kezdete óta Kijevben járt.

Ha Kína nem vásárolhat amerikai beszállítóktól, akkor rá lesz kényszerítve, hogy önellátó legyen, és az ázsiai óriás piacának elvesztése sem kellemes a technológiai vállalatoknak.

„Az amerikai kormány decemberben 36 kínai céget tett feketelistára: az úgynevezett Entity-listán szereplő vállalatok nem vásárolhatnak technológiát és alkatrészeket amerikai beszállítóktól, csak ha engedélyt kérnek rá, amelyet nem könnyű megszerezni” – emlékeztetett cikkében a Világgazdaság honlapja, a VG.hu.

A gazdasági hírportál azt írta,

a szakértők megosztottak azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az intézkedések milyen hatással lehetnek Peking fejlődésére.

Egy részük úgy véli, hogy hogy a távol-keleti ország fejlődését évekkel fogják visszavetni.

A VG.hu azonban hozzátette, nem mindenki látja így. Az Nvidia vezetője szerint például Washington saját technológiai iparának okoz kárt kárt.

Ha ugyanis Kína nem vásárolhat az Egyesült Államoktól, akkor kénytelen lesz gyártani a szükséges mikrocsipeket.

Kína ráadásul fontos piaca a technológiai szektornak, ezért jelentősen csökken az iparág vállalatainak bevétele.

„Dél-Korea is hasonló kritikákat fogalmazott meg, valamint az amerikai csipszövetség is közölte: az intézkedésekkel a nyugati cégek fontos piacot veszíthetnek. Peking elítélte a lépéseket és májusban megtiltotta a kínai cégeknek, hogy a Micron termékeit vásárolják, de más ellenlépést még nem jelentett be. Az még kérdés mit hoz a jövő a az amerikai-kínai csipháborúban, a felek ugyanis bármikor eláshatják a csatabárdot” – írta a gazdasági hírportál.

Június elsején kezdődött meg a BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság) külügyminisztereinek szokásos éves találkozója Fokvárosban, melyet augusztus végén egy újabb, immár csúcsszintű megbeszélésre követ majd. Ezen várhatóan részt vesz Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is.

A feltörekvő gazdaságokat tömörítő, a világ népességének több mint 40, valamint a globális GDP mintegy 32 százalékát adó BRICS-csoport külügyminiszterei csütörtökön és pénteken Dél-Afrikában találkoznak, hogy megvitassák a legfontosabb geopolitikai kérdéseket, köztük a blokk – mely a Globális Dél képviselőjeként alternatívát kíván felmutatni a G7-tel szemben – egy évtizedes történetének első bővítését.

A fokvárosi csúcstalálkozón Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika vezető diplomatái legalább 20 ország hivatalos és informális tagsági kérelmét bírálják el, valamint a csoport jövőbeli bővítési módozataiban kívánnak megállapodni. A tervezett bővítés, amelyet Kína javasolt először, növelné az afrikai, latin-amerikai, közel-keleti és ázsiai országok képviseletét, ugyanis az érdeklődő országok listáján többek között Egyiptom, Nigéria, Mexikó, Irán, Indonézia és Törökország is szerepel.

„Ez rendkívül pozitív hír a csoport számára, mivel azt mutatja, hogy a Globális Dél bizalommal van a BRICS vezetése iránt” – fogalmazott Anil Sooklal, Dél-Afrika BRICS-nagykövete, hozzátéve, hogy a helyi valuták kereskedelmének fellendítésére irányuló erőfeszítések szintén a tárgyalások részét képezik majd. A Globális Dél kifejezés mintegy száz nemzet laza csoportosulására utal, amelyek közül sokan fejlődő országok, és nem tartoznak egyetlen nagyhatalom közvetlen vonzáskörzetébe sem. Többségük ugyanakkor úgy érzi, nincs beleszólása a globális döntéshozatalba.

Ezt igyekszik orvosolni a BRICS-csoport, mely „befogadóbb” nemzetközi rend ígéretével csábítja a szóban forgó államokat.

Sooklal szerint egyértelműen

egy többpólusú világot képzelnek el a jövőben, amelyet nem egy vagy két hegemón hatalom ural, és ahol nagyobb függetlenséggel és választási lehetőségekkel rendelkeznek a kisebb országok is, hogy meghatározzák, mi az ő saját érdekük.

Az orosz–ukrán háború kitörése és a világban végbemenő erőteljes blokkosodás miatt a BRICS-országok még fontosabbá váltak, különösen a Globális Dél országai számára, amelyek ellen akarnak állni a Nyugat „autokrácia kontra demokrácia” narratívájának. (Persze a BRICS-hez csatlakozni kívánó országok többsége nem egyértelműen a G7 riválisa, és nem is feltétlenül ellenzi a liberális világrendet, mindössze csökkenteni kívánják a gazdasági kockázatokat az egyre kiszámíthatatlanabbá váló geopolitikai és geoökonómiai környezetben.)

Vang Ji kínai, Szergej Lavrov orosz, Ernesto Araujo brazil külügyminiszter, Vidzsaj Kumar Szingh indiai közúti közlekedési államminiszter és Naledi Pandor, a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés dél-afrikai minisztere a BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság) miniszteri értekezletén Rio de Janeiróban 2019. július 26-án (Fotó: MTI/EPA/EFE/Marcelo Sayao)

Ha kibővül, a BRICS-csoportosulás várhatóan más feltörekvő országoknak is platformot biztosít majd érdekeik képviseletére és fellépésük összehangolására. Ezt a G7 tagjai is felismerték, amit például India és Brazília csúcstalálkozókon való részvétele is megmutat.

Szakértők szerint előnyt jelent a BRICS-csoportnak, hogy tagországai hagyományosan jobban összpontosítanak a fejlesztési kérdésekre, mint a G7-ek, ráadásul politikai téren is sokkal rugalmasabbak.

Amennyiben sikerül új tagok felvételéről dönteniük, a szervezet világgazdasági súlya idén várhatóan tovább fog nőni. Mindez pedig gyorsíthatja a dollár világkereskedelemben betöltött szerepének erózióját, ugyanis a csoport tagjai egyértelműen az amerikai dollártól való minél nagyobb függetlenségben érdekeltek. Az Egyesült Államok számára a tendencia kétségbeejtő. Csak India legalább 18 országgal, köztük Oroszországgal állapodott már meg az indiai rúpiában történő elszámolásról.

„Ez a pénzügyi függetlenségről és a szuverenitásról szól” – hangsúlyozta Sooklal.

„Országaink (…) nem akarják, hogy egy bizonyos valuta vagy pénzügyi intézmény gúzsba kösse őket”

– tette hozzá.

A BRICS-tagok belátták, hogy a jelenlegi dolláralapú fizetési rendszer kiszolgáltatottá teszi őket, nem mellékes módon akár az amerikai szankciókkal szemben is. Nem véletlen, hogy Moszkva és Peking nagyságrendekkel megnövelte a saját valutában folytatott kereskedelmet nem sokkal azután, hogy Oroszországot a Nyugat széles körű szankciókkal sújtotta az ukrajnai háború kirobbantása miatt. A függőség csökkentése Kína számára is kulcsfontosságú. Az egyre élesedő USA-val folytatott geopolitikai versenyben ez az amerikai szankciók hatását is képes volna korlátozni a világ második legnagyobb gazdasága számára.

Alekszandr Babakov, az orosz duma elnökhelyettese március 30-án jelentette be, hogy a szervezet egy új valuta kifejlesztésén dolgozik, amelyet várhatóan az augusztusi durbani csúcstalálkozón mutatnak majd be. „A nemzeti valutában történő elszámolásra való áttérés az első lépés. A következő az, hogy a közeljövőben biztosítsuk a digitális vagy bármilyen más formájú, alapvetően új valuta forgalmát” – fogalmazott Babakov, hozzátéve, hogy a létrehozandó közös valutát nemcsak az arany értékéhez, hanem más termékcsoportokhoz, ritkaföldfémekhez is kötnének.

A nyár végi csúcstalálkozó kapcsán egyébként a Bloomberg azt írta, hogy a Dél-afrikai Köztársaság várhatóan igyekszik majd „kijátszani” a Vlagyimir Putyin elleni nemzetközi elfogatóparancsot (annak ellenére, hogy Dél-Afrika a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság tagja).

Ezt a dél-afrikaiak úgy próbálják majd elérni, hogy az összes, a találkozón megjelenő politikus számára „diplomáciai immunitást” garantálnak.

A lap kiemeli, amennyiben az orosz elnök valóban részt vesz a csúcson, az lesz az évben az első alkalom, amikor elhagyja Oroszországot.