A lengyelek sem engednek a migránskvóta ügyében

Morawiecki szerint a szolidaritást és a vendégszeretetet nem lehet erőszakkal kikényszeríteni.Nem engedünk a kényszerbetelepítésnek – így reagált a kötelező kvóták ügyére a lengyel kormányfő.

Mateusz Morawiecki úgy fogalmazott: a szolidaritást és a vendégszeretetet nem lehet erőszakkal kikényszeríteni.

Kiemelte, hogy korábban is csak a csehek és a magyarok voltak velük hasonló véleményen bevándorlásügyben, mégis sikerült érvényt szerezniük a közös álláspontnak.

Mateusz Morawiecki kiemelte: Lengyelország ellenzi, hogy az embercsempészek diktálják az uniós szabályozásokat.

Brüsszel az egyre brutálisabb orosz-ukrán háború idején is a migránsok Magyarországra erőltetésével van elfoglalva; az illegális migrációból legálisat csinálna – írta az Alapjogokért Központ az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben.

Miközben Európa hosszú idő óta a legnehezebb napjait éli, Brüsszel, hatalmával visszaélve, ismét kötelező migránskvótát vezetne be – figyelmeztetett az Alapjogokért Központ.

Hozzáfűzték: bár a magyar emberek a 2016-os népszavazáson egyértelművé tették, hogy nem fogadják el a kötelező kvótát és az áttelepítéseket, az unió belügyi tanácsa mégis a kötelező migráns-szétosztási mechanizmus megalkotásáról hozott döntést; bármiféle előtárgyalás nélkül, úgynevezett helyben kiosztott javaslatként, ismételten nem az „első biztonságos ország elvére” alapozva.

Magyarország 2015 óta már 650 milliárd forintot költött az európai határok védelmére, ebből Brüsszel egyetlen fillért sem térített meg – emelték ki. Úgy vélik, „ha a brüsszeli bürokraták valóban kezelni akarnák a migrációt, eszükbe sem jutna a tömeges illegális migráció okozta problémákat szétteríteni Európa-szerte”.

„Segíteniük kellene hazánk erőfeszítéseit, ehelyett azonban Brüsszel milliárdos büntetések kiszabását tervezi”

– állapította meg az Alapjogokért Központ. Hangsúlyozták: miközben Magyarország és Lengyelország mondvacsinált okokból nem kapja meg a neki járó forrásokat, addig Brüsszel migránsonként húszezer euróra kívánja büntetni azokat a tagállamokat, amelyek elutasítják a migránsok szétosztását.

Összehasonlításképp megjegyezték, Brüsszel Magyarországnak és a lengyeleknek is csupán kétszáz eurónyi segítséget nyújt egy ukrán menekült ellátásáért cserébe.

„Brüsszel a háború leple alatt, lopakodó jogalkotással ismét azt a szétosztási mechanizmust erőlteti, amely 2015 óta már sokszor elbukott”

– írták. Álláspontjuk szerint „a jelenlegi nehéz időkben az uniós vezetőknek az európai emberek érdekeiért kellene küzdenie, minden erővel azon kellene dolgozniuk, hogy a háborús felek között tűzszünetet érjenek el, hogy béketárgyalások indulhassanak”.

Brüsszel ehelyett „különféle ideológiai támadásokkal és zsarolásokkal szórakoztatja saját magát”, és azokat a tagállamokat támadja, amelyek elutasítják a háború kiterjesztését, amelyek megvédenék a gyermekeket és az illegális migrációtól a határaikat és a népeiket – fogalmaztak.

Megjegyezték: a veszélyes brüsszeli terv, amely a kötelező elosztási mechanizmuson keresztül kívánja szétteríteni a bevándorlókat Európában, „újabb brüsszeli meghívólevél és bátorítás minden útnak indulni akaró migráns felé: gyertek bátran, Európában mindenkinek jut hely!”

Az Európai Unió bevezetné a migránsok kötelező szétosztását a tagállamok között, és amennyiben a vonatkozó jogalkotási folyamat végigmegy, a tagállamoknak nem lesz beleszólása abba, kik fognak élni területeiken – erről Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára számolt be Luxemburgban. A miniszterhelyettes szerint Nyugat-Európából minden uniós országba migránsokat terveznek áttelepíteni, így Magyarországra is. A tervezet alapján, aki nem fogadja be a migránsokat, bírsággal számolhat, minden visszautasított migráns után büntetésként 22 ezer eurót kell fizetni. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász írása az Alaptörvény blogon.

Mára már sokak számára nyilvánvaló – és számos szakértő is tudományos meggyőződéssel vallja –, hogy az illegálisan Európába érkező bevándorlókhoz köthető terrorizmus, az erőszak elleni küzdelem csak a migránsok egyes csoportjainak kezelésével együtt lehetséges – írja Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Alaptörvény blogon. 

A legrosszabb szcenárió szerint továbbra is tömegesen érkeznek a Közel-Kelet felől a migránsok, az afrikai kontinensen eszkalálódnak a polgárháborús állapotok, és újra szabad lesz nekik a nyugat-balkáni útvonal.

A migráció további alakulását jelentősen befolyásolja majd, hogy milyen fejlemények lesznek Nigériában és Szudánban, s mennyire tud erősödni a Boko Haram.

Egy napokban megjelent hír szerint a nigériai hadsereg 46 terroristát ártalmatlanított az ország északi és keleti térségében az utóbbi hetekben végrehajtott akcióiban, a hatóságok szerint emellett 89 feltételezett terroristák fogtak el.

A Boko Haram (jelentése hausza nyelven: „a nyugatosodás szentségtörés”) szunnita iszlám fundamentalista szektaként jött létre 2002-ben, a saría (az iszlám szubsztanciális jog) legszigorúbb formáját képviselve; 2015 márciusában hűséget fogadott az Iszlám Állam nevű terrorszervezetnek, ezáltal annak része lett. A terrorcsoporthoz sok tízezer ember halála köthető a 185 milliós, legnépesebb afrikai országban, és 2,5 millió ember kényszerült elhagyni otthonát a harcok miatt.

A Boko Haram célja: iszlám államot létrehozni Nigériában. Minden elemében ellenzi a nigériai társadalom nyugatosodását, és azt hirdetik, hogy az ország vagyona egy szűk – főként a keresztény délen élő – politikai elit kezében összpontosul. Ma is kemény összecsapások zajlanak a Boko Haram és a kormányt támogató erők között.

A politikai menekültek mellett ehelyütt fontos megemlíteni a lakóhelyüket egyéb okból elhagyni kényszerülőket, akiknek a befogadását napjainkban még nem teszi kötelezővé a nemzetközi jog.

A probléma várhatóan jelentős népességet fog érinteni: a lakóhelyüket környezeti okokból (a klímaváltozás miatt) elhagyni kényszerülők számát 2050-re 150 millióra becsülik.

Afrika különösen érintett azon kontinensek közt, amelyek még súlyosabb csapások elé nézhetnek. A vízhiánnyal leginkább fenyegetett 33 ország közül 14 Észak-Afrikában és a Közel-Keleten található. Eközben várhatóan milliárdokkal növekszik majd a fekete földrész lakossága; ha pedig robban ez a demográfiai bomba, ki és mi állhat ellent a kilátástalanság elől Európába özönlő tíz- és százmilliós migránstömegeknek?

Az egyre erősödő külső nyomáson túl az Európai Uniónak a jövőben komoly demográfiai kihívásokkal is szembe kell néznie. Napjaink égető problémája, hogy az EU nem tudja megteremteni a migráció és az integráció közötti hatékonyabb összhangot.

Az egyes tagállamoknak pedig saját, gazdasági migrációt érintő politikájukat is ki kell dolgozniuk, mivel az adatok azt mutatják, hogy a magasan kvalifikált bevándorlók az EU-val szemben az Egyesült Államokat, Kanadát vagy Ausztráliát preferálják.

Az évezred első évtizedének végén a képzett munkaerő 55%-a irányult Észak-Amerikába és csak alig 5%-a az Európai Unióba: mindez közép- és hosszú távon azzal a következménnyel jár, hogy Európa jelentősen lemarad a globális versenyben.

A mi térségünknek az a filozófiája, hogy magukkal az alapproblémákkal kell megküzdeni: így például a jelenleg nem annyira kedvező jövőt előrevetítő fontos demográfiai mutatók – a születési arányszám, a termékenységi arányszámok – fokozatos javulását elérni közép- és hosszú távon, az esetlegesen rossz irányú szociális folyamatokat pedig meg kell próbálni visszafordítani. Mindez a feladat pedig elkötelezett és erős államot igényel – olyat, amely például a liberális felfogásban és szisztémában nehezen elképzelhető.

Erős akaratra, erős nemzetállamokra, és nem utolsósorban egy erős Európára van szükség, egy biztonságos és védelmező Európára, amely képes szem előtt tartani saját és polgárai alapvető érdekeit, és képes jobban megvédeni a külső határait.

Egy sokkal szorosabb védelem- és fejlesztéspolitikai együttműködésre van szükség a kontinens országai között, ahol a fontos közös kérdések tekintetében megvan az összhang és a kölcsönös szolidaritás, ugyanakkor számos területen megmarad a szabad akarat és önrendelkezés joga a nemzetállamok számára.

Nemzetközi embercsempész-hálózatot számolt fel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI); az ügyben 14 gyanúsítottal szemben folytatták le az eljárást, mindegyikük ellen vádat emelt a Veszprém Vármegyei Főügyészség – hangzott el a témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón, Budapesten.

A magyar elkövetők mellett román, szlovák és lengyel állampolgárok is vannak, a bűnszervezet vezetője egy líbiai férfi. A bizonyítékok alapján megállapították, hogy a csoport több mint 600 illegális migráns Nyugat-Európába szállításáért felelős.

Balog Gábor, a KR NNI nemzetközi bűnözés elleni főosztály illegális migráció elleni osztályának vezetője elmondta, a nyomozás 2020 őszén titkos információgyűjtéssel indult az embercsempészek ellen.

A magyar-szerb határszakaszon elfogott illegális migránsok és a csempészésükben részt vevők ügyeit elemezve a nyomozók eljutottak Ruzsa és Ásotthalom külterületén több tanyaépülethez,

amelyek „pihentető helyként” szolgáltak az illegális migránsoknak, ugyanakkor az egyes ügyek azonos elkövetési módszerei miatt kezdett körvonalazódni egy őket segítő szervezett bűnözői csoport – ismertette az alezredes.

Az elhagyatott tanyaépületekben találtak magyar feliratú élelmiszercsomagolásokat, palackokat, ebből arra következtettek a nyomozók, hogy a migránsok „pihentetését” és továbbszállítását magyar oldalon is segíti valaki.

Balog Gábor elmondta, a nyomozás során felderítették a migránsok teljes útvonalát: a harmadik országból érkezetteket Szerbián keresztül utaztatták a magyar határra és a térségbe, és onnan szervezték meg nekik a határzáron történő illegális átjutást, alapvetően létrát használva.

A migránsok az embercsempészek előzetes útmutatásai alapján, GPS-koordináták segítségével jutottak el az 55-ös főúthoz vagy annak közelébe, ahol tanyaépületekben szállásolták el őket további utazásukig. A nyomozás során találtak hátizsákokat, elhagyott mobiltelefonokat, igazolványokat, SIM-kártyákat is.

Azonosították azt az ásotthalmi tanyán élő román férfit, aki a magyar oldalon a migránsokat ellátta élelmiszerrel, vízzel, szállással. Mint később kiderült, ő tette lehetővé azt is, hogy tanyáján alakítsák át azokat a teherautókat és mezőgazdasági járműveket, amelyekben a migránsokat bújtatva tudták szállítani. Ez a román férfi szállásolta el a migránsokat szállító sofőröket is, akik magyar és román állampolgárok voltak.

Balog Gábor megemlítette, a bűnszervezet tagjai figyeltek arra is, hogy az akkor még a pandémia miatt érvényben lévő kijárási tilalmat ne szegjék meg.

Az elfogott sofőrök kihallgatásukon elmondták, hogy a járműveket egy előzetesen megbeszélt helyen, nyitott állapotban, indítókulccsal, a kocsikban benzinpénzzel és egy „munkatelefonnal” vették fel. A szállítás útvonalát is szakaszosan kapták meg, előre sosem tudták a végállomás pontos helyét. A csempészéshez használt járművek beszerzése egy magyar és egy szlovák állampolgár feladata volt, a teherautókat minden esetben jóhiszemű eladótól vásárolták, azonban a tulajdonjogot nem létező cégekre jegyezték be.

Balog Gábor beszámolója szerint az embercsempész-hálózat fő szervezője egy 55 éves líbiai férfi volt. A férfit 2021. szeptember 22-én Budapesten fogták el, innen irányította a hálózatot, és a szállító járművek átalakítását is részletekbe menően ő határozta meg. A migránsok „Abu Mariam” néven „ismerték”.

A nyomozás adatai szerint ez a férfi tartotta a kapcsolatot a migránsokkal, a célországba eljuttatásukért fejenként 3500-4500 eurót kért tőlük. Elfogásakor három különböző névre kiállított román és bolgár okmányt találtak nála, mindegyikben saját fotójával – tette hozzá az alezredes.

A nyomozás egyik nagy sikere – emelte ki Balog Gábor -, hogy egy olyan embert fogtak el, aki Európa-szerte ismert volt.

A bűnszervezet középszintű vezetője egy 46 éves román férfi volt. Feladata a sofőrök beszervezése és a szállításhoz a járművek biztosítása volt. Őt a nyomozók 2021. május 11-én egy gyöngyösi társasházban fogták el. A rajtaütéskor az általa használt mobiltelefont kidobta a hatodik emeletről, azonban a nyomozóknak sikerült abból olyan adatokat kinyerniük, amelyek egyértelműsítették a férfi szerepét a bűnszervezetben.

Végül a bűnszervezet 14 tagját sikerült elfogni.

A nyomozás megállapította, hogy a csoport összehangoltan, hierarchikusan és konspirált módon működött. Az embercsempész tevékenységük haszonszerzési céllal 2020 őszétől 2021 május 11-ig tartott.

Gulyás Ildikó, a Veszprém Vármegyei Főügyészség főügyészségi csoportvezető ügyésze, sajtószóvivője elmondta, az ügyben 14 terhelttel szemben emelt vádat az ügyészség, ötüket vádolja azzal, hogy a bűnszervezetben irányítói, szervezői feladatokat láttak el.

Az ügyészség szerint a migránsokat olyan körülmények között szállították, hogy az az embercsempészés sanyargatással történtő elkövetésének minősül, továbbá a vádirat szerint valamennyi elkövetőt a vagyoni haszonszerzés motiválta. Az ügyészség valamennyi elkövetővel szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.