Novák Katalin: Ezt a háborút nem táplálunk, hanem csillapítanunk kell

Fontos, hogy a béke felé vezető út egy igazságos, hosszútávon is fenntartható békemegállapodáson keresztül vezessen – hangsúlyozta a köztársasági elnök az M1 aktuális csatornának New Yorkban adott interjúban.

Novák Katalin azt mondta: az ukrajnai háború mindent felülírt, teljesen új lapot nyitott a történelmünkben. Most már több mint egy év telt el azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát és még nem látni a konfliktus végét, kimenetelét, nem tudjuk mennyi életet követel még mindkét oldalon ez a kegyetlen háború – tette hozzá. Az államfő közölte, hogy a háborúval kapcsolatban jelentős elmozdulást lát a nemzetközi közhangulatban és a háborús felek részéről is. Novák Katalin erre példaként említette, hogy az Európa Tanács állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, Reykjavíkban ott volt az ukrán miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij elnök online bejelentkezett a tanácskozáson. Hozzátette: mindketten beszéltek a béke szükségességéről, ami az ő elképzelésük szerinti béke. Ez arról szól, hogy az oroszokat ki kell szorítani az általuk elfoglalt területekről, de egyre többen fogalmazzák meg a béke fontosságát – fogalmazott Novák Katalin.

Miután elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy Oroszország megtámadott egy szomszédos szuverén államot, nem zárulhat ez a háború azzal, hogy Oroszország egészében tudta teljesíteni a háborús célkitűzéseit

– fogalmazott Novák Katalin hangsúlyozva: muszáj megüzenni, egyértelművé tenni Oroszországnak, hogy átlépték ezzel a Rubicont és így nem lehet rendezni a konfliktusokat a mai világunkban. Novák Katalin jelezte: mind az ENSZ, mind az Európai Unió, minden nemzetközi szervezet, amelynek tagjai vagyunk, az Európa Tanácsot is beleértve békemisszióként jöttek létre a második világháború után azért, hogy még egyszer ne történhessen meg egy olyan világégés, amely az első és második világháborúban volt. Mint megjegyezte: most itt vagyunk egy lehetséges világháború küszöbén. A köztársasági elnök ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy ezekben a szervezetekben kötelességünk a békéhez vezető utat közösen keresni. Szavai szerint Ferenc pápa magyarországi látogatása is megerősítette abban, hogy vannak olyanok, akik a béke melletti kiállást sürgetik és a békéhez vezető utat igyekeznek megtalálni.

Mi magyarok is ilyenek vagyunk, és ennek megfelelően Magyarország vezetői (…) is keresik, keressük a békéhez vezető utat

– fogalmazott Novák Katalin, a békéhez vezető út megtalálásának fontoságát is hangsúlyozva. A vezetők felelősségét kiemelve azt mondta: ha a háborús retorikát erősítjük, ha a háború táplálásához vezető lépéseket teszünk, akkor nagyon nehéz lesz megtalálni azt, hogyan jutunk el végül a békéhez. Egyúttal kijelentette: a háborút nem táplálnunk kell, hanem épp ellenkezőleg, csillapítanunk kell a feszültségeket, az indulatokat. Novák Katalin szólt arról is: Magyarország független és szuverén ország, amely azonban szövetségi rendszer tagjaként működik. Magyarország a jövőre vonatkozó határozott elképzeléseiből is építkezik – mondta, hozzáfűzve, hogy talán ez tesz bennünket izgalmassá, érdekes tárgyalópartnerré sokak számára. Novák Katalin felidézte: államfőként azt vállalta, hogy az ajtónyitogatásban szeretne segítségére lenni Magyarországnak. Úgy vélte, bár Magyarországról sokan hallottak már, de valójában nem ismernek bennünket és ezzel párhuzamosan olvassák azokat a elfogult tudósításokat, amelyek alakítják a rólunk kialakított képet. Ezért az átlagosnál több erőfeszítést kell annak érdekében tenni, hogy egy valódi, reális képet mutassunk rólunk, magyarokról.

Én ezt teszem az elmúlt egy évben

– így a köztársasági elnök. Novák Katalin elnökségének eddigi egy évéről felelevenítette, hogy minden szomszédos országban tett már látogatást és az európai vezetők mindegyikét megismerte. A magyar-lengyel viszonyról azt mondta, kifejezetten jó a személyes viszonya mind a lengyel elnökkel, mind a lengyel miniszterelnökkel. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem felhőtlen és nem olyan könnyű most a magyar-lengyel viszony, mint amilyen a háború előtt vagy néhány évvel ezelőtt volt. Ennek oka pedig szerinte az, hogy Lengyelország más helyzetben van a háború vonatkozásában, mint Magyarország. Novák Katalin úgy látja, hogy a magyar-lengyel barátságot kár és korai lenne temetni, vannak vitáik, de alapvetően jó a kapcsolat a két ország között.

A jövőre vonatkozó tervekről szólva ismertette: szeptemberben ismét megrendezik Magyarországon a Demográfiai Csúcsot, jövőre pedig szeretné vendégül látni a világ női államfőit Budapesten. Az államfő beszámolt arról is, hogy hamarosan Albániában tesz látogatást, amivel a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását kívánja elősegíteni, valamint ellátogat Csíksomlyóra is.

Megingathatatlan támogatásukról biztosították Ukrajnát a G7-országok a szervezet hirosimai csúcstalálkozóján. A német kancellár például azt mondta: folytatják a fegyverszállításokat Kijevnek. Ellentüntetők közben az atomháború veszélyére hívták fel a figyelmet. Szakértők pedig arról beszélnek: nem véletlen, hogy Hirosimába hívták a világ vezetőit, hogy az ukrajnai háborúról egyeztessenek.

A japán miniszterelnök személyesen fogadta az Európai Bizottság elnökét a hirosimai Béke Emlékparkban. Később megérkezett az Európai Tanács elnöke, majd a brit, az olasz és a kanadai miniszterelnök, a francia és az amerikai elnök, valamint a német kancellár is.

A világ gazdaságilag legfejlettebb országait tömörítő G7-csoport vezetői koszorúzással tisztelegtek az 1945-ös atomcsapás több tízezer áldozata előtt. Joe Biden csak a második amerikai elnök, aki Hirosimában járt.

Eközben tüntetők vonultak Hirosima utcáira, hogy a G7-csúcs ellen tiltakozzanak, és felhívják a figyelmet az atomháború veszélyére.

Volt olyan tiltakozó, aki azt mondta: szerinte a G7-csúcs országai atomháborút készítenek elő. „Abszolút ellenzem a háborút. Ellenzem a nukleáris fegyverek használatát, ezért vagyok itt. Ezt a csúcstalálkozót azért tartják, hogy felkészüljenek egy nukleáris háborúra. Mindent meg kell tennünk, hogy tiltakozzunk ez ellen” – mondta egy tüntető.

Japán nem véletlenül választotta az idei G7-csúcs helyszínéül Hirosimát. A japán miniszterelnök szerint a világ vezetőinek közelről kell látniuk, hogy milyen pusztításra képes egy atombomba.

„A G7-csoportnak hatékonyan kell reagálnia a nemzetközi közösség előtt álló fontos kérdésekre, és vezetnie kell a világot” – fogalmazott Kisida Fumio japán miniszterelnök az első egyeztetésen.

A találkozó első napján az ukrajnai háború volt a kiemelt téma.

A G7-országok vezetői arról döntöttek, hogy tovább szigorítják az Oroszország elleni szankciókat, és teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát.

„Meg fogjuk adni Ukrajnának a szükséges támogatást, ameddig kell, humanitárius és pénzügyi segítséggel, de fegyverszállításokkal is. A G7-országok egyetértésre jutottak ebben a kérdésben” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár.

A hét gazdasági nagyhatalom és az Európai Unió vezetőin kívül számos más ország képviselőit is meghívták az egyeztetésekre. Kijevi közlés szerint vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is Hirosimába utazik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hirosimába utazik, hogy részt vegyen a legfejlettebb iparosodott országokat tömörítő G7-csoport csúcstalálkozóján – erősítette meg az ukrán nemzetbiztonsági tanács (RNBO) titkára.

„Nagyon fontos döntések születnek majd ott, ezért az elnök fizikai jelenléte abszolút fontos, hogy megvédje érdekeinket, elmagyarázza, világos javaslatokat és világos érveket adjon elő arról, hogy mi történik az országunkban” – jelentette ki Olekszij Danyilov a helyi Rada TV-ben.

A Bloomberg hírügynökség hozzátette: az ukrán elnök az után repül amerikai katonai repülőgépen Japánba, hogy részt vesz az Arab Liga szaúd-arábiai csúcstalálkozóján.

A France 24 francia állami televíziós hírcsatorna értesülése szerint az ukrán elnök vasárnap csatlakozik a csúcstalálkozóhoz.