Kelet-Közép-Európa országainak együtt kell működnie

Történelmi időket élünk, s az olyan válsághelyzetek, mint a covid és az orosz–ukrán háború, felértékelték a régiós összefogásnak – állapították meg a Marhias Corvinus Collegium Kelet-Közép-Európáról szóló konferenciájának résztvevői. A térség országaiból érkezett szakértők szerint a Baltikumtól a Fekete- és az Adriai-tengerig terjedő térség államainak minél szorosabban együtt kell működniük. Együtt újíthatjuk meg Európát.

El kell döntenünk, hogy a kezünkbe akarjuk-e venni a sorsunk irányítását, vagy inkább felugrunk egy vonatra, ami ki tudja, hová tart – ezzel az érzékletes példával jellemezte Ugrósdy Márton helyettes államtitkár, a Politikai Igazgatói Iroda vezetője a kelet-közép-európai államok dilemmáját. A politikus a Mathias Corvinus Collegium (MCC) régiós konferenciájának megnyitóján kiemelte: az elmúlt ötszáz évben azért küzdöttünk, hogy a Nyugathoz tartozhassunk, ugyanakkor a szabadságunkért, a szuverenitásért is. Szerinte ebből fakad, hogy miközben az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való tartozásunk vitán felül áll, nem viseljük szó nélkül, ha meg akarják mondani, hogyan éljünk.

Hangsúlyozta: Magyarország minden partnerével a kölcsönösen hasznos együttműködésre törekszik, és tartózkodik attól, hogy beleszóljon a belügyeikbe.  Ennek alátámasztására felidézte, hogyan alakultak a szerb–magyar kapcsolatok, melyek bő tíz éve még cseppet sem voltak harmonikusak. A párbeszéd, az egymás megértésére való törekvés és az érdek- és értékközösség felismerése azonban oda vezetett, hogy sikerült áthidalni a szakadékot. – Az együttműködés közös érdekünk – szögezte le végül, hozzátéve: óriási potenciál rejlik a kelet-közép-európai államok összefogásában.

A felvezetést követő panelbeszélgetések kulturális, gazdasági és (biztonság)politikai oldalról igyekeztek ugyanezt megvilágítani. Sok szó esett a V4-ek szerepéről az európai integrációban, valamint az olyan újabb kezdeményezésekről, mint az alapvetően védelmi célokat szolgáló Bukarest-9 és a Baltikumot a Fekete- és az Adriai-tengerrel összekötő Három Tenger iniciatíva.

A felszólalók emlékeztettek rá: Történelmi időket élünk, s az olyan válsághelyzetek, mint amilyeneket a covid és az orosz–ukrán háború teremtettek, sok mindent megváltoztattak, egyúttal felértékelték a régiós együttműködéseket. A térség országai hasonlóan látják a dolgokat, hasonlóbban, mint mások, már csak ezért sincs alternatívája az együttműködésnek. Jó úton indultunk el, de még mindig rengeteg kiaknázatlan lehetőség van. Erre kell koncentrálni – vélték többen.

– Kelet-Közép-Európa ma az unió politikailag legaktívabb területe – hangzott el a megállapítás, amely egyre gyakrabban jelenik meg a nyugati sajtóban is, ahol „új Európaként” emlegetik a régiót. 

A konferencia résztvevői szerint a migrációs válság óta azt látjuk, hogy Lengyel- és Magyarország kezdeményezőképesebb és határozottabb válaszokat ad a problémákra, mint a régi tagállamok. Ez gyakran bajba sodort minket, de az idő – például a migrációs kérdésben – Varsót és Budapestet igazolta. Mindebben közre játszhat, hogy Nyugat-Európával ellentétben Kelet-Közép-Európában a nyugodt időszakok kivételesek: a szovjetesítés négy évtizede, a rendszerváltoztatások, a dél-szláv háború, illetve az, hogy évszázadok óta térségünk a Kelet és a Nyugat ütközőzónája, megtanították az itt élő embereket együtt élni a krízisekkel és azt, hogyan lehet minden helyzetből kihozni a legjobbat.

Magyarország továbbra is abban érdekelt, hogy a V4 csoport szorosan együttműködjön és tagjai közösen lépjenek fel a régióban élő emberek képviseletében – erről beszélt Robert Fico volt szlovák miniszterelnök, az ellenzéki SMER vezetőjének társaságában Szijjártó Péter néhány hónapja Pozsonyban. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: örül, hogy ennek a gondolatnak Szlovákiában is van támogatottsága.

A Visegrádi Együttműködés, emelte ki a tárcavezető, az elmúlt évtizedben hatékonynak bizonyult. A legnagyobb, történelmi jelentőségű eredménye az migránskvóták bevezetésének megakadályozása volt. – Enélkül most illegális bevándorlók tízezrei élnének ezekben az országokban, és egyszer s mindenkorra búcsút inthettünk volna annak a jogunknak, hogy eldönthessük, kiket engedünk be és kikkel akarunk együtt élni – jelentette ki.

Hangsúlyozta: meggyőződése szerint „nem azért csinálunk külpolitikát, hogy politikát csináljunk, hanem azért, hogy érvényesíteni tudjuk a nemzeti érdekeket, és jó legyen az embereknek”. Ezt szerinte Robert Fico is nagyon jól értette, a miniszterelnöksége alatt – dacára annak, hogy a magyar kormány markánsan jobboldali, a SMER pedig szociáldemokrata – számos előremutató intézkedés történt, megerősödtek a gazdasági és politikai kapcsolatok. A külügyminiszter példaként a dél-szlovákiai vállalkozásfejlesztést hozta fel, amelyet a magyar kormány támogatott, de a gyümölcseit a szlovákok is élvezték. Ugyanez igaz az Orbán Viktor és Robert Fico közötti megállapodások eredményeként megépült Monostori hídra vagy a számos új határátkelőre.

„Abban az időben kötöttük össze a magyar és a szlovák gázrendszert is. Sokan kritizálták, feleslegesnek nevezték a beruházást, most viszont kiderült, hogy mennyire hasznos volt” – mondta az energiaválságra utalva.

Szijjártó Péter azt is kiemelte, hogy a „térségünk akkor fogja tudni megőrizni a szuverenitását, a biztonságát, a szabadságát és a stabilitását, ha a nemzeti értékekre támaszkodó pártok jól együtt tudnak működni egymással. Fico miniszterelnök úr a nemzeti érdekek és a szabadság védelmében azonos talajon áll velünk. Ennél jobb közös nevező nincs, nem kell és nem is lehetne”. Újságírói kérdésre ugyanakkor leszögezte: Budapest mindenkivel az együttműködésre törekszik. Szemben Brüsszellel, amely szerint akkor van demokrácia egy országban, ha a választásokat liberális pártok nyerik, a magyar kormány úgy véli, majd az emberek eldöntik, kinek adnak felhatalmazást, a választásukat pedig tiszteletben kell tartani.

A két politikus közös sajtótájékoztatóján Robert Fico is a szuverenitás és a V4 csoport megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Beszédében megdöbbentőnek nevezte, hogy Brüsszel azért szankcionál egy demokratikusan megválasztott kormányt, mert demokratikus úton, parlamenti keretek között végre akarja hajtani a programját, amiért az emberek elsöprő többsége rá szavazott. „Ha a biztosoknak nevezett komisszárok olyan helyet keresnek Európában, ahol baj van a jogállamisággal, akkor itt van nekik Szlovákia, ahol a kormányerők a kommunizmust idéző módszerekkel, büntetőjogi eszközökkel próbálják felszámolni az ellenzéket” – fűzte hozzá a szlovák belpolitikai csatározások eldurvulására utalva.

Neves nemzetközi és hazai szakmai előadók mellett könnyűzenei koncertek, valamint családi és interaktív programok is várják a közönséget a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszten július 27. és 29. között Esztergom belvárosában több helyszínen.

 A szervezők keddi közleménye szerint az idei, háromnapos eseményen olyan neves külföldi előadók vesznek részt, mint Mark Daniel Regnerus, a Texasi Egyetem szociológiaprofesszora, Jay W. Richardson, a Richard és Helen DeVos Center for Life, Religion, and Family igazgatója, a Heritage Foundation és a Discovery Institute vezető munkatársa vagy Constantine Karalekas, a Közép-lancashire-i Egyetem Ausztronéziai Tanulmányok Központjának dékánja, számos könyv szerzője és társszerzője.

Találkozhat majd a közönség Rebeka Vitallal, a Shenkar Designiskola vezető oktatójával, aki belsőépítészetet, épület- és környezettervezést tanít, mellette pedig olyan innovatív területeken vezet kutatásokat, mint a világítás és a kulturális örökségek. Meghívott vendég lesz még David Wolpe, a Los Angeles-i Sinai-templom vezető rabbija is, akinek nyolc könyv fűződik a nevéhez, és akit a Newsweek  Amerika legbefolyásosabb rabbijának nevezett.

A zenei program fellépői között szerepel a Blahalouisiana szimfonik, a Bagossy Brothers Company, a Parno Graszt, az Irie Maffia és a VALMAR, valamint Korda György és Balázs Klári.

A magyar szakmai programokban vezető vállalatok képviselőivel lesznek panelbeszélgetések, az előadásokon pedig egyebek mellett a gasztronómiáról, a divatról, az irodalomról és a magyar innovációról lesz szó.

Idén is bemutatkoznak a tehetséggondozó Mathias Corvinus Collegium képzési programjai, valamint számos partnerszervezet is képviselteti magát az Edu sétányon, ahol napközben családi programok várják az érdeklődőket.
 Új színpadokkal is készülnek a szervezők: a sétálóutcában felállított Move színpadon sporttal kapcsolatos beszélgetések lesznek, a Mindszenty színpad Bottyán-híd színpadként működik tovább, és a Rákóczi térre is új színpad kerül.

A legtöbb esemény ingyenes lesz, de az MCC Feszt Pass megvásárlásával további ingyenes szolgáltatáshoz juthatnak az érdeklődők – írják a szervezők.

A programról bővebb információk az MCC Feszt hivatalos honlapján érhetők el