Ennyit érnek a szankciók

Oroszország olajexportja áprilisban meghaladta a háború előtti szintet. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentéséből kiderül, hogy az elmúlt hónapban naponta átlagban 8,3 millió hordó kőolajat exportált. Ez 2021-ben, vagyis a háborút megelőző évben átlagban napi 7,5 millió hordó volt – mutatott rá Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

Moszkva ki tudta cselezni a nyugati szankciókat. Az IEA szerint áprilisban az olajexport nyolcvan százaléka (napi 5,2 millió hordó) Indiára és Kínára esett. Oroszország nemcsak az új partnereivel tudta kijátszani a Nyugatot, hanem más módon is.

Légi felvétel a Sunny Liger teherszállító hajóról az Északi-tengeren, a hollandiai Ijmuiden partjainál. A hajó orosz olajat szállított (MTI/EPA/ANP/Paul Martens)

A szankciók egyik eleme az orosz kőolajszállítások biztosításának betiltására vonatkozott, ami jó ötletnek tűnt, mert a szállítással és biztosítással foglalkozó európai cégek a piac 95 százalékát kontrollálták. Mégsem működött.

Az orosz válasz erre egy homályos eredetű, kicsi kereskedő- és szállító cégek hálózatának létrehozása lett, amelyek az ázsiai piacokra viszik az orosz kőolajat.

Továbbra is ömlik Európába az orosz olaj, a szankciók miatt azonban hosszabb útvonalon és drágábban szerzi be a közösség az energiahordozót.

Nagyon úgy néz ki, hogy miközben kifejezetten sikeres volt Ukrajna nyugati támogatása fegyverekkel és védelmi eszközökkel, olyannyira fulladtak kudarcba az Oroszország elleni energetikai szankciók – írta a szakmai igazgató.

Bendarzsevszkij Anton megjegyezte: különbséget kell tenni szankciók és szankciók között: például a technológiai szankciók működnek, az energetikaiak nem.

A hirado.hu is beszámolt arról, hogy India és Kína nemcsak a saját igényeik kielégítésére vásárolja az orosz energiahordozókat, hanem azok feldolgozása után eladja Európának.

A szakértő a fentiek mellett jelezte azt is: mindez nem jelenti azt, hogy Moszkvának ne fájnának a szankciók. Áprilisban az orosz költségvetés 64 százalékkal kevesebb bevételt kapott a kőolajexportból a tavalyi év azonos időszakához képest. Ugyanakkor hónapok óta az orosz bevételek emelkedő pályát mutatnak – olvasható a Magyar Nemzetben.

A brüsszeli ügyekben mindig jól értesült Politico szerint az Európai Bizottság megkezdte a tárgyalásokat a 27 EU-s tagország diplomatáival a 11. szankciós csomagról. A márciusi brüsszeli EU-csúcson az Európai Bizottság elnöke már kész tényként beszélt az újabb intézkedésekről.

„A tizedik szankciós csomagban bevezettük annak lehetőségét, hogy olyan személyeket, cégeket vagy szervezeteket vegyünk fel a listára, ahol azt látjuk, hogy egy harmadik ország segítségével megkerülik a szankciókat. Tehát egy csomó intézkedést már meghoztunk, de biztosan nem eleget, ezért a 11. szankciócsomag is főként a kijátszás kérdésével foglalkozik majd, és hogy miként léphetünk fel ellene” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Célkeresztbe kerülhet a Roszatom

A Politico most azt írja, hogy ezúttal a moszkvai székhelyű atomenergetikai vállalat, vagyis a Roszatom kerülhet a célkeresztbe, azonban ennek megvalósítása nem lesz egyszerű feladat.

„Az Euratom ellátási ügynökség szerint 2021-ben a Roszatom szállította az EU-ba a természetes urán 20 százalékát és még ezer szállal kapcsolódik az uniós tagállamokhoz, nem csak Magyarországhoz. Az Európai Unióban 18 olyan erőmű működik, amelyekhez orosz alkatrészek vannak, vagy amelyekhez orosz fűtőanyagot használnak. Tehát, hogyha sikerülne is valamilyen módon az orosz nukleáris ágazatot szankcionálni, az biztos, hogy tele lesz mentességekkel és derogációkkal” – mutatott rá Baraczka Eszter, a köztévé tudósítója.

„A magyarok 97 százaléka elutasítja a súlyos károkat okozó szankciókat”

– hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő mind erről a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményei kapcsán beszélt még januárban. A beérkező válaszok ugyanis egyértelműen azt mutatták, hogy a magyarok elsöprő többsége elutasítja az olajembargót és a gázszállítások szankcionálását. De nemet mondtak a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó embargóra és a paksi beruházást érintő szankciókra is.

Sajtóhírek szerint – az atomenergián túl – bekerülhet a 11. csomagba az orosz vezetékes olajszállítás, illetve a Gazprom bank kitiltása a nemzetközi átutalási rendszerből. A Politico szerint a kérdés meglehetősen megosztó, hiszen több tagország is vásárol az oroszoktól nukleáris fűtőanyagot. A cikk rámutat: az újabb szankció legnagyobb vesztese Franciaország lehet.

Párizsban azonban nem aggódnak a Politico szerint, mivel a lapnak nyilatkozó egyik diplomata úgy véli: „Magyarország ebben a kérdésben nagyon világosan, hangosan, jól láthatóan fogalmazott”.

Vagyis a franciák szerint más tagállamoknak nem nagyon kell lobbizniuk, mert ezt Magyarország úgyis megteszi majd.

Kijevben, Volodimir Zelenszkij társaságában jelentette be kedden a 11. szankciós csomag részleteit Ursula von der Leyen. Az ukrán elnök a nukleáris ágazatra vonatkozó büntetőintézkedéseket is sürgetett, de az Európai Bizottság elnöke csak arról beszélt: arra koncentrálnak, hogy bezárják az eddigi kiskapukat azok előtt, akik kijátsszák az eddigi szankciókat. Elemzők szerint az új lépések célkeresztjében a közép-ázsiai országok állnak.

„Számítunk a 11. csomagra, amelynek része kell hogy legyen az orosz nukleáris ágazat szankcionálása is” – közölte Volodimir Zelenszkij kedden. Az ukrán elnök Kijevben fogadta Ursula von der Leyent és újabb EU-s büntetőintézkedéseket sürgetett Moszkvával szemben.

„Szankcióink működnek”

– közölte Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke egyúttal bejelentette a 11. szankciós csomagot is.

A 11. csomagban – mint fogalmazott – elsősorban a korábbi büntetőintézkedések betartatására összpontosítanak, és meg akarják akadályozni azok kijátszását. Ursula von der Leyen arra is utalt:

nem lehet kizárni, hogy most már harmadik országok ellen is szankciókat vezessenek be.

„További termékekkel bővítjük a szállítási tilalmakat, beleértve a repülőgép-alkatrészeket. És ha azt látjuk, hogy az EU-ból származó árukat harmadik országokba küldik, majd mégis Oroszországban kötnek ki, javasolhatjuk, hogy a tagországok szankciókat vezessenek be ezen áruk kivitelére az adott országba, hogy megakadályozzuk a szankciók kijátszását” – mondta az Európai Bizottság elnöke. Vagyis Brüsszel azokat az országokat is szankcionálni akarja, amelyek nem tartják be a bürokraták szabályait.

A közép-ázsiai országok az új, radikális EU-s javaslat célpontjai, pedig elsősorban Kína és Törökország segít Oroszországnak kijátszani a szankciókat – írta a Politico. A lap szerint

Brüsszel nem mer nyíltan fellépni a két nagy országgal szemben, ezért a kisebb államokat bünteti.

Közép-Ázsia nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak és továbbra is kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik majd Moszkvával – írta a Magyar Nemzet. A lapnak nyilatkozó kutató szerint a Nyugat előnyöket sem tud nyújtani számukra, és a veszteségeiket sem tudja kompenzálni. Ezért a térség államai racionálisan fognak cselekedni, és a nemzeti érdekeiket helyezik előtérbe.

Brüsszel harapófogóba került és habozik, mert nem akarja elidegeníteni magától Pekinget – erről a Mathias Corvinus Collegium kutatója beszélt az M1-en. Somkuti Bálint úgy fogalmazott:

az uniónak fel kellene hagynia a szankciós politikával.

„Gyakorlatilag minél mélyebbre mennek, annál nevetségesebbé teszik az egész kezdeményezést. Kijelenthető: az EU által kivetett szankciók nem működnek, az orosz gazdaság nem omlott össze, és gyakorlatilag a történelmi példákon okulva látni lehetett volna, hogy azok a szankciók csak akkor működnek, ha a szankcionált ország teljes területét, vagy a határait ellenőrzi a szankcionáló hatalom. Amikor ez nincs meg, akkor mindig lesznek kiskapuk.”

Csak szankciókkal egyetlen államot sem lehet megtörni

– tette hozzá a kutató, aki megismételte, hogy Brüsszel intézkedései sokkal jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak.

A magyarok többsége elutasítja az Európai Unió szankciós politikáját és elégedetlen EU jelenlegi vezetésével – derül ki a Szent István Intézet reprezentatív kutatásából, amelyet a május 9-i Európa-nap alkalmából készítettek – a Nézőpont Intézet megbízásával – a magyar emberek Európai Unióval kapcsolatos véleményéről és a kereszténység Európa kapcsán betöltött szerepéről.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében az intézet emlékeztet, hogy a szomszédunkban, több mint egy éve dúló háború az Európai Unió eddigi történelmének „talán legsúlyosabb krízise, ezért fontos tudni, hogy a magyar emberek miként ítélik meg annak uniós szintű kezelését.”

A kutatás eredményei szerint

a megkérdezettek 9 százaléka teljes mértékben egyetért, 13 százalék pedig inkább egyetért a háborúra adott uniós válaszokkal, a szankciókkal és a fegyverszállításokkal.

Eszerint a magyar népesség egyötöde tartja jó iránynak a háború kapcsán elfoglalt uniós álláspontot, míg a nagy többség, a magyar emberek 71 százaléka nem tartja helyesnek ezeket: 17 százalék inkább nem ért velük egyet, míg a megkérdezettek 54 százaléka egyáltalán nem tartja ezeket megfelelő megoldásoknak – írták.

Megjegyezték: nemek és anyagi helyzet szerint nincs jelentős különbség az emberek véleményében, korosztályos szempontból pedig megállapítható, hogy a 40-49 és 50-59 éves középkorú, aktív korcsoport körében a legnagyobb az uniós megoldások elutasítottsága.

Kiderült továbbá, hogy

településtípus szerint mérhető a legmarkánsabb különbség az országban: a budapestieknek „csak” 35 százaléka utasítja el teljesen a szankciókat és fegyverszállításokat, míg ugyanez az érték más városok esetében 55 százalék, a községekben pedig közel kétharmados (62 százalék) arányt mutat.

Az emberek biztonságérzetét firtató kérdés kapcsán megállapították, a válaszadók fele-fele arányban érzik képesnek, illetve képtelennek az Európai Uniót arra, hogy megvédje polgárai biztonságát. A megkérdezettek meglehetősen magas, 11 százaléka nem tudott vagy nem akart választ adni az eldöntendő kérdésre – fűzték hozzá. Kiemelték: a nemlegesen válaszolók magas száma azt jelzi, hogy „tapintható bizalmi válság van az Európai Unió hatékony és polgárait szolgáló működése és kompetenciája kapcsán.”

A felmérés rámutatott arra is, hogy a budapestiek bíznak a legjobban az uniós képviseletben (51 százalék), míg a városokban élők 43 százaléka, a községekben lakóknak pedig 44 százaléka érzi csak ugyanezt.

Kiderült:

a legbizakodóbb a 18-29 éves korosztály, esetükben 56 százalék vélekedik úgy, hogy képes megvédeni polgárait az unió, míg az 50-59 évesek a legszkeptikusabbak ebben, náluk 37 százalék gondolja ugyanezt.

A kutatás szerint az Európai Unió jelenlegi vezetésével a megkérdezettek 36 százaléka inkább vagy teljesen elégedett, 54 százalék pedig elégedetlen. Utóbbiak között „meglepően sokan”, 26 százalékban, azaz a magyar népesség több mint negyedét reprezentálva teljes mértékben elégedetlenek az uniós vezetéssel – tették hozzá, megjegyezve: a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott vagy nem akart felelni a kérdésre.