Újabb és újabb fegyverek Ukrajnának

Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szombaton a Siemianowice Slaskiében található gyártólétesítményben tett látogatása során.

Morawiecki elmondta: személyesen kapta a megrendelést Denisz Smihal ukrán miniszterelnöktől.

A rozsomákról elnevezett 22 tonnás páncélozott személyszállító járműben a vezetőn kívül a parancsnok, a lövész és nyolc katona fér el, és harmincmilliméteres automata ágyúval van felszerelve.

A KTO Rosomak a finn Patria vállalat által fejlesztett és gyártott Patria AMV Lengyelországban licenc-gyártott változata. Az ukrán beszerzés uniós és amerikai pénzügyi támogatással valósul meg.

A lengyel kormányfő szerint a megrendelés annak jele, hogy erős hadiipar van alakulóban a térségben. Hozzátette: egyebek között Szlovéniával és Szaúd-Arábiával is tárgyalnak további beszerzésekről.

A Siemianowice Slaskie-i üzem kapacitása jelenleg évi száz jármű, de Morawiecki jelezte, egyeztet a gyár vezetőivel ennek megduplázásáról.

Március végére, azaz három hónap alatt kimerítette az egész évre szánt ötmilliárd eurós (kb. 1900 milliárd forint) állagmegóvásra és alkatrészbeszerzésre fordítható keretösszeget a német hadsereg. A Bundeswehr március végén 18 modern Leopard 2-es harckocsit szállított le Ukrajnának – most viszont nincs pénz a tartalék alkatrészekre.

Hiába az elmúlt évek legbőségesebb kormányzati támogatása, a jelek szerint a német hadsereg (Bundeswehr) április elejére a teljes éves költségvetést elköltötte.

A Bundeswehrnek idén ötmilliárd euró (kb. 1900 milliárd forint) állt rendelkezésre állagmegőrzésre és tartalék alkatrészek beszerzésére, ám ezt az éves keretösszeget már most, három hónap alatt felélte a hadsereg

– tudta meg a német Business Insider a Bundeswehr felszereléséért, informatikai infrastruktúrájáért és azok felhasználásáért felelős szövetségi hivataltól.

A hivatal március 6-án jelentette a berlini védelmi minisztériumnak, hogy az eszközkarbantartásra szánt pénz – az egész évre szánt 51 millárd eurós kormányzati támogatás egytizede – elfogyott.

A jelentés szerint a pénzt elsősorban „nagy méretű felszerelésekre”, valamint ruházatra és lőszerre használta fel a hadsereg.

A Business Insider kérdésére a szövetségi védelmi minisztérium nem kívánta kommentálni az értesülést. Ugyanakkor a minisztérium szóvivője felhívta a figyelmet, hogy a hadsereg beszerzéseit és az azokhoz kapcsolódó kiadásokat érintő információk a jelenlegi helyzetben nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információknak minősülnek.

A minisztérium nem kívánta megerősíteni a német üzleti lap azon értesülését sem, ami szerint a beszerzésre szánt forrásokat utólag átirányították az állagmegőrzésre létrehozott kasszába. Konkrét kérdésre válaszolva azonban a minisztérium szóvivője elismerte, hogy a tárca „a költségvetési jogalkotó által biztosított rugalmasság keretein belül minden lehetőséget kihasznál az eszközök állagmegőrzésének biztosítására”.

A Business Insider információi szerint a költségvetés más területeiről átcsoportosítottak egy három számjegyű milliós összeget a hadsereg kiadásaira, de hogy pontosan mire, azt nem tudni.

A lap szerint a Bundeswehrnél a pénzügyi átcsoportosítások évek óta bevett gyakorlatnak számítanak. A mindennapi működéshez szükséges összegeket pedig többek között a kutatási és projektalapok kasszájából fedezték – írta a Focus Online.

A múlt héten megszavazta az Európai Tanács az Ukrajnának nyújtandó lőszerszállításról szóló javaslatot. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján több napirendi pont mellett arról is döntés született, hogy az unió az Európai Békekeret terhére kétszer egymilliárd euró értékben szállít 155 milliméteres tüzérségi lőszert az ukrán hadsereg számára. A terv szerint az első egymillió darabot 12 hónap alatt szállítanák le, azonban a gyártási kapacitások és a nyersanyagok hiánya miatt inkább tűnik „csodavárásnak” a javaslat, mintsem reálisan teljesíthető célnak. A témában Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője nyilatkozott a hirado.hu-nak.

„Jelenleg azt tudjuk, hogy az ukrán hadsereg havonta 40–50 ezer darabot használ el a 155 milliméteres lőszerből. Tehát az unió által felajánlott egymillió darab lőszer mennyiségben elegendő lenne egy évre” – mondta a szakértő, aki azonban arra is rámutatott, hogy a vállalás teljesítésének komoly akadálya van, mégpedig, hogy mind Európa, mind az Egyesült Államok szűkölködik a gyártókapacitásban. Horváth József emlékeztetett:

a nyugati országok korábban vagy minimalizálták ezen lőszerek gyártását, vagy teljesen megszüntették azt. Pedig az ukrajnai háború példája is mutatja, hogy a klasszikus tüzérséget még mindig nem lehet leírni.

A gyártási kapacitások szűkössége mellett alapanyagból is hiány van. A szakértő kiemelte, hogy lőport például vásárolhatna az EU Kínától is, de az ellátási láncokban fennakadások vannak. „Pénzből nem lesz lőszer varázsütésre” – fogalmazott.

A drágulás is jelentős

A meglévő fizikai akadályok mellett tovább nehezíti az európai vállalás teljesítését, hogy a háború kitörésével ismét felpörgött a fegyverüzlet. Horváth József hangsúlyozta, hogy a felfutó kereslet drágulást eredményezett, melynek köszönhetően egyetlen darab 155 milliméteres lőszer 4 ezer dollárba kerül.

Az ukrán hadsereg egyetlen ütegből napi szinten több száz millió forintnak megfelelő lőszert lő ki. Ezzel szemben Oroszországnak lehet ugyan, hogy kevesebb high-tech fegyvere van, de a klasszikus tüzérségi lőszerből hatalmas tartalékokkal rendelkezik még a szovjet időkből

– fejtette ki.

A szakértő úgy látja, hogy Oroszország jelenleg egy anyagháborút is folytat Ukrajna ellen. „Emberállomány és lőszer vonatkozásában egyaránt fölényben vannak, ezért az ukrán erők kifárasztására és elfogyasztására törekednek” – fogalmazott. Az ukrán hadsereg korlátozott lehetőségei kapcsán pedig azt is felidézte, hogy Petr Pavel cseh elnök is úgy fogalmazott egy interjúban a múlt héten, hogy Ukrajnának már csak egyetlen lehetősége maradt, hogy sikeresen ellentámadást hajtson végre az oroszokkal szemben, máskülönben nagyon nehéz lesz megalapozni egy következő műveletet.

Az orosz elnök túlzása

Lapunk annak kapcsán is kérdezte a biztonságpolitikai szakértőt, hogy az elmúlt napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy az Egyesült Királyság nukleáris fegyvert küld az ukrán hadseregnek. Mint ismert, az Egyesült Királyság szegényített urániumot tartalmazó páncéltörő lövedéket is küld Ukrajnának a Challenger 2-es harckocsik mellé. Ezzel kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz úgy fogalmazott, hogy „Oroszország kénytelen lesz reagálni, ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be”.

Horváth József azonban elmondta, hogy az orosz elnök kijelentése inkább a két fél közötti, a médiában is zajló háború része.

Vlagyimir Putyin orosz elnök állítása az urániummal kapcsolatban költői túlzásnak tekinthető – fogalmazott, majd elmagyarázta: minden ilyen lőszer vagy eszköz sugároz bizonyos mértékig, ami akkor okoz sugárfertőzést, ha az ember közvetlenül érintkezik vele. Ennek azonban semmi köze a piszkos atombombához, amely meghatározott területen sugárzással pusztít.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az iraki háborúban is bevetettek ilyen lőszereket, az ENSZ pedig később kimutatta, hogy az érintett területeken valóban nagyobb arányban fordultak elő rákos megbetegedések.