Megsérült egy atombomba Európában?

Az egyik holland légibázison tárolt amerikai atombomba sérülhetett meg egy közelmúltban történt balesetben – állítja egy hétfőn készült jelentés. Az amerikai légierő európai szóvivője sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az esetet.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) egy fényképet fedezett, amelyen amerikai katonák – köztük két tűzszerész és egy civil – vizsgálnak meg egy sérült B61-es bombát. Úgy tűnik a nukleáris fegyver egy behatás következtében megcsavarodott, és az egyik farokszárnya is hiányzik, emellett egy látható lyukat rózsaszín ragasztószalaggal fedtek le – írja a The Guardian.

A FAS hétfői jelentése szerint a képet az ország egyik nukleáris fegyverkezési létesítménye, az új-mexikói Los Alamos nemzeti laboratórium 2022-es, diákoknak szóló bemutatójához csatolta, és a kép helyszínéül a holland Volkel légitámaszpontot jelölte meg. Ez egyike annak a bázisnak, ahol jelenleg az Egyesült Államokkal kötött nukleáris megállapodás keretében B61-es gravitációs nukleáris bombát tárolnak.

„Előzetesen hangsúlyozni kell, hogy nincs hivatalos megerősítés arra vonatkozóan, hogy a kép a Volkel AB-n készült, hogy a meghajlott B61-es alakzat valódi fegyver – vagy a gyakorlóbomba –, vagy hogy a sérülés baleset eredménye – vagy szimuláció” – írta Hans Kristensen, a jelentés szerzője, a FAS nukleáris információs projektjének igazgatója. Hozzátette: „Ha a kép valóban egy nukleáris fegyveres eseményből származik, akkor

ez lenne az első dokumentált eset, amikor egy európai légibázison a közelmúltban nukleáris fegyverekkel kapcsolatos baleset történt.”

Egy nukleáris fegyver bármilyen sérülését általában titokban tartják. Az amerikai légierő európai szóvivője nem kívánta közvetlenül kommentálni a fotót, de azt mondta: „Az Egyesült Államok a legmagasabb szintű normákat tartja fenn a stratégiai arzenált támogató személyzettel és felszereléssel kapcsolatban, ami magában foglalja a rutinszerű kiképzést, karbantartást és biztonsági tevékenységeket, hogy megvédje Amerika kritikus képességeit.”

„Az Egyesült Államok politikája, hogy nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni a nukleáris fegyverek jelenlétét vagy hiányát semmilyen általános vagy konkrét helyszínen, beleértve a konkrét gyakorlatokat vagy valós műveleteket” – mondta a szóvivő.

Világszerte nőtt tavaly a bevethető atomtöltetek száma, egyebek mellett Oroszország és Kína révén – közölte szerdán a Norvég Népi Segély (Norsk Folkehjelp) nevű norvég civil szervezet. A Nuclear Weapons Ban Monitor című jelentés szerint 2023-ban a kilenc hivatalosan és félhivatalosan atomfegyverrel rendelkező állam tulajdonában 9576 atomtöltet volt, ami „több mint 135 ezer hirosimai atombombának felel meg”.

A számokat a norvég szervezet röviddel azt követően tette közzé, hogy Moszkva bejelentette: taktikai atomfegyvereket telepít az Ukrajnával szomszédos Fehéroroszországba.

A világ atomarzenáljának növekedéséhez tavaly összesen 136 új atomtöltettel Oroszország (amely 5889 atomtöltetével a világ legnagyobb készletével rendelkezik), valamint Kína, India, Észak-Korea és Pakisztán járult hozzá.

„Ez a növekedés aggasztó, és folytatja a 2017-ben elkezdődött tendenciát”

– jegyezte meg a jelentésért felelős egyik vezető, Grethe Lauglo Ostern.

A teljes atomfegyverkészlet viszont – beleértve a szolgálatból kivont fegyvereket is – továbbra is csökkentő tendenciát mutat. A számuk egy év alatt 12 705-ről 12 512-re csökkent, az Oroszországban és az Egyesült Államokban megsemmisített régi atomtölteteknek köszönhetően.

Szerdán az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy hadgyakorlatba kezdett a Jarsz interkontinentális rakétarendszerével és több ezer katonával. Az ukrajnai háború kitörése óta a világot különösen lázban tartja, amikor Oroszország bármilyen nukleáris töltet hordozására alkalmas fegyverrel gyakorlatozik. A hirado.hu szerkesztősége összegyűjtötte, mit tudunk az oroszok „legyőzhetetlen fegyverzetének” részét képező RS–24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétáról.

Az RS–24 Jarsz (NATO-jelöléssel SS–29) feltehetően 2010 februárjában állt szolgálatba. Bár információk a rakéta műszaki adatairól és képességeiről korlátozottan állnak rendelkezésünkre.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban ismertette azt a törekvését, hogy a Topol rakétarendszert felváltó Jarsz rakétarendszerek Oroszország legyőzhetetlen fegyverzetének és a szárazföldről indítható nukleáris arzenáljának egyik fő részévé váljanak.

A rakéta fejlesztése feltehetően 2004-ben kezdődött. Az első repülési tesztjére 2007 májusában került sor, majd 2007 decemberében és 2008 novemberében tovább tesztelték.

Az első teszteket mobil ballisztikus rakétaindító-platformokról végezték, azonban

a tervek szerint az RS–24-eseket silókba is telepítik,

amelyet az az orosz állami hírügynökségi jelentés is igazol, ami szerint 2014 decemberében valóban sikeresen tesztelték a rakéta silóból történő indítását.

Az RS–24 rakétákat a mobil indításhoz MZKT–79221 teherautókra szerelik, amely minden típusú terepen helytáll, köszönhetően a 16×16-os kerékelrendezésének és az első, második, harmadik és hatodik, hetedik és nyolcadik tengelyen kormányozható kerekeknek. A teherautót egy YaMz–847-es 800 lóerős dízelmotor hajtja.

Orosz Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétaindító berendezés egy tervezett parancsnoki és törzskari gyakorlaton a Novoszibirszki területen. (Fotó: EPA/Russian Defence Ministry Press-Service)

A rakéta becsült hossza 22,5 méter, 2 méteres átmérővel. Az RS–24-es súlyát 49 ezer kilogrammra becsülik, és mint a korábbi közlésekből kiderült, körülbelül 12 ezer kilométeres hatótávolsággal rendelkezik.

Az RS–24 szilárd hajtóanyagú, háromfokozatú rakéta, amely MIRV-képes, azaz

önállóan képes akár tíz nukleáris robbanófej hordozására, amelyeket különböző célpontokra lehet irányítani.

Oroszország Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétarendszerekkel és több ezer katonával kezdett hadgyakorlatot – jelentette be az orosz védelmi minisztérium  múlt szerdán.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban ismertette azt a törekvését, hogy a Topol rakétarendszert felváltó Jarsz rakétarendszerek Oroszország „legyőzhetetlen fegyverzetének” és a szárazföldről indítható nukleáris arzenáljának egyik fő részévé váljanak.

„Több mint 3000 katona és mintegy 300 hadfelszerelés része a hadgyakorlatnak”

– közölte a moszkvai védelmi tárca a Telegram-csatornáján közzétett közleményében.

A gyakorlat keretében ellenőrzik az omszki és a novoszibirszki rakétabázist. A Jarsz hordozható rakétarendszerekkel három orosz régióban gyakorlatoznak – tájékoztatott a védelmi minisztérium.

„Ezenkívül a stratégiai rakétarendszereket irányító személyzet egy sor olyan katonai feladatot hajt végre, amelyek célja a fegyverzet álcázása és a korszerű légi felderítési eszközök elhárítása, együttműködésben a központi katonai kerület és a légierő egységeivel és kötelékeivel”

– olvasható a közleményben.

Korábbi közlések szerint a Jarsz rakétarendszerek 12 ezer kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek. Katonai és védelmi témákkal foglalkozó elemzések szerint ezek a rendszerek képesek több, egymástól függetlenül becélozható nukleáris rakétafej hordozására, és akár katonai teherautókról vagy rakétasilókból is indíthatók.

Az Ukrajna elleni háború 2022. februári megindítása óta Oroszország számos hadgyakorlatot hajtott végre önállóan vagy más országokkal, köztük Kínával és Dél-Afrikával együtt. Az Oroszországgal és Ukrajnával is határos Fehéroroszországgal Moszkva tavaly több átfogó gyakorlatot tartott.