A terv szerint alakul az infláció

A márciusi inflációs adatok összhangban vannak a kormány várakozásaival, januárban tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult a mérséklődés – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak szerdán.

A vg.hu-n megjelent cikkben a miniszter felidézte, hogy januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban pedig 25,2 százalék volt az infláció, a javulás tehát mérsékelt, de folyamatos és trendszerű.

Megjegyezte, hogy a kabinet a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is világos célokat fogalmazott meg: megvédik a családokat, a nyugdíjasokat, a teljes foglalkoztatottságot és a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig. Emellett az idén kivédik a recessziót és az év végére egyszámjegyűre szorítják le az inflációt – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az áruházláncok ma már egymásra licitálva jelentik be az árcsökkentéseket, ami egyre inkább megjelenik az adatokban is. Szerinte részben ennek, részben pedig a kínálati oldal korrekciójának köszönhetően mérséklődött márciusban tovább az élelmiszerárak növekedése.

Decemberben az élelmiszerárak éves alapon még 44,8 százalékkal emelkedtek, ez januárban 44, februárban 43,3, márciusra pedig 42,6 százalékra mérséklődött – emlékeztetett. Lassult a háztartási energia inflációja is, a decemberi 55,5 százalékot követően januárban 52,4, februárban 49, márciusban pedig 43,1 százalékra, ugyanakkor ez csak a lakosság kisebb részét érinti, hiszen a háztartások kétharmada rezsivédelem alatt áll, mivel az átlag alatt fogyaszt gázból és áramból, így számukra az árak egyáltalán nem változtak – mondta. Megjegyezte, hogy hasonló folyamatok zajlanak év eleje óta az üzemanyagoknál: januárban még év/év alapon 26,3 százalékos volt a drágulás, márciusra az ütem 23,3 százalékra lassult.

Nagy Márton arra is kitért, hogy a kormány a Gazdasági Versenyhivatallal közösen létrehoz egy online árfigyelő rendszert, az előkészítést végző munkacsoport már meg is kezdte munkáját.

Hozzátette, megállapodott Varga Judit miniszterrel új fogyasztóvédelmi lépésekről, létrejön egy fogyasztóvédelmi adatbázis, amely segíti, hogy a lakosság a legjobb áron tudja megvásárolni a termékeket. Azt is hozzátette, hogy hamarosan keresni fogják a kapcsolatot a kiskereskedelmi láncok képviselőivel is annak érdekében, hogy a szankciós inflációt letörjék, az inflációt egyszámjegyűvé tegyék.

Nagy Márton szerint a kormánynak is tennie kell azért, hogy a pénzromlás üteme az év végére 10 százalék alá csökkenjen. A várakozásoknak megfelelően a mérséklődés elkezdődött, és várhatóan fokozódó ütemben folytatódik.

A gazdasági növekedés 1,5 százalék körül, az uniós átlag felett alakulhat éves szinten, ám ehhez szükség lesz vállalati támogatásokra. A Baross Gábor Tőkeprogramon és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül összesen csaknem 1600 milliárd forinthoz jutnak idén a cégek, és uniós támogatásokkal ugyancsak számolhat a gazdaság, a kohéziós források jó eséllyel nyárig megérkezhetnek – tette hozzá. Szükségesnek nevezte emellett a beruházási ráta fenntartását, további félmillió munkavállaló foglalkoztatását.

„Jó úton haladunk, a várakozásaink beigazolódtak, ahogy a kormányzat előzetesen jelezte, januárban tetőzött az infláció, februárban pedig már elindult egy mérséklődés” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy év végére az infláció üteme 9 százalék körüli szintre szorulhat vissza.

Az élelmiszerinfláció már korábban, 2022 decemberében tetőzött, azóta pedig folyamatosan mérséklődik. Nagy Márton szerint az infláció letörését elsősorban az energiaárak csökkenése, az árfolyam stabilizálódása, valamint főképp az élelmiszereknél megfigyelhető túltermelési folyamatok segítik. Szerinte a kormányzat célzott intézkedései hatékonyak. Hangsúlyozta, hogy az infláció elleni küzdelemben nagy segítség a Gazdasági Versenyhivatal fellépése is, amely az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok árazási gyakorlatát vizsgálja.

Erre a leginkább látható, mindenki számára a mindennapokban is közvetlenül érezhető példa, hogy az elmúlt hetekben az áruházláncok sorozatosan jelentik be a különböző termékek árának csökkentését, köztük a Lidl, az Aldi, a SPAR és a CBA is – ismertette.

„Hangsúlyozom, hogy a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a szankciós inflációt letörje és egy számjegyűre szorítsa vissza az év végéig. A csökkenő infláció ráadásul megnyithatja a lehetőségét a jegybanki és piaci kamatok csökkentésének is” – összegezte Nagy Márton.

A miniszter jelentős eredménynek tartja, hogy

a fejlődési ütem 2022-ben sem tört meg, noha a legnehezebb év volt az ezredforduló óta.

A kormányzati intézkedéseket igazolja, hogy a GDP-növekedés a korábbi évekhez hasonlóan meghaladta az EU átlagát, az energiabeszerzést a rendkívüli drágulás mellett is sikerült megoldani, így a magyar gazdaság túlélte az energetikai válságot, a foglalkoztatottság szinte nem csökkent, nőttek a reálbérek. Magyarország 2010-ben az uniós fejlettségi szint 66 százalékán állt, idén megközelíthető a 80 százalékos szint, 2030-ra pedig elérhető a 90 százalék is – mondta a tárcavezető.

Nagy Márton kijelentette, hogy

a kormány számít a vállalkozók tudására és tapasztalatára, hiszen ők alkotják a gazdaság szövetét.

Megerősítésüket a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) fontosnak tekinti, hogy a kis cégekből közepesek, a közepesekből pedig nagyok legyenek, előrébb léphessenek a beszállítói láncokban, és kivehessék a részüket a magyar kivitelből – hangsúlyozta.

Az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója közölte, hogy a Magyar Multi Program keretében 140 kis- és közepes vállalkozás csaknem 70 milliárd forint forráshoz jutott. A támogatást a cégek arra használhatták föl, hogy megtalálják, illetve megerősítsék a helyüket a külföldi piacokon – mondta Szabó István Attila. Németh Olivér szakmai igazgató szerint a program sokat tett azért, hogy a magyar vállalkozók higgyenek a nemzetközi siker lehetőségében.

A 2019-ben kezdődött Magyar Multi Programot a legígéretesebb kis- és közepes vállalkozások támogatási projektjeként hirdette meg a kormány. A program a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében jött létre, végrehajtására az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.-t jelölték ki.

A miniszter kiemelte, hogy a beruházási rátát a következő években 30 százalékra lehetne növelni; a mutató 2010 óta 20 százalékról 27-28 százalékra nőtt.

A jelenlegi aránnyal idén 60 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg az országban – fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházásokat mára kétharmad részben belföldi forrásból finanszírozza az ország, a külföldin belül pedig nem az uniós források dominálnak, hanem a közvetlentőke-befektetések (FDI), amelyek egyre dinamikusabbá válnak.

Az FDI áramlásán belül jól láthatók a keleti nyitás eredményei: míg 2014-ben az ázsiai vállalatoktól a tőke 19 százaléka érkezett, 2022-re 30 százalékra nőtt ez az arány – mutatott rá. Azt is hozzátette, hogy a befektetések szerkezete is megváltozott, az utóbbi bő tíz évben megfigyelhető volt egy eltolódás a szolgáltató szektor felől az ipar irányába.

Úgy fogalmazott, hogy a külföldi tőkét megéri Magyarországon befektetni, hiszen 10 százalékos hozamot lehet elérni vele, a magyarok külföldi befektetéseinél ez az arány 6-7 százalék – húzta alá.
A miniszter arra is kitért, hogy ugyan sikerült tíz év alatt 3,7 millióról 4,7 millióra növelni a foglalkoztatottak számát, további félmillió munkavállaló azonban még hiányzik a gazdaságból, amit az inaktívak bevonásának növelésével, illetve behozatallal lehet megoldani.

Fontosnak nevezte azt, hogy a hazai vállalatok exportképességét javítani tudja az ország, ebben ugyanis – elmondása szerint – még nem sikerült áttörést elérni. Hozzátette, hogy növelni kell a magyar szereplők súlyát a beszállítói láncban, hiszen az elsődleges beszállítói körben  alig találni itthoni céget, és a másodlagos  körben is még csak fele arányban reprezentáltak a hazai társaságok, holott az utóbbi években ez utóbbi területen jelentős javulást tapasztaltak.

Felidézte, hogy a kkv-hitelezésen belül 50 százalékot tesz ki a támogatott termékek aránya, ami a jelenlegi körülmények között szükséges, de nem ez a normális, és azt is megemlítette, hogy a vállalati hitelpenetrációban Magyarország lemaradása uniós viszonylatban igen jelentős.

A beruházásokat és az FDI-beáramlást továbbra is támogatnia kell a kormánynak, idén hozzávetőleg 4000 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását segítik valamilyen formában a költségvetésből –  ismertette.

Nagy Márton a konferencián összegezte: nem szabad letenni arról, hogy a felzárkózás Magyarországon folytatódjon, ehhez minőségi változásokra van szükség például a beruházások terén, de biztosítani kell a szükséges munkaerőt és az energiát, illetve növelni kell az FDI-t, miközben a hazai vállalkozások kifektetésére is figyelni kell.